Ezekiel jövendölése 12

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:	1 Et factus est sermo Domini ad me dicens:
2 »Emberfia, te az ellenszegülő ház közepén laksz, akiknek van szemük, hogy lássanak, de nem látnak, és van fülük, hogy halljanak, de nem hallanak, mert ellenszegülő ház ez!	2 “ Fili hominis, in mediodomus exasperantis tu habitas, qui oculos habent ad videndum et non vident, etaures ad audiendum et non audiunt, quia domus exasperans est.
3 Ezért te, emberfia, készülj fel holmiddal az elköltözésre és költözködj előttük nappal; költözködj el szemük láttára lakóhelyedről más helyre; hátha felfigyelnek erre, mert ellenszegülő ház ez!	3 Tu ergo, filihominis, fac tibi vasa transmigrationis et transmigrabis per diem coram eis;transmigrabis autem de loco tuo ad locum alterum in conspectu eorum, si forteaspiciant, quia domus exasperans est.
4 Vidd ki a holmidat nappal, a szemük láttára, mint költözködéskor, te pedig menj ki előttük este, amint kimegy, aki költözködik.	4 Et efferes foras vasa tua quasi vasatransmigrantis per diem in conspectu eorum; tu autem egredieris vespere corameis, sicut egreditur migrans.
5 A szemük előtt törd át magadnak a falat, és azon keresztül menj ki;	5 Ante oculos eorum perfode tibi parietem etefferes per eum;
6 a szemük láttára vitesd ki magadat vállon, sötétben vitesd ki magadat; arcodat född be, hogy ne lásd a földet, mert csodálatos jelül adtalak téged Izrael házának.«	6 in conspectu eorum in umeris portabis, in caligine efferes:faciem tuam velabis et non videbis terram, quia portentum dedi te domui Israel”.
7 Úgy cselekedtem tehát, amint az Úr megparancsolta nekem; a holmimat, mint valami költözködési holmit, kivittem nappal, este pedig kezemmel áttörtem magamnak a falat s a sötétben kimentem; vállon vitettem ki magamat a szemük láttára.	7 Feci ergo, sicut praeceperat mihi Dominus: vasa mea protuli quasi vasatransmigrantis per diem et vespere perfodi mihi parietem manu; et in caligineextuli in umeris portans in conspectu eorum.
8 Reggel pedig az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:	8 Et factus est sermo Domini ad me mane dicens:
9 »Emberfia, ugye így szólt hozzád Izrael háza, az ellenszegülő ház: ‘Mit csinálsz?’	9 “ Fili hominis, numquid nondixerunt ad te domus Israel, domus exasperans: “Quid tu facis?”.
10 Mondd tehát nekik: Így szól az Úr Isten: Jeruzsálem fejedelmére vonatkozik ez a fenyegető jövendölés és Izraelnek egész, ott lévő házára.	10 Dic adeos: Haec dicit Dominus Deus: Super ducem onus istud, qui est in Ierusalem, etsuper omnem domum Israel, quae est in medio eius.
11 Mondd tehát: Én csodálatos jel vagyok számotokra. Amint én cselekedtem, úgy történik majd velük: számkivetésbe és fogságba mennek.	11 Dic: Ego portentum vestrum.Quomodo feci, sic fiet illis: in transmigrationem et in captivitatem ibunt.
12 A vezért pedig, aki köztük van, vállukon viszik majd ki. Sötétben megy ki; áttörik a falat, hogy kivigyék őt. Az arcát befödi, hogy szemével ne lássa az országot.	12 Et dux, qui est in medio eorum, in umeris portabit, in caligine, et egredietur;parietem perfodient, ut transitus fiat per eum; faciem suam operiet, ut nonvideat oculo terram.
13 Én pedig kiterjesztem rá hálómat és megfogom varsámban; és elviszem Babilonba, a káldeaiak földjére, de nem látja meg azt; ott hal majd meg.	13 Et extendam rete meum super illum, et capietur intendicula mea; et adducam eum in Babylonem in terram Chaldaeorum, et ipsam nonvidebit ibique morietur.
14 Mindazokat pedig, akik körülötte vannak: a testőrségét és a seregeit szétszórom a szél minden irányába és kardot rántok rájuk.	14 Et omnes, qui circa eum sunt, praesidium eius etagmina eius, dispergam in omnem ventum; et gladium evaginabo post eos.
