Jeremiás könyve 18

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblija Hrvatski
1 Az ige, mely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól:	1 Ovo je riječ koju Jahve uputi Jeremiji:
2 »Kelj fel, és menj le a fazekas házába! Ott majd tudtul adom neked igéimet.«	2 »Ustani i siđi u kuću lončarovu – ondje ću ti objaviti svoje riječi.«
3 Lementem tehát a fazekas házába, és íme, az éppen dolgozott a korongon.	3 Siđoh, dakle, u kuću lončarovu, upravo je radio na lončarskom kolu.
4 Ha rosszul sikerült a fazekas kezében az edény, melyet az agyagból készített, újból készített belőle egy másik edényt, ahogy a fazekas szemében helyesnek látszott, hogy elkészítse.	4 I kako bi se koji sud što bi ga načinio od ilovače u ruci lončarovoj pokvario, on bi opet od nje pravio drugi – već kako se lončaru svidjelo da napravi.
5 Akkor így hangzott az Úr igéje hozzám:	5 I dođe mi riječ Jahvina:
6 »Vajon nem tehetek-e úgy veletek, Izrael háza, mint ez a fazekas? – mondja az Úr. – Íme, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, Izrael háza!	6 »Ne mogu li i ja s vama činiti kao ovaj lončar, dome Izraelov?« – riječ je Jahvina. »Evo, kao ilovača u ruci lončarovoj, i vi ste u mojoj ruci, dome Izraelov.
7 Olykor kimondom egy nemzetről és egy királyságról, hogy kigyomlálom, kiirtom és elpusztítom.	7 Objavim li jednom kojem narodu ili kojem kraljevstvu da ću ga iskorijeniti, uništiti i razoriti,
8 De ha megtér gonoszságából az a nemzet, amely ellen szóltam, akkor megbánom a rosszat, melyet vele tenni szándékoztam.	8 i taj se narod, protiv kojeg sam govorio, obrati od opačina i zloća, tada ću se ja pokajati za zlo koje mu bijah namijenio.
9 Olykor pedig kimondom egy nemzetről és egy királyságról, hogy felépítem és elültetem.	9 Objavim li kojem narodu, ili kojem kraljevstvu, da ću ga izgraditi i posaditi,
10 De ha azt teszi, ami rossz a szememben, hogy nem hallgat szavamra, akkor megbánom a jót, melyről azt mondtam, hogy megteszem neki.	10 a on stane činiti što je zlo u mojim očima, ne slušajući glasa mojega, pokajat ću se za dobro koje sam im obećao.
11 Most tehát mondd meg Júda férfiainak és Jeruzsálem lakóinak: Így szól az Úr: Íme, én rosszat készítek ellenetek, és tervet szövök ellenetek! Térjetek hát meg, mindegyiktek a maga gonosz útjáról, és jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket!«	11 Zato sada reci Judejcima i Jeruzalemcima: ‘Ovako govori Jahve: Evo, spremam vam zlo i snujem protiv vas osnove. Vratite se, dakle, svaki sa svoga zlog puta i popravite svoje putove i svoja djela.’
12 De azt mondták: »Hiábavaló! Mert a magunk gondolatai után megyünk, és mindegyikünk saját gonosz szívének megátalkodottsága szerint cselekszik.«	12 Ali oni vele: ‘Uzalud! Mi ćemo radije provoditi svoje osnove i činiti svaki po okorjelosti zlog srca svojega.’«
13 Ezért így szól az Úr: »Kérdezzétek csak meg a nemzeteket: ki hallott ilyeneket? Nagyon rettenetes dolgot művelt Izrael szűze.	13 Ovako govori Jahve: »Propitajte se po narodima: je li itko takvo što čuo? Toliku grozotu učini djevica Izraelova.
14 Vajon eltűnik-e a mező sziklájáról a Libanon hava? Vagy kiapadnak-e a feltörő vizek, hideg vízfolyások?	14 Nestaje li s gorske vrleti snijeg libanonski? Mogu li presušiti vode daleke što studene teku?
15 Mégis elfelejtett engem az én népem, a semminek tömjéneznek; elbuktatták őket útjaikon, az ősi ösvényeken, hogy csapásokon járjanak, egyenetlen úton;	15 A narod moj mene zaboravi! Kâd prinose ništavnosti, posrnuše na putovima svojim, na stazama drevnim, i hode stazama i putem neprohodnim.
16 hogy borzadállyá tegyék földjüket, örökös gúny tárgyává; aki csak keresztülmegy rajta, megborzad, és a fejét csóválja.	16 I tako su zemlju u pustoš obratili, na vječnu porugu, da se nad njom zgraža svaki prolaznik glavom mašući.
17 Mint a keleti szél, szétszórom őket az ellenség előtt; hátamat és nem arcomat mutatom nekik balsorsuk napján.«	17 Razvitlat ću ih pred neprijateljem, kao istočnjak; leđa, a ne lice, ja ću im pokazati u dan njine propasti.«
18 Ezt mondták: »Jöjjetek, szőjünk terveket Jeremiás ellen, mert nem veszhet el a törvény a paptól, sem a tanács a bölcstől, sem az ige a prófétától! Jöjjetek, verjük őt meg nyelvvel, és ne figyeljünk egyetlen szavára sem!«	18 I rekoše: »Hajdemo da se urotimo protiv Jeremije, jer svećeniku ne može nestati Zakona, ni mudrome savjeta, ni proroku besjede. Hajde, udarimo ga njegovim jezikom i pazimo budno na svaku riječ njegovu.«
19 Figyelj rám, Uram, és halld meg ellenfeleim hangját!	19 Poslušaj me, o Jahve, i čuj što govore moji protivnici.
20 Vajon rosszal szokás-e fizetni a jóért, hogy vermet ástak lelkemnek? Emlékezz rá, hogy színed előtt álltam, hogy javukra szóljak, hogy elfordítsam haragodat róluk!	20 Ta zar se dobro uzvraća zlim? A oni mi jamu kopaju! Sjeti se kako stajah pred licem tvojim da u tebe milost tražim za njih, da odvratim od njih jarost tvoju.
21 Ezért juttasd fiaikat éhínségre, és add őket a kard hatalmába! Asszonyaik legyenek gyermektelenek és özvegyek, férfiaikat halál gyilkolja, ifjaikat kard sújtsa a harcban!	21 Zato im djecu izruči gladi, maču ih predaj! Neka im žene ostanu jalove i udovice, neka im kuga pobije muževe, a mladići neka od mača u boju poginu.
22 Hangozzék jajkiáltás házaikból, amikor hirtelen rablócsapatot hozol rájuk! Mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem, és csapdákat rejtettek el lábam elé.	22 Neka se prolomi vapaj iz kuća njihovih kad iznenada na njih dovedeš čete pljačkaša. Jer oni iskopaše jamu da me uhvate, nogama mojim u potaji zamke namjestiše.
23 De te, Uram, ismered minden ellenem szőtt halálos tervüket. Ne bocsásd meg bűnüket, és vétküket ne töröld el színed elől! Legyenek bukottak színed előtt, haragod idején bánj el velük!	23 Ti, o Jahve, znadeš sav njihov naum ubilački protiv mene. Ne oprosti im bezakonja njihova, ne izbriši im grijeha pred sobom. Neka padnu pred licem tvojim, obračunaj s njima u dan gnjeva svoga!