Livre d'Isaïe 51

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Écoutez-moi, vous qui poursuivez la justice, vous qui cherchez Yahvé, revenez à votre origine, voyez le rocher la carrière d’où vous avez été tirés,	1 Hallgassatok rám, akik igazság után jártok, akik az Urat keresitek! Tekintsetek a kősziklára, melyből kivágtak titeket, és a kút üregére, melyből kiástak!
2 regardez Abraham, votre père, et Sara qui vous a enfantés. Je l’ai appelé alors qu’il était seul, je l’ai béni et je l’ai multiplié.	2 Tekintsetek atyátokra, Ábrahámra, és Sárára, aki szült titeket! Mert egyedül őt hívtam meg, megáldottam és megsokasítottam.
3 Or voici que Yahvé réconforte Sion, il rend la vie à ses ruines; de son désert il fait un paradis, et de la steppe, un jardin de Yahvé. Ce ne seront que joie et fête, actions de grâce et chansons.	3 Bizony, megvigasztalja az Úr Siont, megvigasztalja minden romját; olyanná teszi sivatagját, mint az Éden, és pusztaságát, mint az Úr kertje. Öröm és vidámság lesz benne, hálaadás és ének hangja.
4 Peuples, soyez attentifs, et vous, nations, écoutez-moi, car de moi sortira la loi, et mes sentences seront la lumière des nations!	4 Figyeljetek rám, én népem, és ti, nemzetek, rám hallgassatok! Mert tanítás indul ki tőlem, és igazságomat a népek világosságává teszem egy szempillantás alatt.
5 Je vais révéler, d’un seul coup, ma justice, et mon salut apparaîtra: c’est moi qui gouvernerai les peuples. Les îles aussi espèrent en moi, elles attendent mon intervention.	5 Közel van igazságom, kiindult szabadításom, és karom megítéli a népeket; rám várnak a szigetek, és karomban reménykednek.
6 Levez vos yeux vers le ciel, et puis abaissez vos regards vers la terre: voyez les cieux qui se dissipent, s’en vont en fumée, la terre qui se défait comme un vêtement: ses habitants meurent comme des mouches! Mais mon salut restera pour toujours, ma justice ne passera pas.	6 Emeljétek az égre szemeteket, és tekintsetek a földre le! Mert az ég, mint a füst, elenyészik, a föld, mint a ruha, szétfoszlik, és lakói, mint a szúnyogok, elpusztulnak; de szabadításom örökre megmarad, és igazságom nem szűnik meg.
7 Écoutez-moi, vous qui connaissez le droit - toi mon peuple qui portes ma loi dans ton cœur. N’aie pas peur des injures des hommes, ne crains pas devant leurs insultes.	7 Hallgassatok rám, akik ismeritek az igazságot, nép, melynek szívében van tanításom! Ne féljetek az emberek gyalázkodásától, szitkaiktól ne ijedjetek meg!
8 Car la mite les dévorera comme un vêtement, la vermine les rongera comme la laine, mais ma justice restera pour toujours, mon salut sera là tout au long des siècles.	8 Mert mint a ruhát, megeszi őket a moly, és mint a gyapjút, megeszi őket a féreg; de igazságom örökre megmarad, és szabadításom nemzedékről nemzedékre.
9 Réveille-toi, réveille-toi, arme-toi de force, bras de Yahvé! Réveille-toi comme aux jours d’autrefois, dans les générations passées! N’est-ce pas toi qui as fracassé Rahab, transpercé le dragon?	9 Ébredj, ébredj, öltözz erőbe, az Úrnak karja! Ébredj, mint a hajdankor napjaiban, a régmúlt nemzedékek idején! Vajon nem te vagy, aki kettéhasítottad Ráhábot, aki átdöfted a sárkányt?
10 N’as-tu pas mis à sec la mer, les eaux du grand abîme, tracé un chemin sur le sol profond des eaux, pour y faire passer ceux que tu rachetais?	10 Vajon nem te vagy, aki kiszárítottad a tengert, a nagy mélység vizét, s aki úttá változtattad a tenger mélyét, hogy átkeljenek a megváltottak?
11 De même reviendront les rachetés de Yahvé. Ils entreront dans Sion poussant des cris de joie, avec sur leur visage la joie qui ne passe pas; joie et fête seront au rendez-vous, la tristesse et les plaintes auront fui.	11 Akiket az Úr kiváltott, visszatérnek, ujjongással jönnek a Sionra, és örök öröm lesz a fejük felett; vidámság és öröm éri őket, elfut a bánat és a sóhaj.
