Lettera ai Colossesi - מכתב לקולוסים 5

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 וְאִישׁ אֶחָד וּשְׁמוֹ חֲנַנְיָה עִם־אִשְׁתּוֹ שַׁפִּירָה מָכַר אֶת־אֲחֻזָּתוֹ	1 Egy bizonyos Ananiás nevű férfi is a feleségével, Szafirával együtt földet adott el,
2 וַיִּקַּח מִן־הַמְּחִיר וַיַּסְתִּירֵהוּ וְאִשְׁתּוֹ יֹדַעַת גַּם־הִיא וְחֵלֶק אֶחָד הֵבִיא וַיָּשֶׂם לְרַגְלֵי הַשְּׁלִיחִים	2 de a felesége tudtával csalárdul megtartott valamit a föld árából, s csak egy részt hozott el és tett az apostolok lábához.
3 וַיֹּאמֶר פֶּטְרוֹס חֲנַנְיָה לָמָּה זֶּה מִלֵּא הַשָּׂטָן אֶת־לְבָבְךָ לְשַׁקֵּר בְּרוּחַ הַקֹּדֶשׁ וּלְהַסְתִּיר מִמְּחִיר הַשָּׂדֶה	3 Péter azonban így szólt: »Ananiás, miért ejtette a sátán kísértésbe a szívedet, hogy hazudj a Szentléleknek, és csalárdul visszatarts a föld árából?
4 הֲלֹא שֶׁלְּךָ הָיָה טֶרֶם הִמָּכְרוֹ וְגַם־אַחֲרֵי נִמְכַּר הָיָה בְיָדֶךָ וְלָמָּה שַׂמְתָּ עַל־לְבָבְךָ הַדָּבָר הַזֶּה לֹא שִׁקַּרְתָּ בִּבְנֵי אָדָם כִּי אִם בֵּאלֹהִים	4 Ha megmaradt volna, magadnak maradt volna, és magad rendelkeznél azzal, amit eladtál. Miért vetemedett hát szíved erre a dologra? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek!«
5 וְכִשְׁמֹעַ חֲנַנְיָה אֶת־הַדְּבָרִים הָאֵלֶּה נָפַל אַרְצָה וַיִּגְוָע וַתְּהִי יִרְאָה גְדוֹלָה עַל כָּל־הַשֹּׁמְעִים	5 Amint Ananiás ezeket a szavakat hallotta, összeesett és meghalt. Erre nagy félelem fogta el mindazokat, akik ezt hallották.
6 וַיָּקוּמוּ הַצְּעִירִים וַיַּאַסְפוּ אֹתוֹ וַיִּשָּׂאֻהוּ הַחוּצָה וַיִּקְבְּרֻהוּ	6 Az ifjak pedig felkeltek, felemelték, kivitték és eltemették.
7 וַיְהִי כְּמִשְׁלשׁ שָׁעוֹת וַתָּבֹא אִשְׁתּוֹ וְהִיא לֹא יָדְעָה אֵת הַנַּעֲשָׂה	7 Körülbelül három óra múlva belépett a felesége, aki nem tudta, hogy mi történt.
8 וַיַּעַן פֶּטְרוֹס וַיֹּאמֶר אֵלֶיהָ אִמְרִי־לִי הֲבַמְּחִיר הַזֶּה מְכַרְתֶּם אֶת־הַשָּׂדֶה וַתֹּאמֶר כֵּן בַּמְּחִיר הַזֶּה	8 Péter megkérdezte tőle: »Mondd nekem, asszony, csakugyan annyiért adtátok el a földet?« Az így felelt: »Igen, annyiért.«
9 וַיֹּאמֶר פֶּטְרוֹס אֵלֶיהָ לָמָּה־זֶּה נוֹעַדְתֶּם לְנַסּוֹת אֶת־רוּחַ יְהוָֹה הִנֵּה בַפֶּתַח רַגְלֵי הַמְקַבְּרִים אֶת־אִישֵׁךְ וְנָשְׂאוּ אֹתָךְ הַחוּצָה	9 Erre Péter azt mondta neki: »Mire volt jó megegyeznetek abban, hogy megkísértitek az Úr Lelkét? Íme, akik eltemették férjedet, az ajtónál állnak, s téged is kivisznek.«
10 וַתִּפֹּל פִּתְאֹם לְרַגְלָיו וַתִּגְוָע וְהַבַּחוּרִים בָּאוּ וְהִנֵּה מֵתָה וַיִּשָּׂאוּהָ הַחוּצָה וַיִּקְבְּרוּהָ אֵצֶל אִישָׁהּ	10 Nyomban összeesett a lábainál és meghalt. Az ifjak pedig beléptek, halva találták, erre kivitték és eltemették a férje mellé.
