1 וַיְהִי בַּיָּמִים הָהֵם בְּהִקָּבֵץ עַם רָב וְאֵין לָהֶם מַה־יֹּאכֵלוּ וַיִּקְרָא יֵשׁוּעַ אֶל־תַּלְמִידָיו וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם | 1 Azokban a napokban, amikor ismét nagy tömeg volt együtt és nem volt mit enniük, magához hívta tanítványait és azt mondta nekik: |
2 נִכְמְרוּ רַחֲמַי עַל־הָעָם כִּי־זֶה שְׁלשֶׁת יָמִים עָמְדוּ עִמָּדִי וְאֵין לָהֶם לֶחֶם לֶאֱכֹל | 2 »Sajnálom a tömeget, mert íme, már három napja velem vannak, és nincs mit enniük. |
3 וְהָיָה בְּשַׁלְּחִי אוֹתָם רְעֵבִים לְבָתֵּיהֶם יִתְעַלְּפוּ בַּדָּרֶךְ כִּי־יֵשׁ מֵהֶם אֲשֶׁר בָּאוּ מִמֶּרְחָק | 3 Ha étlen bocsátom haza őket, ellankadnak az úton, mert egyesek messziről jöttek közülük.« |
4 וַיַּעֲנוּ אֹתוֹ תַּלְמִידָיו מֵאַיִן יוּכַל אִישׁ לְהַשְׂבִּיעַ אֶת־אֵלֶּה פֹּה בַמִּדְבָּר לָחֶם | 4 Tanítványai azt felelték neki: »Hogyan tarthatná jól az ember ezeket kenyérrel itt a pusztában?« |
5 וַיִּשְׁאַל אוֹתָם כַּמָּה כִכְּרוֹת־לֶחֶם יֵשׁ לָכֶם וַיֹּאמְרוּ שֶׁבַע | 5 Ő pedig megkérdezte őket: »Hány kenyeretek van?« Azok azt felelték: »Hét.« |
6 וַיְצַו אֶת־הָעָם לָשֶׁבֶת לָאָרֶץ וַיִּקַח אֶת־שֶׁבַע כִּכְּרוֹת הַלֶּחֶם וַיְבָרֶךְ וַיִּפְרֹס וַיִּתֵּן אוֹתָם לְתַלְמִידָיו לָשֹוּם לִפְנֵיהֶם וַיָּשִׂימוּ לִפְנֵי הָעָם | 6 Erre megparancsolta a tömegnek, hogy telepedjen le a földre. Fogta a hét kenyeret, hálát adott, megszegte és odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék; és azok a tömeg elé tették. |
7 וַיְהִי לָהֶם מְעַט דָּגִים קְטַנִּים וַיְבָרֶךְ וַיֹּאמֶר לָשֹוּם לִפְנֵיהֶם גַּם־אֶת־אֵלֶּה | 7 Egy kevés haluk is volt; azokat is megáldotta, és szólt, hogy ezeket is tegyék eléjük. |
8 וַיֹּאכְלוּ וַיִּשְׂבָּעוּ וַיִּשְׂאוּ מִן־הַפְּתוֹתִים הַנּוֹתָרִים שִׁבְעַת דּוּדִים | 8 Aztán ettek és jóllaktak. Végül a megmaradt darabokból hét kosárral szedtek össze. |
9 וְהָאֹכְלִים הָיוּ כְּאַרְבַּעַת אַלְפֵי אִישׁ וַיְשַׁלְּחֵם | 9 Akik ettek, mintegy négyezren voltak. Majd elbocsátotta őket. |
10 אָז יָרַד בָּאֳנִיָּה עִם־תַּלְמִידָיו וַיָּבֹא אֶל־גְּלִילוֹת דַּלְמָנוּתָא | 10 Ő pedig azonnal beszállt a hajóba tanítványaival és Dalmanuta vidékére ment. |
