Sirák fiának könyve 10

¹ A bölcs uralkodó igazságot tesz népének, s az értelmes ember uralma tartós.

² Amilyen a nép fejedelme, olyanok tanácsosai, s amilyen a város feje, olyanok a lakói is.

³ A balga király tönkreteszi népét, de népessé lesznek a városok nagyjaik okossága folytán.

⁴ Isten kezében van a földkerekség uralma, és rátermett uralkodót rendel fölé idejében.

⁵ Az ember sikere Isten kezében van, s a főemberre ő ruházza tekintélyét.

⁶ Ne tartsd eszedben társad semmiféle jogsértését, és ne kövess el semmilyen erőszakot!

⁷ Isten és emberek előtt gyűlöletes a kevélység, és utálatos a nemzetek minden erőszakossága.

⁸ Egyik nemzetről a másikra száll az uralom, igaztalanság, jogsértés, gyalázás és különféle cselvetés miatt.

⁹ Semmi sem gonoszabb a fukarnál, mert az ilyen még lelkét is áruba bocsátja,

¹⁰ Mit kevélykedik a por és hamu? Még életében kihányja belső részeit.

¹¹ A hosszú betegség terhes az orvosnak, a rövid betegség pedig megvidámítja.

¹² Minden hatalmasság rövid életű, s a király, aki ma még van, holnap már halott.

¹³ Ha az ember meghal, csúszó-mászó, rovar és féreg az örökrésze!

¹⁴ Az ember gőgjének kezdete az elpártolás Istentől,

¹⁵ amikor a szíve elfordul Alkotójától. Minden bűn kezdete ugyanis a kevélység, aki ragaszkodik hozzá, betelik átokkal, végül pedig elvész általa.

¹⁶ Ezért tette Isten becstelenné a gonoszok gyülekezetét, és rontotta meg őket végképpen.

¹⁷ Felforgatta Isten a dölyfös fejedelmek trónját, s a megalázottakat ültette helyükre.

¹⁸ Kiszárította Isten a dölyfös nemzetek gyökerét, s a népek közül a megalázottakat plántálta helyükbe.

¹⁹ Felforgatta az Úr a nemzetek országait, s elpusztította őket fenekestől.

²⁰ Némelyeket elsenyvedni engedett, szétszórta őket, és kiirtotta emléküket a földről.

²¹ Eltörölte Isten a dölyfösök emlékét, de meghagyta az alázatos szívűek emlékezetét.

²² Nem született együtt a gőg az emberekkel, sem a harag az asszonyok szülötteivel.

²³ Becsben áll az istenfélők ivadéka, de gyalázat vár a sarjra, amely megszegi az Úr parancsait.

²⁴ A testvérek közt becsben áll vezérük, s akik félik az Urat, szeme előtt vannak.

²⁵ Legyen valaki gazdag, megbecsült vagy szegény, az Úr félelme dicsőségére válik.

²⁶ Ne nézd le az igaz embert, mert szegény, és ne dicsérd a bűnös férfit, mert gazdag!

²⁷ Becsülik az előkelőt, a bírót, a hatalmon levőt, de nincs nagyobb az istenfélőnél.

²⁸ Az értelmes szolgának szabadok szolgálnak, az okos, fegyelmezett férfi nem morog, ha megfeddik, a tudatlannak azonban nincs becsülete.

²⁹ Ne fontoskodj, amikor munkádat végzed, és ne nagyzolj nélkülözés közepette!

³⁰ Többet ér, aki dolgozik és bővelkedik mindenben, mint a nagyzoló, akinek még kenyere sincsen.

³¹ Tartsd, fiam, lelkedet szerénységben, de becsüld meg érdeme szerint! Ki tartaná igaznak a maga ellen vétőt, és ki becsülné meg azt, aki önmagát gyalázza? A szegényt ügyessége s istenfélelme miatt tisztelik, másokat pedig vagyonukért becsülnek; akit megbecsülnek szegénységében, mennyivel inkább becsülik, ha gazdag! Akit csak a gazdagságáért dicsérnek, az félhet ám a szegénységtől!