Livre de la Sagesse 12

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 et ton Esprit impérissable est en tout!	1 De jó, de kegyes a szellemed, Uram, mindenben!
2 C’est ainsi que tu corriges par degrés ceux qui pèchent; tu leur fais voir, grâce à tes réprimandes, en quoi ils ont péché, pour qu’ils renoncent au mal et croient en toi, Seigneur.	2 Ezért a tévelygőket megfedded egy keveset, vétkeikért megdorgálod őket, és lelkükre kötöd, hogy a gonoszságtól elfordulva benned higgyenek, Uram!
3 Ce fut le cas pour les anciens habitants de ta Terre sainte:	3 Így szent földed régi lakóitól is iszonyodtál ugyan,
4 tu les avais en horreur à cause de leurs pratiques détestables, leur sorcellerie et leurs rites impies,	4 mert utálatos dolgokat műveltek előtted: varázslást és förtelmes áldozatokat;
5 le meurtre impitoyable des petits enfants, les festins sanguinaires où ils mangeaient de la chair humaine avec le sang et les entrailles, tandis qu’ils célébraient leurs cultes secrets.	5 kegyetlenül megölték gyermekeiket, emberek belső részeit falták és vért szürcsöltek, amikor mint beavatottak titkos ünnepséget ültek.
6 Ces parents meurtriers d’êtres sans défense, tu avais décidé de les anéantir par la main de nos pères.	6 A gyámoltalan teremtések gyilkos szülőit el akartad ugyan emészteni atyáink keze által,
7 Tu voulais que cette terre qui t’est chère entre toutes, devienne la patrie d’enfants de Dieu dignes d’elle.	7 hogy a föld, amely előtted mindennél kedvesebb, Isten gyermekeiben méltó telepeseket nyerjen,
8 Pourtant, même envers ces anciens habitants, tu as fait preuve de modération, parce que c’étaient des êtres humains. C’est ainsi qu’en avant-garde de ton armée tu as envoyé sur eux des frelons, pour les détruire peu à peu.	8 de még őket is megkímélted, hisz ők is emberek, és sereged előőrse gyanánt darazsakat küldtél, hogy apránkint irtsák ki őket.
9 Tu aurais pu, bien sûr, faire écraser les impies par les justes au cours d’une bataille, ou les anéantir d’un seul coup par des bêtes terrifiantes ou par un mot venu de toi.	9 Nem mintha nem lett volna erőd, haddal vetni az igazak alá a gonoszokat, félelmes vadakkal, vagy egy kemény igével egyszeriben kiirtani őket.
10 Mais en les punissant progressivement, tu leur laissais l’occasion de se repentir. Tu n’ignorais pourtant pas que leur fond était mauvais et leur méchanceté innée, et qu’ils ne changeraient jamais,	10 Mégis apránként büntetted őket, hogy alkalmat adj bűnbánatra, bár tudtad, hogy gonosz volt eredetük, a romlottságuk velük született, és gondolkodásuk soha meg nem változik,
11 car leur race avait été maudite dès le commencement. En tous cas, ce n’est pas par peur de qui que ce soit que tu laissais leurs crimes impunis.	11 hisz istentelen fajzat voltak kezdettől fogva! Nem kellett tartanod senkitől sem, amikor büntetlenül hagytad bűneiket,
12 Car, qui pourrait te dire: “Qu’as-tu fait?”; qui pourrait s’opposer à tes décisions? Qui te fera des reproches si tu anéantis des nations que tu as créées? Qui t’empêchera de punir des hommes injustes?	12 hisz ki mondhatná neked: »Mit cselekedtél?« Vagy ki szegülhetne ellen ítéletednek? Ki léphet fel ellened, mint az igaztalan emberek védője, és ki illethet váddal, ha elpusztulnak népek, melyeket alkottál?
13 En dehors de toi qui prends soin de tous, il n’y a pas d’autre Dieu auquel tu devrais prouver que tu n’agis pas injustement.	13 Hisz nincsen kívüled Isten, aki gondját viselné a mindenségnek, hogy bizonyítanod kellene: nem ítéltél hamisan.
14 Il n’y a pas davantage de roi ou de souverain qui puisse s’opposer à toi quand tu as décidé de punir.	14 Nem vonhat kérdőre sem király, sem fejedelem azokért, akiket elveszítettél.
