A zsoltárok könyve 139
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | SMITH VAN DYKE |
---|---|
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Uram, te megvizsgáltál és ismersz engem, | 1 لامام المغنين. لداود. مزمور. يا رب قد اختبرتني وعرفتني. |
2 tudod, ha leülök és ha fölkelek. Messziről ismered gondolataimat, | 2 انت عرفت جلوسي وقيامي. فهمت فكري من بعيد |
3 szemmel tartod akár járok-kelek, akár pihenek. Előre ismered minden utamat. | 3 مسلكي ومربضي ذريت وكل طرقي عرفت. |
4 Még nyelvemen sincs a szó, és te már érted egészen, Uram. | 4 لانه ليس كلمة في لساني الا وانت يا رب عرفتها كلها. |
5 Minden oldalról körülveszel engem, és fölöttem tartod kezedet. | 5 من خلف ومن قدام حاصرتني وجعلت عليّ يدك. |
6 Oly nagy, oly csodálatos nekem ez a tudás: ésszel föl sem érhetem! | 6 عجيبة هذه المعرفة فوقي ارتفعت لا استطيعها. |
7 Hová mehetnék lelked elől, hová bújhatnék színed elől? | 7 اين اذهب من روحك ومن وجهك اين اهرب. |
8 Ha fölmennék az ég magasába, te ott vagy, ha alászállnék az alvilágba, jelen vagy. | 8 ان صعدت الى السموات فانت هناك. وان فرشت في الهاوية فها انت. |
9 Ha felölteném a hajnal szárnyát, s a tenger szélső határára szöknék, | 9 ان اخذت جناحي الصبح وسكنت في اقاصي البحر |
10 ott is a te kezed vezetne, és jobbod tartana engem. | 10 فهناك ايضا تهديني يدك وتمسكني يمينك. |
11 Mondhatnám: »Borítson be a sötétség, s váljon éjszakává köröttem a fény«, | 11 فقلت انما الظلمة تغشاني. فالليل يضيء حولي. |
12 de neked nem sötét a sötétség, s az éj mint a nappal, oly világos előtted. Fény és sötétség közt neked nincs különbség. | 12 الظلمة ايضا لا تظلم لديك والليل مثل النهار يضيء. كالظلمة هكذا النور |
13 Hiszen te formáltad bensőm, s anyám méhében te szőtted a testem. | 13 لانك انت اقتنيت كليتيّ. نسجتني في بطن امي. |
14 Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, és tudom jól, milyen csodálatos minden műved! | 14 احمدك من اجل اني قد امتزت عجبا. عجيبة هي اعمالك ونفسي تعرف ذلك يقينا. |
15 Létem nem volt titokban előtted, amikor a föld ölén rejtve formálódtam. | 15 لم تختف عنك عظامي حينما صنعت في الخفاء ورقمت في اعماق الارض. |
16 Még alakot sem nyertek tagjaim és szemed már látott engem. Könyvedben már minden fel volt jegyezve rólam: napjaim már eltervezted, mielőtt egy is eltelt volna belőlük. | 16 رأت عيناك اعضائي وفي سفرك كلها كتبت يوم تصورت اذ لم يكن واحد منها. |
17 Milyen tiszteletreméltók előttem gondolataid, Istenem, milyen hatalmas a számuk! | 17 ما اكرم افكارك يا الله عندي ما اكثر جملتها. |
18 Megszámlálnám őket, de számosabbak a homokszemeknél, s ha végükre is érnék, még mindig csak nálad tartanék. | 18 ان احصها فهي اكثر من الرمل. استيقظت وانا بعد معك. |
19 Bárcsak megsemmisítenéd a gonoszokat, Istenem, és eltávolítanád tőlem a vérszomjas embereket, | 19 ليتك تقتل الاشرار يا الله. فيا رجال الدماء ابعدوا عني. |
20 akik gonoszul beszélnek: hiába kelnek föl ellened. | 20 الذين يكلمونك بالمكر ناطقين بالكذب هم اعداؤك. |
21 Ne gyűlöljem, Uram azokat, akik gyűlölnek téged, ne utáljam ellenségeidet? | 21 ألا ابغض مبغضيك يا رب وامقت مقاوميك. |
22 Teljes gyűlölettel gyűlölöm őket, ellenségeim lettek. | 22 بغضا تاما ابغضتهم. صاروا لي اعداء |
23 Vizsgálj meg Istenem és ismerd meg szívemet; tégy próbára és ismerd meg utaimat, | 23 اختبرني يا الله واعرف قلبي امتحني واعرف افكاري. |
24 lásd, vajon a gonoszok útján járok-e, és vezess az örökkévalóság útján engem. | 24 وانظر ان كان فيّ طريق باطل واهدني طريقا ابديا |