Judit 7

BIBBIA VOLGARE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Ma Oloferne il dì seguente comandò alli suoi eserciti, che andassero contro a Betulia.	1 A következő nap Holofernész parancsot adott egész hadseregének és a vele levő segédcsapatoknak, hogy vonuljanak föl Betúlia ellen, foglalják el a hegyvidék átkelőit és indítsanak harcot Izrael fiai ellen.
2 Ed erano li pedoni combattitori (del suo esercito) cento ventimilia, cavalieri ventidue milia, senza la preparazione di quelli uomini, e di tutta quella gioventù, la qual lui avea condotto con sè delle provincie e delle cittadi le quali lui avea preso.	2 Ezen a napon a vitéz férfiak mind fölkészültek. Fegyveres embereinek száma százhetvenezer gyalogos és tizenkétezer lovas, nem számítva a málhás csapatot, amely igen nagy számban követte őket.
3 Tutti insieme si prepararono alla battaglia contro ai figliuoli d' Israel, e vennero per la estremità del monte persino alla sommità (del monte) la qual è verso Dotain, dal luogo che si chiama Belma, persino al luogo che si chiama Chelmon lo qual è contro ad Esdrelon.	3 Tábort ütöttek a völgyben Betúlia mellett a forrásnál, majd fölfejlődtek szélességben Dótaintól Ábelmaimig, hosszúságban pedig Betúliától Kiamonig, amely Ezdrelonnal szemben van.
4 Ma i figliuoli d' Israel, quando viddero la loro moltitudine, gettaronsi sopra la terra, ponendo la cenere sopra i capi loro, tutti di uno animo pregando che Iddio d' Israel dimostrasse la misericordia sua sopra il popolo suo.	4 Amikor Izrael fiai meglátták sokaságukat, félelem vett erőt rajtuk és így szóltak egymáshoz: »Ezek lelegelik az egész föld színét, sem a magas hegyek, sem a völgyek, sem a dombok nem képesek elviselni terhüket«.
5 E pigliando l'arme sue da battaglia, stettero alli luoghi stretti delle strade che sono tra' monti, e non si partivano dalla custodia di quelli nè lo dì nè la notte.	5 Mindenki fogta harci felszerelését, tüzet gyújtottak falaik bástyáin és egész éjszaka őrséget tartottak.
6 E attorniando Oloferne per lo circuito, trovò uno fonte dallo quale uscian l'acque, ed entravano in uno condotto lo qual era dirizzato dalla parte australe della città, che conduceva loro l'acqua; e ordinò che quello condotto fosse disfatto.	6 A következő napon Holofernész felvonultatta egész lovasságát Izrael fiai szeme láttára, akik Betúliában voltak,
7 Erano niente di meno non molto lontano da' muri della città alcuni fonti, dalli quali furtivamente furono veduti pigliare l'acqua, più tosto per ricrearsi che per bere.	7 fölkereste a városukba vezető feljáratot, földerítette a vízforrást, és elfoglalta őket. Katonai őrséget rendelt oda és visszatért népéhez.
8 E andorono i figliuoli di Ammon e di Moab ad Oloferne, dicendo: i figliuoli d' Israel non si confidano nè in lancia nè in sagitte, ma li monti li difendono, e li colli (de' monti) sì li custodiscono, posti nelli precipizii.	8 Ézsau fiainak vezérei, Moáb népének összes vezetői és a partvidék elöljárói mind eléje járultak és így szóltak hozzá:
9 Acciò che dunque senza andare a battaglia (e senza fare fatti d' arme) tu li possi superare, poni le guardie alli fonti acciò che non possino pigliare acqua; e senza coltello tu gli ucciderai, ovver certamente faticati darannoti la città sua, la qual per esser posta su questi monti pensano che non si supererae.	9 »Hallgassa meg szavunkat urunk azért, hogy ne legyen veszteség seregében.
10 E piacque il consiglio ad Oloferne e a tutti i suoi satelliti, e ordinò per lo circuito i centurioni per ciascuno fonte.	10 Izrael fiainak népe nem a lándzsákban bizakodik, hanem a hegyek magaslatában, ahol lakik. Hegyeinek magaslatára feljutni nem könnyű.
11 Ed essendo stata questa guardia per venti dì, mancorono le cisterne e le radunanze dell' acque a tutti quelli i quali abitavano in Betulia, per tal modo che non era nella città onde si potessono saziare solamente per uno dì, però che l'acqua si dava a misura ogni dì.	11 Ezért uram, ne ütközz meg velük csatasorba állva, akkor nem esik el népedből egyetlen ember sem,
12 Allora essendo congregati dinanzi a Ozia tutti gli uomini e le donne, giovani e fanciulli, dissero tutti a una voce:	12 hanem maradj táborodban és tartsd ott sereged minden emberét, de foglalják el szolgáid a vizek forrását, amely a hegy lábánál fakad,
13 giudichi Iddio tra noi e te, però che tu ci hai fatto molti mali, non volendo parlare pacificamente con gli Assirii, e per questo ne ha venduti Iddio nelle mani loro,	13 mert innen merít vizet Betúlia minden lakója. A szomjúság majd megöli őket, és átadják városukat. Mi és a te embereid felmegyünk a közeli hegyek gerincére, őrséget állítunk oda, hogy egyetlen ember se mehessen ki a városból.