11 וַיֵּצְאוּ הַפְּרוּשִׁים וַיָּחֵלּוּ לְהִתְוַכַּח אִתּוֹ וַיִּשְׁאֲלוּ מֵעִמּוֹ אוֹת מִן־הַשָּׁמַיִם וְהֵם מְנַסִּים אֹתוֹ | 11 Ekkor kijöttek a farizeusok, elkezdtek vele vitatkozni, és kísértették őt, égi jelet kérve tőle. |
12 וַיֵּאָנַח בְּרוּחוֹ וַיֹּאמַר מָה־הַדּוֹר הַזֶּה מְבַקֶּשׁ־לוֹ אוֹת אָמֵן אֹמֵר אֲנִי לָכֶם אִם־יִנָּתֵן אוֹת לַדּוֹר הַזֶּה | 12 Ekkor lelke mélyéből felsóhajtott és azt mondta: »Miért kér jelet ez a nemzedék? Bizony, mondom nektek: nem kap jelet ez a nemzedék.« |
13 וַיַּעֲזֹב אוֹתָם וַיֵּרֶד בָּאֳנִיָּה וַיָּשָׁב וַיַּעֲבֹר אֶל־עֵבֶר הַיָּם | 13 Azután otthagyta őket, ismét a hajóba szállt, és átkelt a túlsó partra. |
14 וַיִּשְׁכְּחוּ לָקַחַת אִתָּם לָחֶם וְלֹא־הָיָה לָהֶם בָּאֳנִיָּה בִּלְתִּי אִם־כִּכַּר־לֶחֶם אֶחָת | 14 Közben elfelejtettek kenyeret vinni, és egy kenyérnél több nem volt náluk a hajóban. |
15 וַיַּזְהֵר אוֹתָם לֵאמֹר רְאוּ הִשָּׁמְרוּ לָכֶם מִשְּׂאֹר הַפְּרוּשִׁים וּמִשְּׂאֹר הוֹרְדוֹס | 15 Ekkor így intette őket: »Vigyázzatok, óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától.« |
16 וַיַּחְשְׁבוּ וַיֹּאמְרוּ אִישׁ אֶל־רֵעֵהוּ עַל כִּי־לֶחֶם אֵין אִתָּנוּ | 16 Azok pedig tanakodtak egymás közt, arra gondolva, hogy: »Nincsen kenyerünk.« |
17 וַיֵּדַע יֵשׁוּעַ וַיֹּאמֶר לָהֶם מַה־תַּחְשְׁבוּ עַל כִּי־לֶחֶם אֵין לָכֶם הַעוֹד לֹא תַשְׂכִּילוּ וְלֹא תָבִינוּ וְלִבְּכֶם עוֹדֶנּוּ מְטֻמְטָם | 17 Jézus észrevette ezt, és azt mondta nekik: »Miért tanakodtok azon, hogy nincsen kenyeretek? Még mindig nem tudjátok és nem értitek a dolgot? Még mindig el van vakulva a szívetek? |
18 עֵינַיִם לָכֶם וְלֹא תִרְאוּ וְאָזְנַיִם לָכֶם וְלֹא תִשְׁמְעוּ וְלֹא תִזְכֹּרוּ | 18 Van szemetek, és nem láttok? Van fületek, és nem hallotok? Nem emlékeztek arra, |
19 כַּאֲשֶׁר פָּרַסְתִּי אֶת־חֲמֵשֶׁת כִּכְּרוֹת הַלֶּחֶם לַחֲמֵשֶׁת אַלְפֵי אִישׁ כַּמָּה סַלִּים מְלֵאֵי פְתוֹתִים נְשָׂאתֶם וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו שְׁנֵים עָשָׂר | 19 hogy amikor az öt kenyeret ötezernek megtörtem, hány tele kosár hulladékot szedtetek fel?« Azt felelték neki: »Tizenkettőt.« |
20 וּבַשֶּׁבַע לְאַרְבַּעַת אַלְפֵי אִישׁ כַּמָּה דוּדִים מְלֵאֵי פְתוֹתִים נְשָׂאתֶם וַיֹּאמְרוּ אֵלָיו שִׁבְעָה | 20 »És amikor a hét kenyeret négyezernek, hány kosár maradékot szedtetek össze?« Azt felelték neki: »Hetet.« |
