Scrutatio

Mercoledi, 8 maggio 2024 - Madonna del Rosario di Pompei ( Letture di oggi)

Izajás könyve 18


font
KÁLDI-NEOVULGÁTANOVA VULGATA
1 Jaj a szárnyzúgás földjének, mely Etiópia folyamain túl van!1 Vae terrae alarum strepitantium,
quae est trans flumina Aethiopiae!
2 Követeket küld a tengeren, papiruszcsónakokon a vizeken: »Menjetek, gyors követek, a szálas és fényes bőrű nemzethez, a közel és távol rettegett néphez, az erős és eltipró nemzethez, melynek földjét folyamok szelik át!«2 Quae mittit in mari legatos
et in vasis papyri super aquas:
“ Ite, nuntii veloces,
ad gentem proceram et lucidam,
ad populum terribilem,
prope et procul,
gentem robustam et conculcantem,
cuius flumina scindunt terram ”.
3 A földkerekség összes lakói, a földnek lakosai, ha fölemelkedik a zászló a hegyeken, lássátok meg, és ha felharsan a kürt, halljátok meg!3 Omnes habitatores orbis
et in terra commorantes,
cum elevatum fuerit signum in montibus, videbitis
et, cum clanguerit tuba, audietis.
4 Mert így szól hozzám az Úr: »Nyugodt vagyok, és széttekintek lakóhelyemen, mint forró hőség fényes nappal, és mint gomolyfelhő a hőségben aratáskor.«4 Quia haec dixit Dominus ad me:
“ Quiescam et considerabo in loco meo,
sicut calor torrens orta iam luce
et sicut nubes roris in aestu messis ”.
5 Mert még szüret előtt, elvirágzás után, amikor a virágból érett szőlő lesz, levágja a venyigéket szőlőmetsző késsel, s az indákat letépi és leszakítja.5 Etenim ante vindemiam, cum consummatus fuerit flos,
et uva germinans maturescens erit,
praecidet ramusculos falcibus
et propagines abscindet et proiciet;
6 Ott marad mind a hegyek falánk madarainak és a föld állatainak; rajta töltik a nyarat a ragadozó madarak, és a föld minden állata rajta telel.6 et relinquentur simul avibus montium
et bestiis terrae;
et aestate erunt super ea volucres,
et omnes bestiae terrae super illa hiemabunt.
7 Abban az időben ajándékot visz a Seregek Urának a szálas és fényes bőrű nép, a közel és távol rettegett nép, az erős és eltipró nemzet, melynek földjét folyamok szelik át, a Seregek Ura nevének helyére, a Sion hegyére.7 In tempore illo deferetur munus Domino exercituum a populo procero et lucido,a populo terribili, prope et procul, a gente robusta et conculcante, cuiusterram flumina scindunt, ad locum nominis Domini exercituum, montem Sion.