A zsoltárok könyve 40

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára.	1 In fine, salmo di David (intelletto alli figliuoli di Core)
2 Várva-vártam az Urat, s ő lehajolt hozzám.	2 Beato quello che intende sopra il povero e bisognoso; libererallo il Signore nel malo dì.
3 Meghallgatta könyörgésemet, kihúzott a nyomorúság verméből, a sár fertőjéből; Lábamat kősziklára helyezte, lépésemet biztossá tette.	3 Conservilo il Signore, e faccilo vivo, è beato il faccia in terra; e non [lo] dia nelle mani de' suoi nemici.
4 Új éneket adott számba, Istenünket dicsérő szózatot. Sokan látják és félelem fogja el őket, s az Úrba vetik reményüket.	4 Il Signore gli porga aiutorio sopra il letto del suo dolore; hai rivoltato tutto il suo letto nella sua infirmità.
5 Boldog az az ember, aki az Úrba vetette reményét, s aki nem tart a gőgösöktől, a hazugságra vetemedőktől.	5 Io dissi: Signore, abbi misericordia di me; sana l'anima mia, per che a te ho peccato.
6 Sokat tettél értünk, Uram, én Istenem, csodáiddal és terveiddel: nincs hozzád hasonló senki sem! Hirdetni akarom őket és beszélni róluk, de túl sok ahhoz, hogy számba vehetném.	6 Gli miei nemici a me dissero male: quando morirà, e perirà il nome suo?
7 Vágóáldozatot és ételáldozatot nem kívántál, hanem testet készítettél nekem. Égő- s bűnért való áldozatot nem követeltél,	7 Ma se egli entrava per che vedesse, parlava le cose vane; il suo cuore a sè congregò la iniquità. Usciva fuori, e parlava
8 ezért így szóltam: »Íme, eljövök! A könyvtekercsben meg van írva rólam,	8 quello medesimo. Tutti li miei nemici mormoravano contra di me; pensavano a (me) venire contra di me.
9 hogy teljesítsem akaratodat. Ezt akarom, én Istenem, törvényed a szívemben van.«	9 Ordinorono la parola iniqua contra di me. Ora chi dorme per che non aggiunge che si levi?
10 Nagy gyülekezet előtt hirdetem igazságodat; Íme nem tartom vissza ajkamat, Uram, te tudod!	10 Per che l'uomo della mia pace, in cui ho sperato, il qual mangiava il mio pane, ha magnificato sopra di me l'inganno.
11 Igazságodat nem rejtem el szívemben, hűségedet és segítségedet hirdetem. Nem titkolom irgalmadat és hűségedet a nagy gyülekezetben.	11 Ma tu, Signore, abbi misericordia di me, e resuscitami; e renderò a loro.
12 Te, Uram, ne vond meg irgalmadat tőlem; Kegyelmed és hűséged tartson fenn mindenkor engem,	12 In questo ho conosciuto che mi hai vogliuto; imperò [che] non si rallegrerà il mio nemico sopra di me.
13 mert számtalan veszély környékez; utolértek gonoszságaim, fel sem tudok tekinteni, számosabbak, mint a hajszál fejemen, és a szívem is elhagyott engem.	13 Ma per la mia innocenza mi ricevesti, e confermasti nel tuo conspetto in eterno.
14 Teljék kedved, Uram, megmentésemben, Uram, siess segítségemre.	14 Benedetto il Signore Iddio d' Israel dal principio insino alla fine; e questo così sia, e sia fatto.
15 Jöjjenek zavarba mind és szégyenüljenek meg, akik életemre törnek, hogy elvegyék. Hátráljanak meg és piruljanak, akik rosszat akarnak nekem.
16 Dermedjenek meg zavarukban, akik azt mondják: »Úgy kell neked!«
17 Ujjongjanak s örvendezzenek benned mindazok, akik téged keresnek; »Magasztaltassék az Úr!« – mondják mindenkor, akik örvendeznek szabadításodon.
18 Bár én koldus vagyok és szegény, az Úr majd gondoskodik rólam. Segítőm és szabadítóm te vagy, Istenem, ne késlekedj!