12 C’est moi, oui, c’est moi qui vous réconforte. Comment peux-tu craindre un homme mortel, l’homme qui passe tout comme l’herbe?	12 Én, én vagyok vigasztalótok! Ki vagy te, hogy félj halandó embertől, ember fiától, aki olyan, mint a fű?
13 As-tu oublié Yahvé, ton Créateur, qui a tendu les cieux et fondé la terre? Pourquoi donc en es-tu toujours à craindre la fureur de l’oppresseur, comme s’il allait tout détruire? Où donc est la fureur de l’oppresseur?	13 Megfeledkeztél az Úrról, alkotódról, aki kifeszítette az eget, és megalapozta a földet; és féltél szüntelenül, egész nap a sanyargató haragjától, aki pusztításra készült. De hol van már a sanyargató haragja?
14 Bientôt le prisonnier sera relâché, il ne mourra pas dans son cachot et le pain ne lui manquera plus.	14 Gyorsan kiszabadul a megkötözött, nem hal meg a veremben, és nem fogy el kenyere.
15 Je suis Yahvé, ton Dieu, qui soulève la mer et mets en fureur ses vagues, mon nom est Yahvé Sabaot!	15 Mert én vagyok az Úr, a te Istened, aki felkavarom a tengert, és zúgnak hullámai; Seregek Ura az én nevem.
16 Dès le temps où j’étendais les cieux et fondais la terre, j’ai mis mes paroles dans ta bouche. Je t’ai caché dans l’ombre de ma main et j’ai dit à Sion: “Tu es mon peuple.”	16 Szádba helyeztem igéimet, és kezem árnyékával takartalak be, amikor kifeszítettem az eget, és megalapoztam a földet, s azt mondtam Sionnak: »Az én népem vagy.«
17 Réveille-toi, réveille-toi, Jérusalem! Si tu as bu de la main de Yahvé la coupe de sa colère, la coupe qui fait perdre le sens, si tu l’as bue jusqu’à la vider, lève-toi maintenant!	17 Ébredj föl, ébredj föl, kelj föl, Jeruzsálem, aki kiittad az Úr kezéből haragjának kelyhét; a kábító serleget kiittad, kiürítetted.
18 De tant de fils qu’elle avait mis au monde, lus un pour la guider; de tous les fils qu’elle a élevés, pas un qui la prenne par la main.	18 Nincs senki, aki törődjék vele, összes fia közül, akiket szült; és nincs senki, aki megfogja kezét, összes fia közül, akiket felnevelt.
19 Un double malheur t’a frappée: le pillage et la ruine, la famine et l’épée; pourtant nul ne te plaint ou te console.	19 Két dolog ért téged; ki szánakozik rajtad? Pusztulás és összeomlás, éhínség és kard; ki vigasztal meg téged?
20 Tu as vu tes fils étendus sans force au coin des rues, comme l’antilope prise au filet; la colère de Yahvé, la menace de ton Dieu, les avait enivrés.	20 Fiaid ájultan feküdtek minden utcasarkon, mint hálóba került gazella, eltelve az Úr haragjával, Istenednek fenyegetésével.
21 C’est pourquoi écoute ceci, malheureuse, victime de cette ivresse qui n’est pas de vin.	21 Ezért halld ezt, te szegény, aki részeg vagy, de nem bortól!
22 Voici ce que dit le Seigneur Yahvé, ton Dieu qui combat pour son peuple: Regarde, je reprends de ta main la coupe qui fait perdre le sens, la coupe de ma colère; jamais plus tu ne la boiras.	22 Így szól Urad, az Úr, és Istened, aki perbe száll népéért: »Íme, kiveszem kezedből a kábító kelyhet, haragom serlegét; nem iszod azt többé.
23 Je vais la passer à tes ennemis, à ceux qui te disaient: “Couche-toi, que nous passions!” Alors tu t’écrasais sur le sol et l’on passait sur ton dos.	23 Megalázóid kezébe teszem, akik azt mondták neked: ‘Hajolj meg, hadd menjünk át rajtad!’ S olyanná tetted hátadat, mint a föld, és mint az utca a járókelőknek.«