15 Parce que tu es parfaitement juste, tu conduis tout avec justice: tu ferais un mauvais usage de ton pouvoir si tu condamnais celui qui ne mérite pas d’être puni.	15 Mert igaz vagy, mindent igazságban intézel, úgy ítélsz, hogy nem illik hatalmadhoz kárhoztatni azt is, aki büntetést nem érdemel.
16 Ta force est le fondement de ta justice; étant le maître de toutes choses, tu peux aussi les épargner.	16 Hiszen hatalmad az igazságosság alapja, és mivel mindennek ura vagy, kész vagy mindent megkímélni.
17 Ceux qui mettent en doute ta puissance absolue, tu leur montres ta force; tu punis l’audace de ceux qui la bravent.	17 Mutatsz ugyan erőt, ha kétségbe vonják hatalmad teljességét, és bünteted azok merészségét, akik nem ismernek téged,
18 Mais bien que tu sois un puissant Seigneur, tu juges avec modération et tu nous gouvernes avec beaucoup de patience, car tu es libre d’intervenir quand il te plaît.	18 de fékezed hatalmadat, enyhén ítélsz, és nagy kímélettel igazgatsz minket, mert nálad van a hatalom gyakorlása, amikor csak akarod!
19 En agissant ainsi tu as montré à ton peuple que le juste doit aimer tous les hommes, et tu as donné à tes fils cette douce espérance qu’après le péché tu leur permettras de se repentir.	19 Ezzel a bánásmóddal pedig arra tanítottad népedet, hogy az igaznak emberségesnek kell lennie, és azzal a jó reménnyel töltötted el gyermekeidet, hogy amikor ítélsz, alkalmat adsz a bűnök megbánására.
20 Envers les Cananéens eux-mêmes, pourtant ennemis de tes enfants et bien dignes de mort, tu as agi avec retenue et indulgence, pour leur donner le temps et l’occasion de se convertir.	20 Ha már szolgáid halálra szánt ellenségeit ekkora kímélettel büntetted, s időt és alkalmat adtál nekik, hogy felhagyjanak a gonoszsággal,
21 Mais envers tes fils tu as agi avec encore beaucoup plus de précautions, puisque tu t’étais lié avec leurs ancêtres par des serments, des alliances et tant de belles promesses.	21 mennyi gonddal ítéled akkor fiaidat, amikor atyáiknak esküvel, sőt szövetséggel javakat ígértél!
22 Ainsi donc, lorsque tu frappes nos ennemis avec modération, c’est pour notre instruction, pour que nous songions à ta bonté lorsque nous aurons nous-mêmes à juger, et que nous comptions sur ta miséricorde lorsque nous sommes jugés.	22 Amíg tehát fenyítesz minket, ellenségeinket sokszor korbácsolod, hogy mi is, amikor ítélkezünk, jóságodat meggondoljuk, s az ítéleten irgalmadat remélhessük.
23 Ceux qui vivaient follement dans le mal, tu les as punis par le moyen de leurs idoles abominables.	23 Ezért azokat is, akik esztelen, gonosz életet éltek, azzal gyötörted leginkább, amit imádtak,
24 Ils s’étaient vraiment égarés trop loin sur les chemins de l’erreur, en prenant pour dieux les plus laids et les plus méprisables parmi les animaux! Ils s’étaient laissé berner comme des enfants sans raison.	24 mert a tévelygés útjain túl messze jutottak, amikor az állatok legsilányabbjait hitték isteneknek, s úgy éltek, mint együgyű gyermekek.
25 Comme pour des enfants qui ne pensent pas, tu leur avais d’abord envoyé un avertissement léger,	25 Ezért szégyenteljes büntetést bocsátottál rájuk, mintha éretlen gyermekek lennének.
26 mais ils n’avaient pas compris ces remontrances bénignes, si bien qu’ils méritèrent de faire l’expérience du jugement de Dieu.	26 Mivel pedig nem hajlottak sem megszégyenítésre, sem korholásra, Istenhez illő ítéletet tapasztaltak,
27 Dans leurs souffrances ils s’indignaient contre ces animaux qu’ils avaient pris pour des dieux et qui maintenant devenaient les instruments de leur châtiment. C’est alors qu’ils découvrirent et reconnurent comme Dieu celui qu’autrefois ils avaient refusé de voir: c’était là la raison du châtiment suprême qui tombait sur eux.	27 mert amikor szenvedésük közben bosszankodva látták, hogy azok által bűnhődnek, amiket isteneknek gondoltak, felismerték, hogy ő az igaz Isten, akiről azelőtt tagadták, hogy ismerik, ezért jött el rájuk végső kárhozatuk!