11 וַתְּהִי יִרְאָה גְדוֹלָה עַל כָּל־הַקָּהָל וְעַל כָּל־הַשֹּׁמְעִים אֶת־אֵלֶּה	11 Ekkor nagy félelem fogta el az egész egyházat és mindazokat, akik ezeket hallották.
12 וַיֵּעָשֹוּ אֹתוֹת וּמוֹפְתִים רַבִּים בְּקֶרֶב הָעָם עַל־יְדֵי הַשְּׁלִיחִים וְכֻלָּם נֶאֶסְפוּ לֵב אֶחָד בְּאוּלָם שֶׁל־שְׁלֹמֹה	12 Az apostolok keze által pedig sok jel és csoda történt a nép között. Mindnyájan egy szívvel voltak együtt Salamon csarnokában.
13 וּמִן־הָאֲחֵרִים אֵין אִישׁ אֲשֶׁר מְלָאוֹ לִבּוֹ לְהִלָּוֺת עֲלֵיהֶם אַךְ־הוֹקִיר אֹתָם הָעָם	13 Mások közül senki sem mert közéjük elegyedni, de a nép nagyra becsülte őket.
14 אֲבָל נִסְפְּחוּ עוֹד יֹתֵר מַאֲמִינִים אֶל־הָאָדוֹן אֲנָשִׁים וְנָשִׁים הַרְבֵּה מְאֹד	14 Az Úrban hívő férfiak és nők sokasága egyre növekedett.
15 עַד כִּי־נָשְׂאוּ אֶת־הַחוֹלִים אֶל־הָרְחֹבוֹת וַיְשִׂימוּם עַל־מִטּוֹת וּמִשְׁכָּבוֹת לְמַעַן אֲשֶׁר יֵלֵךְ פֶּטְרוֹס וְנָפַל אַךְ־צִלּוֹ עַל־אֶחָד מֵהֶם	15 A betegeket kivitték az utcákra, hordágyakra és ágyakra rakták őket, hogy amikor Péter arra megy, legalább az árnyéka érje valamelyiküket, s megszabaduljanak betegségeiktől.
16 וְגַם־הֲמוֹן־עַם הֶעָרִים אֲשֶׁר מִסָּבִיב נִקְבְּצוּ יְרוּשָׁלָיִם מְבִיאִים אֶת־הַחוֹלִים וְאֶת־הַנִּלְחָצִים מֵרוּחוֹת טְמֵאוֹת וַיֵּרָפְאוּ כֻּלָּם	16 Sőt, Jeruzsálem szomszédos városainak néptömege is odaáradt, hozták a betegeket és a tisztátalan lelkektől megszállottakat, s ezek mind meggyógyultak.
17 וַיָּקָם הַכֹּהֵן הַגָּדוֹל וְכֹל אֲשֶׁר אִתּוֹ וְהֵם אַנְשֵׁי כַּת הַצַּדּוּקִים וַיִּמָּלְאוּ קִנְאָה	17 Felállt ekkor a főpap, és mindnyájan, akik vele tartottak – vagyis a szaddúceusok pártja –, elteltek irigységgel.
18 וַיִּשְׁלְחוּ־יָד בַּשְּׁלִיחִים וַיִּתְּנוּם בְּמִשְׁמַר הָעִיר	18 Elfogták az apostolokat, és a nyilvános börtönbe vetették őket.
