Scrutatio

Lunedi, 13 maggio 2024 - Beata Vergine Maria di Fatima ( Letture di oggi)

A krónikák első könyve 19


font
KÁLDI-NEOVULGÁTABIBBIA CEI 2008
1 Történt továbbá, hogy meghalt Naás, Ammon fiainak királya, és fia lett a király helyette.1 Dopo questo, morì Nacas, re degli Ammoniti, e suo figlio divenne re al suo posto.
2 Így szólt ekkor Dávid: »Irgalmasságot tanúsítok Hánon, Naás fia iránt, mert atyja kedvességet tanúsított irántam.« Követeket küldött tehát Dávid, hogy vigasztalják meg őt atyja halála miatt. Amikor ezek eljutottak Ammon fiainak földjére, hogy megvigasztalják Hánont,2 Davide disse: «Manterrò fedeltà a Canun, figlio di Nacas, perché anche suo padre la mantenne a me». Davide mandò messaggeri a consolarlo per suo padre. I ministri di Davide andarono nel territorio degli Ammoniti da Canun per consolarlo.
3 Ammon fiainak fejedelmei azt mondák Hánonnak: »Te talán azt hiszed, hogy Dávid atyád iránt való tiszteletből küldte el vigasztalóidat, s nem veszed észre, hogy azért jöttek hozzád szolgái, hogy kikémleljék, kifürkésszék s kilessék földedet?«3 Ma i capi degli Ammoniti dissero a Canun: «Forse Davide intende onorare tuo padre ai tuoi occhi, mandandoti dei consolatori? Questi suoi ministri non sono venuti forse da te per spiare la regione, per perlustrarla e per ispezionarla?».
4 Erre Hánon megkopasztotta és megborotváltatta Dávid szolgáit, és levágatta ruhájukat az alfelüktől egészen a lábukig, s elbocsátotta őket.4 Canun allora prese i ministri di Davide, li fece radere, fece tagliare le loro vesti a metà fino alle natiche, poi li rimandò.
5 Amikor ezek elmentek és ezt megüzenték Dávidnak, ő eléjük küldött (minthogy nagy gyalázatot szenvedtek) és megparancsolta, hogy maradjanak Jerikóban, amíg meg nem nő a szakálluk, és csak akkor térjenek vissza.5 Alcuni vennero a riferire a Davide la sorte di quegli uomini. Il re mandò qualcuno a incontrarli, perché quegli uomini si vergognavano moltissimo. Il re fece dire loro: «Rimanete a Gerico finché vi sia cresciuta di nuovo la barba, poi tornerete».
6 Amikor aztán Ammon fiai látták, hogy méltatlanságot követtek el Dáviddal, mind Hánon, mind a többi nép, elküldött ezer talentum ezüstöt, hogy Mezopotámiából, a szíriai Maákából és Szóbából harci szekereket és lovasokat fogadjanak maguknak.6 Gli Ammoniti, vedendo che si erano resi nemici di Davide, mandarono, essi e Canun, mille talenti d’argento per assoldare carri e cavalieri da Aram Naharàim, da Aram Maacà e da Soba.
7 Meg is fogadtak harminckétezer harci szekeret s Maáka királyát, népével együtt. Ezek, miután megérkeztek, Medebával szemben ütöttek tábort. Ammon fiai is egybegyűltek városaikból, és hadba vonultak.7 Assoldarono trentaduemila carri e il re di Maacà con le sue truppe. Questi vennero e si accamparono di fronte a Màdaba; frattanto gli Ammoniti si erano radunati dalle loro città e si erano mossi per la guerra.
8 Amikor ezt Dávid meghallotta, odaküldte Joábot és a vitézek egész seregét.8 Quando Davide sentì questo, mandò Ioab con tutto l’esercito dei prodi.
9 Erre kivonultak Ammon fiai és a város kapuja mellett álltak csatarendbe, azok a királyok pedig, akik a segítségükre jöttek, külön, a mezőn álltak fel.9 Gli Ammoniti uscirono e si disposero a battaglia davanti alla città, mentre i re alleati stavano da parte, nella campagna.
10 Ezért, amikor Joáb észrevette, hogy elölről is, hátulról is harc készül ellene, kiválasztotta egész Izraelből a legvitézebb embereket, és a szírek ellen indult.10 Ioab vide che il fronte della battaglia gli era davanti e alle spalle. Scelse allora un corpo tra i migliori d’Israele, li schierò contro gli Aramei
11 A nép többi részét pedig Abizájnak, fivérének keze alá adta és azok Ammon fiai ellen indultak,11 e affidò il resto dell’esercito a suo fratello Abisài, ed essi si schierarono contro gli Ammoniti.
12 és azt mondta: »Ha fölém kerekednek a szírek, légy segítségemre, ha pedig föléd kerekednek Ammon fiai, én segítek neked.12 Disse: «Se gli Aramei saranno più forti di me, tu mi verrai a salvare; se invece gli Ammoniti saranno più forti di te, io salverò te.
13 Légy erős és cselekedjünk férfiasan népünkért és Istenünk városaiért, és az Úr majd megteszi azt, ami jó az ő színe előtt.«13 Sii forte e dimostriamoci forti per il nostro popolo e per le città del nostro Dio. Il Signore faccia quello che a lui piacerà».
14 Elindult tehát Joáb s a vele levő nép a szírek elleni harcra és megfutamította őket.14 Poi Ioab con la gente che aveva con sé attaccò battaglia con gli Aramei, i quali fuggirono davanti a lui.
15 Amikor aztán Ammon fiai látták, hogy a szírek megfutamodtak, ők is megfutamodtak fivére, Abizáj elől, és visszavonultak a városba. Erre Joáb visszatért Jeruzsálembe.15 Quando gli Ammoniti videro che gli Aramei erano fuggiti, fuggirono di fronte ad Abisài, fratello di Ioab, e rientrarono in città. Ioab allora venne a Gerusalemme.
16 Amikor azonban a szírek látták, hogy vereséget szenvedtek Izrael előtt, követeket küldtek és elhozatták azokat a szíreket, akik a folyón túl laktak. Sófák, Adarézer hadvezére volt a vezérük.16 Gli Aramei, vedendo che erano stati sconfitti da Israele, mandarono a chiamare gli Aramei che erano al di là del Fiume; Sofac, comandante dell’esercito di Adadèzer, era alla loro testa.
17 Amikor ezt hírül vitték Dávidnak, ő egybegyűjtötte egész Izraelt, átkelt a Jordánon, és meglepte őket s csatarendbe állt ellenük. Erre azok megütköztek vele.17 La cosa fu riferita a Davide, che radunò tutto Israele e attraversò il Giordano. Li raggiunse e si schierò davanti a loro; Davide si dispose alla battaglia di fronte agli Aramei, ed essi si scontrarono con lui.
18 Ám a szírek megfutamodtak Izrael elől és Dávid hétezer szekeret s negyvenezer gyalogost pusztított el a szírek közül, Sófákot, a hadvezérüket is megölte.18 Ma gli Aramei fuggirono davanti a Israele: Davide uccise degli Aramei settemila cavalieri e quarantamila fanti; uccise anche Sofac, comandante dell’esercito.
19 Amikor aztán Adarézer szolgái látták, hogy Izrael föléjük kerekedett, Dávidhoz pártoltak és szolgáivá lettek, és Szíria nem akart többé segítséget nyújtani Ammon fiainak.19 I vassalli di Adadèzer, quando si videro sconfitti da Israele, fecero la pace con Davide e gli rimasero sottoposti. Gli Aramei non vollero più venire a salvare gli Ammoniti.