1 Tú eres demasiado justo, Señor, para que yo te recrimine; sin embargo, quiero tratar contigo una cuestión de justicia. ¿Por qué prospera el camino de los malvados y están en paz todos los traidores? | 1 Igaz vagy, Uram, ha vitatkozom is veled; mégis hadd folytassak pert veled! Miért sikeres az istentelenek útja? Nyugodtan élnek mind a hűtlenül elpártolók. |
2 Tú los plantas y ellos echan raíces, crecen y producen fruto. Tú estás cerca de sus labios y lejos de sus sentimientos. | 2 Elültetted őket, gyökeret is vertek, fejlődnek, gyümölcsöt is hoznak; közel vagy a szájukhoz, de távol a veséjüktől. |
3 Pero tú me conoces, Señor, tú me ves, has sondeado mi actitud hacia ti. Arrástralos como ovejas al matadero, resérvalos para el día de la masacre. | 3 Te, Uram, ismersz engem, látsz engem, és megvizsgáltad, hogy szívem veled van. Különítsd el őket, mint juhokat a levágásra, és jelöld meg őket a leölés napjára! |
4 ¿Hasta cuándo el país estará de duelo y se secará toda la hierba del campo? Por la maldad de los que habitan en él perecen las bestias y los pájaros. Porque ellos dicen: «¡El no ve nuestros senderos!». | 4 Meddig fog még gyászolni a föld, és lesz száraz az egész mező füve? A rajta lakók gonoszsága miatt eltűnt állat és madár; mert azt mondták: »Nem fogja meglátni végünket!« |
5 Si ya te fatiga una carrera de a pie, ¿cómo competirás con los caballos? Si en una tierra de paz no te sientes seguro, ¿qué harás en la espesura del Jordán? | 5 »Ha gyalogosokkal futottál, mégis kifárasztottak, hogyan fogsz versenyezni a lovakkal? Békés földön biztonságban érzed ugyan magad, de mit csinálsz majd a Jordán sűrűjében? |
6 Porque hasta tus hermanos y la casa de tu padre, hasta ellos mismos te traicionan, ellos mismos gritan a voz en cuello detrás de ti. No te fíes de ellos, cuando te dirigen hermosas palabras. | 6 Bizony, még testvéreid és atyád háza is, még ők is hűtlenek lettek hozzád, még ők is teli torokkal kiáltoznak mögötted. Ne higgy nekik, még ha jót mondanak is neked!« |
7 He abandonado mi casa, he rechazado mi herencia, he entregado lo que más quería al poder de sus enemigos. | 7 »Elhagytam házamat, elvetettem örökségemet; átadtam lelkem kedvesét ellenségeinek kezébe. |
8 Mi herencia ha sido para mí como un león en la selva; ella lanzó rugidos contra mí, por eso la detesto. | 8 Olyan lett hozzám örökségem, mint oroszlán az erdőben: kieresztette ellenem hangját, ezért meggyűlöltem őt. |
9 Mi herencia es un pájaro multicolor, asediado por las aves de rapiña. ¡Vayan, re únanse, todas las fieras del campo, vengan a devorar! | 9 Vajon tarka madár az én örökségem, melyet madarak fognak körül? Gyertek, gyűljetek össze, mezei vadak mind, jöjjetek enni! |
10 Muchos pastores han arrasado mi viña, han pisoteado mi parcela, han hecho de mi parcela deliciosa un desierto desolado; | 10 Sok pásztor pusztította szőlőmet, eltiporták osztályrészemet; drága osztályrészemet puszta sivataggá tették. |
11 la han convertido en una desolación, está de duelo, desolada delante de mi; todo el país está devastado, sin que nadie se lo tome a pecho. | 11 Pusztává tették, gyászol előttem pusztaságként; elpusztult az egész ország, mert nincs senki, aki szívére venné.« |
12 Por todos los montes del desierto llegaron devastadores, porque el Señor tiene una espada que devora de un extremo al otro del país; ¡no hay paz para ningún ser viviente! | 12 Minden kopár dombra a sivatagban pusztítók jöttek, mert az Úr kardja emészt az ország egyik végétől az ország másik végéig; nincs békessége egyetlen testnek sem. |
13 Sembraron trigo y cosecharon espinas, se han agotado sin ningún provecho: ¡avergüéncense de sus cosechas, por el ardor de la ira del Señor! | 13 Búzát vetettek, de tövist arattak, kimerültek, de nincs hasznuk belőle. Szégyenkezzetek termésetek miatt, az Úr izzó haragja miatt! |
14 Así habla el Señor: A todos mi malos vecinos que tocan la herencia que hice heredar a mi pueblo Israel, yo los voy a arrancar de su suelo, y a la casa de Judá la arrancaré de en medio de ellos. | 14 Így szól az Úr minden gonosz szomszédom ellen, akik hozzányúlnak az örökséghez, melyet örökségül adtam népemnek, Izraelnek: »Íme, én kitépem őket földjükből, és Júda házát is kitépem közülük. |
15 Pero, después de haberlos arrancado, me compadeceré nuevamente de ellos y los haré volver, cada uno a su herencia y cada uno a su país. | 15 De ez történik majd: miután kitéptem őket, ismét megkönyörülök rajtuk, és visszaviszem őket, mindegyiket a maga örökségébe és mindegyiket a maga földjére. |
16 Y si ellos aprenden los caminos de mi pueblo, jurando por mi Nombre, por la vida del Señor, como ellos enseñaron a mi pueblo a jurar por Baal, entonces serán edificados en medio de mi pueblo. | 16 Ez történik: ha majd jól megtanulják népem útjait, úgyhogy az én nevemre esküsznek: ‘Él az Úr!’ – ahogy megtanították népemet Baálra esküdni –, akkor felépülnek népem között. |
17 Pero si no escucha, yo arrancaré a esa gente: la arrancaré y la haré desaparecer –oráculo del Señor–. | 17 De ha nem hallgatják meg, gyökerestül kitépem és elpusztítom azt a nemzetet« – mondja az Úr. |