19 וַיְהִי בַלַּיְלָה וַיִּפְתַּח מַלְאַךְ יְהוָֹה אֶת־דַּלְתֵי בֵית־הַכֶּלֶא וַיּוֹצִיאֵם לֵאמֹר	19 Az Úr angyala azonban éjjel kinyitotta a börtön ajtaját, kivezette őket, és azt mondta:
20 לְכוּ וְהִתְיַצְּבוּ בַמִּקְדָּשׁ וְדַבְּרוּ אֶל־הָעָם אֶת־כָּל־דִּבְרֵי הַחַיִּים הָאֵלֶּה	20 »Menjetek, álljatok ki és hirdessétek a templomban a népnek a tanítást erről az életről.«
21 וְהֵם כְּשָׁמְעָם אֶת־זֹאת בָּאוּ אֶל־הַמִּקְדָּשׁ בִּהְיוֹת הַבֹּקֶר וַיְלַמְּדוּ שָׁם וַיָּבֹא הַכֹּהֵן הַגָּדוֹל וַאֲשֶׁר אִתּוֹ וַיִּקְרְאוּ אֶל־הַסַּנְהֶדְרִין וְאֶל־כָּל־זִקְנֵי בְנֵי יִשְׂרָאֵל וַיִּשְׁלְחוּ אֶל־בֵּית הָאֲסוּרִים לְהָבִיא אֹתָם	21 Miután ezt hallották, virradatkor bementek a templomba és tanítottak. Mikor megérkezett a főpap és akik vele voltak, összehívták a főtanácsot, vagyis Izrael fiainak összes vénjét, és elküldtek a börtönbe, hogy elővezessék őket.
22 וַיֵּלְכוּ הַמְשָׁרְתִים וְלֹא מְצָאוּם בְּבֵית הַכֶּלֶא וַיָּשׁוּבוּ וַיַּגִּידוּ לֵאמֹר	22 De amikor a szolgák odaértek és kinyitották a tömlöcöt, nem találták ott őket. Visszatértek tehát és jelentették:
23 אֶת־בֵּית הָאֲסוּרִים מָצָאנוּ סָגוּר וּמְסֻגָּר וְהַשֹּׁמְרִים עֹמְדִים עַל־הַדְּלָתוֹת וְכַאֲשֶׁר פָּתַחְנוּ לֹא־נִמְצָא בוֹ אָדָם	23 »A börtönt egész gondosan bezárva találtuk ugyan, az őrök is ott álltak az ajtók előtt, de amikor benyitottunk, senkit sem találtunk ott.«
24 וַיְהִי כִשְׁמֹעַ הַכֹּהֵן וּנְגִיד הַמִּקְדָּשׁ וְרָאשֵׁי הַכֹּהֲנִים אֶת־הַדְּבָרִים הָאֵלֶּה וַיִּבָּהֲלוּ עֲלֵיהֶם וַיֹּאמְרוּ אֵיךְ יִפֹּל הַדָּבָר הַזֶּה	24 E szavak hallatára a templomőrség parancsnoka és a főpapok megdöbbentek azon, ami történt.
25 וְאִישׁ אֶחָד בָּא וַיַּגֵּד לָהֶם לֵאמֹר הִנֵּה הָאֲנָשִׁים אֲשֶׁר שַׂמְתֶּם בַּמִּשְׁמָר עֹמְדִים הֵם בַּמִּקְדָּשׁ וּמְלַמְּדִים אֶת־הָעָם	25 Ekkor beállított valaki, és hírül hozta nekik: »Íme a férfiak, akiket börtönbe vetettetek, a templomban állnak és tanítják a népet.«
26 וַיֵּלֶךְ שָׁמָּה הַנָּגִיד עִם־מְשָׁרְתָיו וַיִּקָּחֵם אַךְ־לֹא בְחָזְקָה כִּי יָרְאוּ מִפְּנֵי הָעָם פֶּן יִסָּקֵלוּ	26 Erre a parancsnok elment a szolgákkal, és erőszak alkalmazása nélkül elhozta őket, mert féltek a néptől, hogy megkövezi őket.
