A zsoltárok könyve 12

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 A karvezetőnek. Nyolcadra. Dávid zsoltára.	1 Nella fine, il salmo di David. Persino alla fine di quanto tempo rimarrò io dimenticato appo te, Signore? e persino a quanto starà la faccia tua rivoltata da me?
2 Segíts meg, Uram, mert pusztulnak a szentek, az emberek fiai között a hűséges megfogyatkozott.	2 Quanto lungamente porrò io li consigli nell'anima mia, e il dolore per ciascuno dì nel mio cuore?
3 Hiábavalóságot mond mindenki a felebarátjának, álnok szájjal, kétszínűen beszélnek.	3 Quanto lungamente rimarrà esaltato il mio nemico sopra di me?
4 Pusztítson el az Úr minden álnok szájat, és kevélyen beszélő nyelvet!	4 Ragguarda ed esaudisci me, Signore Iddio mio. Illumina gli occhi miei, acciò che mai non dorma nella morte.
5 Akik így szólnak: »Nyelvünkkel diadalmaskodunk, velünk van a mi szánk: ki lesz rajtunk úrrá?«	5 Chè per avventura non dica il nimico mio: io sono stato più forte di lui. Quelli che mi trìbulano si rallegreranno, se io mi muoverò.
6 »A szűkölködők nyomora és a szegények sóhaja miatt fölkelek – mondja az Úr –, és megszabadítom a megvetettet.«	6 Ma io sperai nella tua misericordia. Il cuore mio si rallegrerà nel tuo Salvatore; canterò al Signore il qual m' ha dato molti beni; e salmeggerò al nome altissimo del Signore.
7 Az Úr szava tiszta szó, tűzben megpróbált ezüst, salaktól elválasztva, hétszeresen megtisztítva.
8 Uram, te megőrzöl és megoltalmazol minket, e nemzedéktől mindörökre.
9 körös-körül istentelenek járnak, mert a szennyet magasztalják fel az emberek fiai.