Királyok első könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Történt pedig, hogy miután Salamon befejezte az Úr házának épületét s a király épületét s mindazt, amit készíteni kívánt és akart,	1 When Solomon had finished building the Temple of Yahweh, the royal palace and everything else whichSolomon had wanted to do,
2 másodszor is megjelent neki az Úr úgy, ahogy megjelent neki Gibeonban.	2 Yahweh appeared to Solomon a second time, as he had appeared to him at Gibeon.
3 Azt mondta ekkor neki az Úr: »Meghallgattam imádságodat s könyörgésedet, amellyel könyörögtél előttem, s szentté tettem ezt a házat, amelyet építettél, hogy oda helyezzem nevemet mindörökké, s ott legyen szemem és szívem mindenkoron.	3 Yahweh said to him, 'I have heard your prayer and the entreaty which you have before me. I consecratethis temple which you have built: I place my name there for ever; my eyes and my heart wil be there always.
4 Ha te is előttem jársz úgy, ahogy apád járt, feddhetetlen szívvel és egyenességgel, s megteszed mindazt, amit parancsoltam neked, s megtartod törvényeimet s rendeleteimet,	4 For your part, if you walk before me in innocence of heart and in honesty, like your father David, if youdo everything that I command and keep my laws and my ordinances,
5 akkor örökre megszilárdítom Izrael felett való királyságod trónját, amint apádnak, Dávidnak megígértem, amikor azt mondtam: Nem fogy el ivadékod Izrael királyi székéről.	5 I shal make your royal throne secure over Israel for ever, as I promised your father David when I said,"You wil never lack for a man on the throne of Israel."
6 Ha azonban ti és fiaitok elfordultok tőlem, s nem követtek engem, s nem tartjátok meg parancsaimat és szertartásaimat, amelyeket elétek adtam, hanem elmentek, s más isteneket tiszteltek és imádtok,	6 But if you turn away from me, either you or your descendants, and instead of keeping mycommandments and laws which I have laid down for you, you go and serve other gods and worship them,
7 akkor eltávolítom Izraelt annak a földnek a színéről, amelyet nekik adtam, s a templomot, amelyet nevemnek szenteltem, elvetem színem elől. Akkor Izrael közmondás és példabeszéd tárgya lesz minden népnél,	7 then I shal banish Israel from the country which I have given them, and shall disown this Temple which Ihave consecrated for my name, and Israel will be a proverb and a byword among al peoples.
8 ez a ház pedig intő példa lesz: mindenki, aki elhalad mellette, elámul, felszisszen és azt fogja mondani: ‘Miért cselekedett az Úr így ezzel a földdel és ezzel a házzal?’	8 As for this once-exalted Temple, everyone who passes by wil be appal ed, and they wil whistle and say,"Why has Yahweh treated this country and this Temple like this?"
9 Erre azt fogják felelni: ‘Mert elhagyták az Urat, Istenüket, aki kihozta atyáikat Egyiptom földjéről, s más isteneket követtek, imádtak és tiszteltek: azért hozta rájuk az Úr mindezt a rosszat.’«	9 And the answer wil be, "Because they deserted Yahweh their God who brought their ancestors out ofEgypt, and they adopted other gods and worshipped and served them; that is why Yahweh has brought al thesedisasters on them." '
10 Amikor aztán elmúlt a húsz esztendő és Salamon felépítette a két házat, vagyis az Úr házát s a király házát,	10 At the end of the twenty years that it took Solomon to erect the two buildings, the Temple of Yahwehand the royal palace
11 (miközben Hírám, Tírusz királya adott Salamonnak cédrus- és fenyőfát, meg aranyat, amennyi csak kellett), akkor Salamon húsz várost adott Hírámnak Galilea földjén.	11 (Hiram king of Tyre had provided Solomon with al the cedar wood, juniper wood and gold that hewanted), King Solomon gave Hiram twenty towns in the territory of Galilee.
12 Hírám el is ment Tíruszból, hogy megnézze a városokat, amelyeket Salamon neki adott, de nem tetszettek neki	12 But when Hiram came from Tyre to view the towns that Solomon had given him, he was not pleasedwith them.
13 és azt mondta: »Ezek azok a városok, amelyeket nekem adtál, testvér?« El is nevezte őket Kabulföldnek, mind a mai napig.	13 He said, 'What kind of towns are these you have given me, brother?' And to this day they are known as'cabul-land'.