27 וַיָּבִיאוּ אֹתָם וַיַּעֲמִידוּם לִפְנֵי הַסַּנְהֶדְרִין וַיִּשְׁאָלֵם הַכֹּהֵן הַגָּדוֹל לֵאמֹר	27 Majd odahozták és a főtanács elé állították őket. A főpap a szemükre vetette:
28 הֲלֹא צַוֹּה צִוִּינוּ עֲלֵיכֶם לְבִלְתִּי לַמֵּד בַּשֵּׁם הַזֶּה וְהִנֵּה מִלֵּאתֶם אֶת־יְרוּשָׁלַיִם תּוֹרַתְכֶם וְתַחְפְּצוּ לְהָבִיא עָלֵינוּ אֶת־דְּמֵי הָאִישׁ הַזֶּה	28 »Parancsban hagytuk meg nektek, hogy ne tanítsatok az ő nevében, s lám, ti betöltöttétek Jeruzsálemet tanításotokkal, és ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét.«
29 וַיַּעַן פֶּטְרוֹס וְהַשְּׁלִיחִים וַיֹּאמְרוּ הֲלֹא עָלֵינוּ לְהַקְשִׁיב בְּקוֹל אֱלֹהִים מֵהַקְשִׁיב בְּקוֹל בְּנֵי אָדָם	29 Erre Péter és az apostolok azt felelték: »Inkább kell engedelmeskednünk Istennek, mint az embereknek.
30 אֱלֹהֵי אֲבוֹתֵינוּ הֵקִים אֶת־יֵשׁוּעַ אֲשֶׁר שְׁלַחְתֶּם יֶדְכֶם בּוֹ וַתִּתְלוּ אוֹתוֹ עַל־הָעֵץ	30 Atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti a fára függesztve megöltetek.
31 אֶת־זֶה נִשֵּׂא הָאֱלֹהִים בִּימִינוֹ לְשַׂר וּלְמוֹשִׁיעַ לָתֵת תְּשׁוּבָה לְיִשְׂרָאֵל וּסְלִיחַת הַחֲטָאִים	31 Isten fejedelemmé és üdvözítővé emelte őt jobbjával, hogy bűnbánatot és bűnbocsánatot adjon Izraelnek.
32 וַאֲנַחְנוּ עֵדָיו עַל־אֵלֶּה וְגַם־רוּחַ הַקֹּדֶשׁ אֲשֶׁר נָתַן אוֹתוֹ הָאֱלֹהִים לַשֹּׁמְעִים בְּקוֹלוֹ	32 Ezeknek a dolgoknak tanúi vagyunk, mi és a Szentlélek, akit Isten megadott mindazoknak, akik engedelmeskednek neki.«
33 וַיְהִי כְּשָׁמְעָם וַיִּתְרַגָּזוּ וַיִּתְיָעֲצוּ לַהֲרוֹג אֹתָם	33 Mikor ezt hallották, feldühödtek, és arra gondoltak, hogy megölik őket.
34 וַיָּקָם בְּתוֹךְ הַסַּנְהֶדְרִין אֶחָד מִן־הַפְּרוּשִׁים גַּמְלִיאֵל שְׁמוֹ וְהוּא מוֹרֵה הַתּוֹרָה מְכֻבָּד בְּעֵינֵי כָל־הָעָם וַיְצַו לְהוֹצִיא אֶת־הַשְּׁלִיחִים הַחוּצָה לִזְמַן מְעָט	34 Ekkor azonban egy bizonyos Gamáliel nevű farizeus, aki az egész nép előtt tiszteletben álló törvénytudó volt, felállt a főtanácsban és rövid időre kiküldte az embereket.