14 E però (che) non è chi ci aiuti, conciò sia cosa che noi sì caderemo tutti dinanzi a loro da sete, e in grande perdizione.	14 Az éhség és szomjúság elpusztítja őket, asszonyaikat és gyermekeiket, mielőtt átjárná őket a kard, már lakóhelyeik utcáin hevernek,
15 E ora congregate tutti quelli che sono nella città, acciò che noi ci diamo tutti liberamente al popolo di Oloferne.	15 így visszafizetheted nekik lázadásukat és azt, hogy nem jöttek ki eléd békésen.«
16 Egli è meglio che prigioni benediciamo il Signore vivendo, che moriamo e siamo obbrobrio a tutta la gente, conciò sia cosa che noi vediamo le nostre mogli e li nostri figliuoli morire dinanzi alli occhii nostri.	16 Szavaik tetszésre találtak Holofernész és minden szolgája előtt, s elhatározta, hogy tanácsuk szerint jár el.
17 Noi protestiamo oggi al cielo e alla terra, e al Dio de' padri nostri lo quale ci punisce secondo i peccati nostri, acciò che voi diate questa città in mano dello esercito di Oloferne; e sia il fine nostro breve nella punta dello coltello, il quale si fa più lungo nella siccità della sete.	17 Elindult Moáb fiainak tábora, s velük ötezren Asszíria fiaiból, letáboroztak a völgyben, és megszállták Izrael fiainak vizeit és forrásait.
18 E avendo loro dette queste parole, cominciorono tutti a piagnere e ululare nella chiesa grande; e per molte ore tutti chiamarono con una voce al Signore, dicendo:	18 Felvonultak Ammon és Ézsau fiai, és tábort ütöttek a hegyvidéken Dótainnal szemben. Egyeseket közülük elküldtek délre és keletre Egrebellel szemben, amely Kúsz mellett van a Mokmúr pataknál. Az asszír sereg többi része letáborozott a síkságon, és elárasztotta a föld egész felszínét. Nagyon sok sátruk és málhájuk volt, és igen nagy volt a számuk.
19 noi peccammo coi padri nostri; noi abbiamo operato ingiustamente, e molte iniquitadi abbiamo fatto.	19 Izrael fiai az Úrhoz, Istenükhöz kiáltottak, elvesztették bátorságukat, mert ellenségeik körülzárták őket és nem tudtak közülük kiszabadulni.
20 Tu (Signore) che sei pio, abbi misericordia di noi, o nel tuo flagello castigaci delle nostre iniquitadi; e non voler dare quelli che (si confidano di te e che) ti confessano nelle mani del popolo lo qual non ti conosce;	20 Az egész asszír sereg: a gyalogosok, a szekerek és lovasok harmincnégy napon át tartotta megszállva őket. Betúlia minden lakójának kiürültek vizes edényei,
21 acciò che non (si lodano e) dicano fra le genti: dov'è lo loro Iddio?	21 ciszternái kiapadtak, s már egyetlen nap sem ihattak eleget, mert kimérték nekik a vizet.
22 E conciosia che, faticati per questi clamori e pianti, fossero lassi,	22 A kisgyermekek elepedtek, asszonyaik és ifjaik kimerültek a szomjúságtól és összeestek a város terein és a kapuk kijáratánál és már nem volt bennük semmi erő.
23 levandosi Ozia pieno di lacrime, disse: siate di buono animo, fratelli miei, e aspettiamo questi cinque di la misericordia di Dio.	23 Összegyűlt az egész nép: az ifjak, az asszonyok és gyermekek Ozijánál és a város vezetőinél hangosan kiáltottak és ezt mondták a vének előtt:
24 Forse che leverà la indignazione sua da noi, e darà gloria al nome suo.	24 »Ítéljen köztetek és köztünk az Isten, mert nagy igazságtalanságot követtetek el ellenünk, amikor nem beszéltetek békésen Asszíria fiaival.
25 Ma se passati i cinque dì non ci verrà adiutorio, faremo queste parole che avete detto, (e secondo che avete parlato).	25 Most már nincs senki, aki segítségünkre jöhetne, Isten a kezükbe adott minket, mert a szomjúság miatt tehetetlenek vagyunk előttük nagy nyomorúságunkban.
	26 Ezért most hívjátok őket ide, adjátok át az egész várost zsákmányul Holofernész embereinek és egész seregének.
	27 Jobb lesz nekünk, ha az ő zsákmánya leszünk. Szolgái és szolgálóleányai leszünk, de életben maradunk és nem látjuk kisdedeink halálát saját szemünkkel, sem asszonyaink és gyermekeink pusztulását.
	28 Megesketünk titeket az égre és a földre és azok Istenére és atyáink Istenére, aki büntet minket bűneink és atyáink bűne miatt, hogy még ma így járjatok el.«
	29 Majd nagy sírásban törtek ki az összejövetelen mindnyájan és az Úrhoz kiáltottak nagy szóval.
	30 Ozija így szólt hozzájuk: »Bátorság testvérek, tartsunk ki még öt napig, ezalatt az Úr, a mi Istenünk felénk fordul irgalmában, mert nem hagyott el minket teljesen.
	31 Ha elmúlik ez az öt nap és nem érkezik számunkra segítség, szavaitok szerint fogok cselekedni.«
	32 Ezzel szétoszlatta a népet, mindenkit a maga őrhelyére, a város falaira és bástyáira, az asszonyokat és gyermekeket pedig házaikba bocsátotta. Nagy levertség vett erőt rajtuk.