15 S ők megtudják majd, hogy én vagyok az Úr, amikor szétszórom őket a nemzetek közé és elszélesztem őket az országokba.	15 Etscient quia ego Dominus, quando dispersero illos in gentibus et disseminaveroeos in terris.
16 De megkímélek közülük néhány férfit a kardtól, az éhínségtől és a döghaláltól, hogy elbeszéljék minden gonoszságukat a nemzetek között, amelyek közé elmennek; és megtudják, hogy én vagyok az Úr!«	16 Et relinquam ex eis viros paucos a gladio et fame etpestilentia, ut narrent omnia scelera eorum in gentibus, ad quas ingredientur,et scient quia ego Dominus ”.
17 Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:	17 Et factus est sermo Domini ad me dicens:
18 »Emberfia, kenyeredet remegéssel edd, és a vizedet is sietve és bánatosan igyad.	18 “ Fili hominis, panem tuum inconturbatione comede; sed et aquam tuam in trepidatione et sollicitudine bibe.
19 Ezt mondd az ország népének: Így szól az Úr Isten azokhoz, akik Jeruzsálemben, Izrael földjén laknak: Kenyerüket majd aggodalommal eszik és vizüket rémülettel isszák, mert a népes ország pusztává lesz mindazok gonoszsága miatt, akik rajta laknak.	19 Et dices ad populum terrae: Haec dicit Dominus Deus ad eos, qui habitant inIerusalem in terra Israel: Panem suum in sollicitudine comedent et aquam suam indesolatione bibent, quia desolabitur terra a plenitudine sua propter violentiamomnium, qui habitant in ea;
20 A most lakott városok romokká lesznek és az ország elhagyottá; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!	20 et civitates, quae nunc habitantur, desolataeerunt, terraque deserta, et scietis quia ego Dominus ”.
21 Az Úr azután ezt a szózatot intézte hozzám:	21 Et factus est sermo Domini ad me dicens:
22 Emberfia, mi az a szóbeszéd köztetek Izrael földjén, hogy így szólnak: ‘Hosszúra nyúlnak a napok és semmis lesz minden látomás!’	22 “ Fili hominis, quod estproverbium istud vobis in terra Israel dicentibus: “In longum differenturdies, et peribit omnis visio”?
23 Mondd tehát nekik: Ezeket mondja az Úr Isten: Véget vetek ennek a szóbeszédnek, és nem mondjátok azt majd többé Izrael-szerte. Mondd nekik, hogy közel vannak a napok, és minden látomás megvalósul.	23 Ideo dic ad eos: Haec dicit Dominus Deus:Quiescere faciam proverbium istud, neque vulgo dicetur ultra in Israel; etloquere ad eos quod appropinquaverint dies et sermo omnis visionis.
24 Mert nem lesz többé semmiféle hazug látomás, sem csalárd jóslás Izrael fiai között.	24 Non enimerit ultra omnis visio vana neque divinatio ambigua in medio filiorum Israel,
25 Mert én, az Úr, szólok, és amely igét kimondok, az megvalósul; nem késik tovább, hanem a ti napjaitokban, te ellenszegülő ház, mondom ki az igét és cselekszem meg azt« – mondja az Úr Isten.	25 quia ego Dominus loquar; quodcumque locutus fuero verbum, et fiet: nonprolongabitur amplius, sed in diebus vestris, domus exasperans, loquar verbum etfaciam illud ”, dicit Dominus Deus.
26 Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:	26 Et factus est sermo Domini ad me dicens:
27 »Emberfia, íme, Izrael háza így szól: ‘Sok napra szól az a látomás, amelyet ez a próféta lát, és hosszú időkre jövendöl!’	27 “ Fili hominis, ecce domusIsrael dicentium: “Visio, quam hic videt, in dies multos et in tempora longaiste prophetat”;
28 Mondd ezért nekik: Így szól az Úr Isten: Semmiféle beszédem sem késik tovább; az ige, amelyet kimondok, beteljesedik« – mondja az Úr Isten.	28 propterea dic ad eos: Haec dicit Dominus Deus: Nondifferetur ultra omnis sermo meus; verbum, quod locutus fuero, complebitur ”,dicit Dominus Deus.