A bölcsesség könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 »Atyáim Istene, irgalom Ura, aki szavaddal teremtettél mindeneket,	1 Dio de' padri miei, e Signore della misericordia, che con la tua parola facesti tutte le cose,
2 és bölcsességeddel alkottad az embert, hogy uralkodjék a teremtményeken, amelyeket alkottál,	2 e con la tua sapienza facesti l'uomo, per ch' elli signoreggiasse le creature le quali sono fatte da te,
3 hogy igazgassa a földkerekséget szentségben és igazságban, és egyenes lélekkel igazságot tegyen:	3 e che ordini il mondo in dirittura e in giustizia, e nel dirizzamento del cuore dirizzi il giudicio,
4 add meg nekem a veled együtt trónoló bölcsességet, és ne zárj ki engem gyermekeid közül!	4 dàmmi la sapienza, la quale sta presente alle tue sedie, e non mi cacciare dello numero delli tuoi servi.
5 Hiszen szolgád vagyok, szolgálód gyermeke, gyenge, rövidéltű ember, elégtelen a jog s a törvények értésére.	5 Però ch' io sono tuo servo, e figliuolo della ancilla tua, uomo infermo e di piccolo tempo, e minore (di etade) ad intendimento di giudicio e di legge.
6 Mert legyen bár valaki mégoly tökéletes is az emberek fiai között, a tőled eredő bölcsesség nélkül számba sem jöhet.	6 E se alcuno sarae compiuto uomo tra li figliuoli delli uomini, se da lui fuggirae la sapienza tua, sì fia avuto per nulla.
7 Te szemeltél ki engem néped királyává, fiaid és leányaid bírájává,	7 Tu mi facesti re del popolo tuo, e giudice de' figliuoli e delle figliuole tue.
8 te mondtad, hogy templomot építsek szent hegyeden, és oltárt lakóhelyed városában, hasonmását a szent sátornak, amelyet kezdettől fogva készítettél.	8 E mandasti che io edificassi il tempio nel tuo santo monte, e che io facessi l'altare nella cittade (in Ierusalem nel tempio) della tua abitazione, l' altare somigliante del tuo santo tabernacolo, lo quale tu apparecchiasti dal principio,
9 Veled van bölcsességed, amely ismeri műveidet, s amely jelen volt akkor is, amikor a világot teremtetted, és tudja, mi kedves a szemed előtt, és mi felel meg parancsaidnak.	9 e con teco la sapienza tua, la quale seppe l'opere tue, e la quale era teco quando tu facevi il mondo, e sapea quello che piace agli occhi tuoi, e quello che è diritto nelli tuoi comandamenti.
10 Küldd el azt szent egedből, dicsőséged trónusától, hogy velem legyen és velem munkálkodjék, és megtudjam, mi kedves előtted!	10 Manda lei de' tuoi santi cieli, e della sedia della tua grandezza, sì ch' ella sia meco, e meco s' affatichi, e che io sappia quello che ti sia grato (e piacere).
11 Mert ő mindezeket tudja és érti, ezért józanul vezérel majd tetteimben, és megőriz engem hatalmával.	11 Ella sae tutte le cose, e intendele; e menerammi temperatamente nell' opere mie, e guarderammi nella sua potenza.
12 Akkor majd kedvesek lesznek cselekedeteim, igazságban vezérlem népedet, és méltó leszek atyám trónjára.	12 E le mie opere saranno graziose, e ordineroe il popolo tuo giustamente, e sarò degno delle seggie del padre mio (David).
13 Mert melyik ember ismerheti Isten akaratát, és ki tudná elgondolni, mit kíván Isten?	13 Or quale uomo potrae sapere il consiglio di Dio? Or chi potrà pensare quello che Iddio vuole?
14 Hiszen a halandók gondolatai bátortalanok, és terveink ingatagok,	14 Li pensieri umani sono timidi, e le nostre providenze sono incerte.
15 mert a romlandó test teher a léleknek, s a földi sátor lehúzza a sokat tűnődő elmét.	15 Lo corpo, lo quale è corruttibile (e si corrompe), aggrava l' anima; e abitazione terrena abbatte il senno il quale molte cose pensa.
16 Alig sejtjük azokat, amik a földön vannak, csak fáradsággal értjük meg azt, ami szemünk előtt van, az égieket pedig ki tudná kifürkészni?	16 E con fatica estimiamo quelle cose che sono in terra; e quelle cose che sono nel nostro conspetto troviamo con fatica. Or chi investigherae quelle cose che sono in cielo?
17 Ki ismerte meg akaratodat, hacsak te nem adtál bölcsességet, s el nem küldted szent lelkedet a magasból?	17 Or chi conoscerae il tuo intendimento, se tu medesimo non darai la sapienza e manderai lo spirito santo tuo dalli cieli altissimi,
18 Így lettek egyenessé a földön levők útjai, s így tanulták meg az emberek, mi tetszik neked, hisz a bölcsesség által menekültek meg, Uram, akik neked kezdettől fogva kedvesek voltak.«	18 e in questo modo fieno corrette le vie di quelli che sono in terra, e impareranno li uomini queste cose che piacciono a te?
	19 Però che tutti quelli che dal principio ti piacerono, sì sono sanati per la sapienza.