35 וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם אַנְשֵׁי יִשְׂרָאֵל הִשָּׁמְרוּ לָכֶם מִפְּנֵי הָאֲנָשִׁים הָאֵלֶּה בְּמַה־שֶּׁאַתֶּם עֹשִׂים לָהֶם	35 Azután beszédet intézett hozzájuk: »Izraelita férfiak, vigyázzatok magatokra, mit tesztek ezekkel az emberekkel!
36 כִּי לִפְנֵי הַיָּמִים הָאֵלֶּה קָם תּוֹדָס וַיִּתֵּן אֶת־נַפְשׁוֹ כְּאַחַד הַגְּדוֹלִים וַיִּדְבְּקוּ־בוֹ כְּאַרְבַּע מֵאוֹת אִישׁ וַיֵּהָרֵג וְכֹל אֲשֶׁר־שָׁמְעוּ אֵלָיו הִתְפָּרְדוּ וַיִּהְיוּ לְאָיִן	36 Mert a közelmúltban fellépett Teudás, azt mondta önmagáról, hogy ő nagy valaki, és szám szerint mintegy négyszáz férfi csatlakozott hozzá. Őt megölték, azokat pedig, akik hittek neki, mind szétszórták és semmivé lettek.
37 וְאַחַר כֵּן קָם יְהוּדָה הַגְּלִילִי בִּימֵי הַמִּפְקָד וַיָּסֶת אַחֲרָיו עַם רָב וְגַם־הוּא נֶהֱרַג וְכֹל אֲשֶׁר־שָׁמְעוּ אֵלָיו נָפֹצוּ	37 Őutána az összeírás napjaiban fellépett Galileai Júdás, és magához csábította a népet. Ő is elpusztult, s akik egyetértettek vele, azokat mind szétszórták.
38 וְעַתָּה אֲנִי אֹמֵר אֲלֵיכֶם חִדְלוּ לָכֶם מִן־הָאֲנָשִׁים הָאֵלֶּה וְהַנִּיחוּ לָהֶם כִּי הָעֵצָה וְהַפְּעֻלָּה הַזֹּאת אִם־מֵאֵת אָדָם הִיא תֻּפָר	38 Ennélfogva én most is azt mondom nektek: hagyjátok magukra ezeket az embereket és engedjétek el őket, mert ha ez a terv vagy mű emberektől van, elenyészik.
39 וְאִם־מֵאֵת הָאֱלֹהִים הִיא לֹא תוּכְלוּ לְהָפֵר אֹתָהּ פֶּן־תִּמָּצְאוּ נִלְחָמִים אֶת־הָאֱלֹהִים	39 Ha azonban Istentől van, nem ronthatjátok le, nehogy az történjék, hogy Isten ellen hadakoztok.«Igazat adtak neki.
40 וַיִּשְׁמְעוּ אֵלָיו וַיִּקְרְאוּ אֶת־הַשְּׁלִיחִים וַיַּלְקוּ אֹתָם וַיְצַוּוּ אֲשֶׁר לֹא יְדַבְּרוּ בְּשֵׁם יֵשׁוּעַ וַיִּפְטְרוּ אוֹתָם	40 Azután előhívták az apostolokat, megverették őket, és meghagyták nekik, hogy semmiképp se beszéljenek Jézus nevében, majd elbocsátották őket.
41 וַיֵּצְאוּ שְׂמֵחִים מִלִּפְנֵי הַסַּנְהֶדְרִין עַל־כִּי זָכוּ לָשֵׂאת עַל־שְׁמוֹ כְּלִמָּה	41 Azok pedig örvendezve eltávoztak a főtanácsból, mivel méltónak találtattak, hogy Jézus nevéért gyalázatot szenvedjenek.
42 וְכָל־הַיּוֹם לֹא חָדְלוּ לְלַמֵּד בַּמִּקְדָּשׁ וּבַבָּתִּים וּלְבַשֵּׂר אֶת־בְּשׂוֹרַת יֵשׁוּעַ הַמָּשִׁיחַ	42 Nem is szűntek meg naponta a templomban és házaknál tanítani és hirdetni Krisztus Jézust.