2 Corinthians 4

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Therefore, seeing we have this ministration, according as we have obtained mercy, we faint not;	1 Mivel tehát ilyen szolgálatunk van, miután irgalmasságot nyertünk, nem csüggedünk el,
2 But we renounce the hidden things of dishonesty, not walking in craftiness, nor adulterating the word of God; but by manifestation of the truth commending ourselves to every man's conscience, in the sight of God.	2 hanem lemondunk a gyalázatos alattomosságról, nem járunk álnokságban, és nem hamisítjuk meg Isten igéjét, hanem az igazság hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének Isten előtt.
3 And if our gospel be also hid, it is hid to them that are lost,	3 Ha a mi evangéliumunk mégis el van takarva, azok előtt van eltakarva, akik elvesznek,
4 In whom the god of this world hath blinded the minds of unbelievers, that the light of the gospel of the glory of Christ, who is the image of God, should not shine unto them.	4 akikben ennek a világnak az istene elvakította a hitetlen értelmet, hogy az Isten képmásának, Krisztusnak dicsőségéről szóló evangélium fénye ne ragyogjon fel számukra.
5 For we preach not ourselves, but Jesus Christ our Lord; and ourselves your servants through Jesus.	5 Mi ugyanis nem önmagunkat hirdetjük, hanem Jézus Krisztust, az Urat; önmagunkat pedig mint a ti szolgátokat Jézusért.
6 For God, who commanded the light to shine out of darkness, hath shined in our hearts, to give the light of the knowledge of the glory of God, in the face of Christ Jesus.	6 Mert Isten, aki azt mondta: »A sötétségből világosság ragyogjon fel«, maga támasztott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon Isten dicsőségének ismerete Jézus Krisztus arcán.
7 But we have this treasure in earthen vessels, that the excellency may be of the power of God, and not of us.	7 Ez a kincsünk pedig cserépedényben van, hogy a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk és ne önmagunknak.
8 In all things we suffer tribulation, but are not distressed; we are straitened, but are not destitute;	8 Mindenfelől szorongatnak minket, de agyon nem nyomnak; bizonytalanságban vagyunk, de nem esünk kétségbe;
9 We suffer persecution, but are not forsaken; we are cast down, but we perish not:	9 üldözést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk; földre terítenek, de el nem veszünk;
10 Always bearing about in our body the mortification of Jesus, that the life also of Jesus may be made manifest in our bodies.	10 állandóan hordozzuk testünkben Jézus halálát, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkben.
11 For we who live are always delivered unto death for Jesus' sake; that the life also of Jesus may be made manifest in our mortal flesh.	11 Mert minket, élőket, szüntelenül halálra adnak Jézusért, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen halandó testünkön.
12 So then death worketh in us, but life in you.	12 Bennünk tehát a halál munkálkodik, bennetek pedig az élet.
13 But having the same spirit of faith, as it is written: I believed, for which cause I have spoken; we also believe, for which cause we speak also:	13 Mivel azonban a hitnek ugyanaz a lelke van bennünk, mint amiről írva van: »Hittem, azért szóltam« , mi is hiszünk, és ezért beszélünk.
14 Knowing that he who raised up Jesus, will raise us up also with Jesus, and place us with you.	14 Hiszen tudjuk, hogy aki az Úr Jézust feltámasztotta, minket is fel fog támasztani Jézussal, és veletek együtt elébe állít.
15 For all things are for your sakes; that the grace abounding through many, may abound in thanksgiving unto the glory of God.	15 Mert minden értetek van, hogy a kegyelem bőséges kiáradása miatt egyre többen adjanak hálát Isten dicsőségére.
16 For which cause we faint not; but though our outward man is corrupted, yet the inward man is renewed day by day.	16 Éppen ezért nem csüggedünk el, sőt, még ha a mi külső emberünk romlásnak indul is, a belső emberünk mégis napról napra megújul.
17 For that which is at present momentary and light of our tribulation, worketh for us above measure exceedingly an eternal weight of glory.	17 Ez a mi mostani, könnyű szenvedésünk ugyanis a dicsőségnek igen nagy, örök mértékét szerzi meg nekünk.
18 While we look not at the things which are seen, but at the things which are not seen. For the things which are seen, are temporal; but the things which are not seen, are eternal.	18 Ha nem a látható dolgokra figyelünk, hanem a láthatatlanokra. Mert a látható: ideigvaló, a láthatatlan pedig örökkévaló.