| 1 Vesd le, Jeruzsálem, gyászod és nyomorúságod ruháját, és öltözzél annak a dicsőségnek díszébe és pompájába, melyet megad neked Isten örökre. |
| 2 Vedd körül magadat az Isten igazságának palástjával, és tedd fejedre az Örökkévaló dicsőségének koronáját. |
| 3 Mert Isten megmutatja rajtad fényességét mindenkinek, aki az ég alatt van. |
| 4 Mert Isten ezt a nevet adja neked mindörökre: »Igazság békéje« és »Jámborság dicsősége«. |
| 5 Kelj fel, Jeruzsálem, állj a magaslatra, tekints kelet felé, és nézd, mint gyűlnek egybe fiaid napkelettől napnyugatig a Szentnek szavára, és örvendeznek azon, hogy megemlékezett róluk Isten! |
| 6 Mert gyalog mentek el tőled, elhajtotta őket az ellenség, de az Úr visszahozza őket hozzád; olyan pompával hozzák majd őket, mint a királyi trónt. |
| 7 Mert elhatározta Isten, hogy alacsonnyá teszi a magas hegyeket mind, és az örök bérceket, és betölti a föld színéig a völgyeket, hogy bizton haladhasson Izrael az Isten dicsőségére. |
| 8 És árnyékot nyújtanak majd az erdők és az illatos fák mind Izraelnek az Isten parancsára. |
| 9 Mert visszahozza Isten Izraelt vidámságban, dicsőségének fényében, irgalmában és igazságosságában. |