14 Százhúsz talentum aranyat küldött ugyanis Hírám Salamon királynak.	14 Hiram sent the king one hundred and twenty talents of gold.
15 Ez volt azoknak a kiadásoknak az összege, amelyeket Salamon király az Úr házának, a maga házának, a Millónak, Jeruzsálem falainak, Heszernek, Megiddónak és Gézernek felépítésére fordított.	15 This is an account of the forced labour levied by King Solomon for building the Temple of Yahweh, hisown palace, the Mil o and the fortifications of Jerusalem, Hazor, Megiddo, Gezer
16 A fáraó, Egyiptom királya ugyanis felment, s elfoglalta Gézert, s azt felgyújtotta tűzzel, a kánaániakat pedig, akik a várost lakták, megölte, s aztán odaadta a várost lányának, Salamon feleségének hozományul.	16 (Pharaoh king of Egypt mounted an expedition, captured Gezer, burnt it down and massacred theCanaanites living there; he then gave the town as a dowry to his daughter, Solomon's wife,
17 Így tehát Salamon fölépíttette Gézert, továbbá Alsó-Béthoront	17 and Solomon rebuilt Gezer), Lower Beth-Horon,
18 és Baálátot és a Pusztaság földjén levő Palmírát	18 Baalath, Tamar in the desert, inside the country,
19 és megerősíttetett minden falut, amely az övé volt, s amelynek nem voltak falai, s építtetett városokat a szekereknek és városokat a lovasoknak és mindenfélét, aminek építéséhez kedve volt Jeruzsálemben, s a Libanonon s birodalmának egész földjén.	19 al Solomon's storage towns owned by Solomon, al the towns for his chariots and horses, andwhatever Solomon was pleased to build in Jerusalem, in the Lebanon and in al the countries under his rule.
20 Azt az egész népet, amely megmaradt az amoriták, a hetiták, a periziták, a hivviták s a jebuziták közül, akik nem voltak Izrael fiai közül valók,	20 Al those who survived of the Amorite, Hittite, Perizzite, Hivite and Jebusite peoples, who were notIsraelites-
21 ezeknek a fiait tudniillik, akik megmaradtak az országban, s akiket Izrael fiai nem tudtak kiirtani, Salamon robotosokká tette mind a mai napig.	21 their descendants still remaining in the country on whom the Israelites had not been able to enforce thecurse of destruction -- these Solomon levied as forced labourers, as is stil the case today.
22 Izrael fiai közül azonban senkit sem vetett Salamon robotszolgaságra, hanem azok harcosok, az ő szolgái, főemberei, vezérei, szekereinek és lovainak felügyelői lettek.	22 Solomon did not, however, impose forced labour on the Israelites; for they were soldiers, his officials,his administrators, his officers and his chariot and cavalry commanders.
23 A főemberek, akik Salamon minden munkájának élén álltak, ötszázötvenen voltak; ezek alá tartozott a nép és ők intézkedtek a kirótt munkákban.	23 There were five hundred and fifty officials in charge of the foremen over Solomon's work, whosupervised the people employed on the work.
24 Amikor aztán a fáraó lánya felment a Dávid-városból a maga házába, amelyet Salamon neki építtetett, ő tüstént megépíttette a Millót.	24 After Pharaoh's daughter had moved from the City of David up to the palace which he had built for her,he then built the Mil o.
25 Esztendőnként háromszor pedig egészen elégő áldozatokat és békeáldozatokat mutatott be Salamon azon az oltáron, amelyet az Úrnak építtetett, s füstölőszert gyújtott az Úr előtt, miután elkészült a templom.	25 Three times a year Solomon presented burnt offerings and communion sacrifices on the altar which hehad built for Yahweh and set his burnt offerings smoking before Yahweh. Thus he completed the Temple.
26 Hajóhadat is létesített Salamon király Ecjon-Gáberben, amely Ejlát mellett, a Vörös-tenger partján, Edom földjén van.	26 King Solomon equipped a fleet at Ezion-Geber, which is near Elath on the shores of the Red Sea, inEdom.
27 Ekkor Hírám elküldte hajós és tengerismerő szolgáit e hajóhadon Salamon szolgáival	27 For this fleet Hiram sent men of his, experienced sailors, to serve with those in Solomon's service.
28 és azok eljutottak Ofírba, s hoztak onnan négyszázhúsz talentum aranyat, s elvitték Salamon királyhoz.	28 They went to Ophir and took on four hundred and twenty talents of gold, which they brought back toSolomon.