Tóbiás könyve 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Amikor Ekbatanába értek, Tóbiás így szólt: »Azarja testvér, vezess engem egyenesen Ráguel testvérünkhöz.« Elvezette Ráguel házába és az udvar kapujánál ülve találták. Először ők köszöntötték, ő pedig ezt mondta nekik: »Üdvözöllek testvéreim, Isten hozott benneteket« és bekísérte őket házába.	1 Ingressi sunt autem ad Raguelem, et suscepit eos Raguel cum gaudio.
2 Aztán ezt mondta feleségének, Ednának: »Mennyire hasonlít ez az ifjú testvéremre, Tóbitra.«	2 Intuensque Tobiam Raguel, dixit Annæ uxori suæ : Quam similis est juvenis iste consobrino meo !
3 Edna megkérdezte őket: »Honnan valók vagytok testvérek?« Így válaszoltak: »A Ninivébe hurcolt Naftali fiai közül valók vagyunk.«	3 Et cum hæc dixisset, ait : Unde estis juvenes fratres nostri ? At illi dixerunt : Ex tribu Nephthali sumus, ex captivitate Ninive.
4 Így szólt hozzájuk: »Ismeritek-e Tóbit testvérünket?« »Ismerjük« – válaszolták neki. »Hogy van?«	4 Dixitque illis Raguel : Nostis Tobiam fratrem meum ? Qui dixerunt : Novimus.
5 Így válaszoltak neki: »Él és egészséges.« Tóbiás hozzátette: »Ő az apám.«	5 Cumque multa bona loqueretur de eo, dixit angelus ad Raguelem : Tobias, de quo interrogas, pater istius est.
6 Erre Ráguel felugrott, megcsókolta és könnyezett,	6 Et misit se Raguel, et cum lacrimis osculatus est eum, et plorans supra collum ejus
7 s ezt mondta: »Légy áldott gyermekem, jó és kiváló apa fia vagy. Milyen nagy kár, hogy ez az igaz és alamizsnálkodó ember megvakult.« Könnyezve borult testvérének, Tóbiásnak a nyakába.	7 dixit : Benedictio sit tibi, fili mi, quia boni et optimi viri filius es.
8 Felesége Edna és leányuk Sára is sírt fölötte.	8 Et Anna uxor ejus, et Sara ipsorum filia, lacrimatæ sunt.
9 Majd a nyájból levágatott egy kost és szíves fogadtatásban részesítette őket. Miután megmosakodtak és megfürödtek, asztalhoz telepedtek. Tóbiás így szólt Ráfaelhez: »Azarja testvér, kérd meg Ráguelt, adja hozzám Sárát, nővéremet.«	9 Postquam autem locuti sunt, præcepit Raguel occidi arietem, et parari convivium. Cumque hortaretur eos discumbere ad prandium,
10 Meghallotta ezeket a szavakat Ráguel és ezt mondta az ifjúnak: »Egyél, igyál, örülj ezen az estén. Nincs más, aki feleségül vehetné leányomat Sárát, csak te testvér. Nekem nem szabad más férfihez adnom, mint hozzád, mert te rokonom vagy. De megmondom neked az igazat fiam.	10 Tobias dixit : Hic ego hodie non manducabo neque bibam, nisi prius petitionem meam confirmes, et promittas mihi dare Saram filiam tuam.
11 Hét férfinek adtam testvéreink közül és mindnyájan meghaltak azon az éjjelen, amikor beléptek hozzá. De most egyél, igyál fiam és az Úr cselekedjen javatokra.« Tóbiás azonban ezt mondta: »Itt én addig nem eszem és nem iszom, amíg meg nem erősíted, ami rám vonatkozik.« Ráguel ezt mondta neki: »Megteszem, tiéd lesz ő Mózes könyvének törvénye szerint és az égben is úgy határoztak, hogy neked adjam őt. Vedd tehát nővéredet, mostantól testvére vagy, ő pedig nővéred neked. Mától kezdve örökre a tied. Az ég Ura legyen hozzátok irgalmas fiam, ezen az éjszakán, árassza rátok irgalmát és békéjét.«	11 Quo audito verbo Raguel expavit, sciens quid evenerit illis septem viris qui ingressi sunt ad eam : et timere cœpit ne forte et hunc similiter contingeret. Et cum nutaret, et non daret petenti ullum responsum,
12 Ráguel akkor hívta a leányát, Sárát, s az bejött hozzá. Ő megfogta a kezét, átadta Tóbiásnak, és azt mondta: »Vedd őt feleségül a törvény és parancs szerint, amely írva van Mózes könyvében. Vedd és vezesd tiszta szándékkal atyádhoz. Az ég Istene adjon nektek békét és jó utat.«	12 dixit ei angelus : Noli timere dare eam isti, quoniam huic timenti Deum debetur conjux filia tua : propterea alius non potuit habere illam.
13 Majd hívta anyját, lapot hozatott, hogy elkészítsék a házassági szerződést, amely szerint feleségül adja leányát Mózes törvényének parancsa szerint. Az anyja hozta a lapot, ő pedig elkészítette és aláírta.	13 Tunc dixit Raguel : Non dubito quod Deus preces et lacrimas meas in conspectu suo admiserit.
14 Csak ettől kezdve láttak neki az evésnek és ivásnak.	14 Et credo quoniam ideo fecit vos venire ad me, ut ista conjungeretur cognationi suæ secundum legem Moysi : et nunc noli dubium gerere quod tibi eam tradam.
15 Ráguel hívta feleségét Ednát, s ezt mondta neki: »Nővérem, tégy rendbe egy másik szobát és oda vezesd be őt.«	15 Et apprehendens dexteram filiæ suæ, dexteræ Tobiæ tradidit, dicens : Deus Abraham, et Deus Isaac, et Deus Jacob vobiscum sit, et ipse conjungat vos, impleatque benedictionem suam in vobis.
16 El is ment, elkészített egy ágyat, amint mondta neki. Ide vezette leányát, sírt fölötte, majd letörölte könnyeit és ezt mondta neki: »Légy erős leányom, az ég Ura fordítsa szomorúságodat örömre. Légy erős!« Aztán kiment.	16 Et accepta carta, fecerunt conscriptionem conjugii.
	17 Et post hæc epulati sunt, benedicentes Deum.
	18 Vocavitque Raguel ad se Annam uxorem suam, et præcepit ei ut præpararet alterum cubiculum.
	19 Et introduxit illuc Saram filiam suam, et lacrimata est.
	20 Dixitque ei : Forti animo esto, filia mea : Dominus cæli det tibi gaudium pro tædio quod perpessa es.