A példabeszédek könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 A bölcsesség házat épített magának, kifaragta hét oszlopát,	1 La Sagesse a bâti sa maison, elle a taillé ses sept colonnes,
2 leölte áldozatait, elegyítette borát, meg is terítette asztalát.	2 elle a abattu ses bêtes, préparé son vin, elle a aussi dressé sa table.
3 Elküldte szolgálóit, hogy kiáltsák a várban és a város falain:	3 Elle a dépêché ses servantes et proclamé sur les buttes, en haut de la cité:
4 »Aki tudatlan, jöjjön hozzám!« S a dőréknek üzente:	4 "Qui est simple? Qu'il passe par ici!" A l'homme insensé elle dit:
5 »Jöjjetek, egyétek étkemet, és igyatok a borból, amelyet nektek elegyítettem!	5 "Venez, mangez de mon pain, buvez du vin que j'ai préparé!
6 Hagyjatok fel az együgyűséggel, hogy élhessetek, és járjatok a belátás útjain!«	6 Quittez la niaiserie et vous vivrez, marchez droit dans la voie de l'intelligence."
7 Aki arcátlant dorgál, szidalmat szerez magának, aki gonoszt korhol, szégyenfoltot hoz magára.	7 Qui corrige un railleur s'attire le mépris, qui reprend un méchant, le déshonneur.
8 Ne fedd meg az arcátlant, hogy meg ne gyűlöljön! Fedd meg a bölcset, és megkedvel téged.	8 Ne reprends pas le railleur, il te haïrait, reprends le sage, il t'aimera.
9 Adj a bölcsnek alkalmat, és bölcsességben gyarapszik, tanítsd az igazat, és sietve elfogadja!	9 Donne au sage: il deviendra plus sage encore; instruis le juste, il accroîtra son acquis.
10 A bölcsesség kezdete az Úr félelme, s a Szentnek ismerete okosság,	10 Principe de la sagesse: la crainte de Yahvé! la science des saints, voilà l'intelligence.
11 mert általam sokasodnak napjaid, és lesz még több életéved.	11 Car par moi tes jours se multiplient et pour toi s'accroissent les années de vie.
12 Ha bölcs vagy, a magad javára vagy az, ha arcátlan vagy, magad vallod kárát!	12 Si tu es sage, tu l'es pour toi-même, si tu es railleur, toi seul en porteras la peine.
13 Dőreség-asszony lármás, csupa csábítás és egyebet sem tud.	13 Dame Folie est impulsive, niaise et ne connaissant rien!
14 Leül háza kapujába, egy székre a város magas helyén,	14 Elle s'assied à la porte de sa maison, sur un trône, en haut de la cité,
15 hogy hívja az arra menőket, akik az útjukon járnak:	15 pour appeler les passants, ceux qui vont droit leur chemin.
16 »Aki tudatlan, jöjjön hozzám!« S a dőréknek ezt üzeni:	16 "Qui est simple? Qu'il fasse un détour par ici!" A l'homme insensé elle dit:
17 »A lopott víz édesebb, s a titkon élvezett kenyér ízletesebb!«	17 "Les eaux dérobées sont douces, et savoureux le pain du mystère!"
18 És nem tudják, hogy ott a megholtak árnyai vannak, s az ő vendégei az alvilág mélyén laknak!	18 Or il ignore qu'il y a là des Ombres et que ses invités sont aux vallées du shéol.