21 וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם אֵיךְ לֹא תָבִינוּ | 21 Erre így szólt hozzájuk: »Miért van tehát az, hogy mégsem értitek?« |
22 וַיָּבֹא אֶל־בֵּית צָיְדָה וַיָּבִיאוּ אֵלָיו אִישׁ עִוֵּר וַיִּתְחַנְנוּ לוֹ לָגַעַת בּוֹ | 22 Azután Betszaidába érkeztek. Egy vakot vezettek hozzá, és kérték őt, hogy érintse meg. |
23 וַיֹּאחֶז בְּיַד הָעִוֵּר וַיּוֹלִיכֵהוּ אֶל־מִחוּץ לַכְּפָר וַיָּרָק בְּעֵינָיו וַיָּשֶׂם אֶת־יָדָיו עָלָיו וַיִּשְׁאָלֵהוּ לֵאמֹר הֲרֹאֶה אַתָּה דָּבָר | 23 Ő kézen fogta a vakot, kivezette a helységből, és a szemére köpve rátette a kezeit, aztán megkérdezte tőle, hogy lát-e valamit. |
24 וַיַּבֵּט וַיֹּאמֶר אֶרְאֶה אֶת־בְּנֵי הָאָדָם כִּי מִתְהַלְּכִים כְּאִילָנוֹת אֲנִי רֹאֶה | 24 Az föltekintett és azt mondta: »Látom az embereket, mintha a fák járkálnának.« |
25 וַיּוֹסֶף לָשֹוּם אֶת־יָדָיו עַל־עֵינָיו וַתִּפָּקַחְנָה עֵינָיו וַיֵּרָפֵא וַיַּרְא הַכֹּל הֵיטֵב עַד־לְמֵרָחוֹק | 25 Azután ismét a szemére tette a kezét, mire az látni kezdett, meggyógyult, és tisztán látott mindent. |
26 וַיְשַׁלְּחֵהוּ אֶל־בֵּיתוֹ לֵאמֹר אַל־תָּבֹא בְּתוֹךְ הַכְּפָר וְאַל־תְּדַבֵּר לְאִישׁ בַּכְּפָר | 26 S ő ezzel küldte őt haza: »A faluba ne menj be!« |
27 וַיֵּצֵא יֵשׁוּעַ וְתַלְמִידָיו לָלֶכֶת אֶל־כְּפָרֵי קִיסְרִין שֶׁל־פִילִפּוֹס וַיְהִי בַדֶּרֶךְ וַיִּשְׁאַל אֶת־תַּלְמִידָיו וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם מָה־אֹמְרִים עָלַי הָאֲנָשִׁים מִי־אָנִי | 27 Jézus ezután elment tanítványaival Fülöp Cézáreájának falvaiba. Az úton megkérdezte tanítványait: »Kinek tartanak engem az emberek?« |
28 וַיַּעֲנוּ וַיֹּאמְרוּ יוֹחָנָן הַמַּטְבִּיל וְיֵשׁ אֹמְרִים אֵלִיָּהוּ וַאֲחֵרִים אֹמְרִים אֶחָד מִן־הַנְּבִיאִים | 28 Ők azt felelték neki: »Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, mások pedig egynek a próféták közül.« |
29 וַיִּשְׁאַל אֹתָם לֵאמֹר וְאַתֶּם מַה־תֹּאמְרוּ עָלַי מִי־אָנִי וַיַּעַן פֶּטְרוֹס וַיֹּאמֶר אֵלָיו אַתָּה הוּא הַמָּשִׁיחַ | 29 Erre megkérdezte őket: »És ti kinek tartotok engem?« Péter felelt neki: »Te vagy a Krisztus.« |
30 וַיְצַו אֹתָם בִּגְעָרָה לְבִלְתִּי דַבֵּר־עָלָיו לְאִישׁ | 30 Ő ekkor a lelkükre kötötte, hogy ezt senkinek se mondják el róla. |
31 וַיָּחֶל לְלַמְּדָם כִּי צָרִיךְ בֶּן־הָאָדָם לֵעָנוֹת הַרְבֵּה וְיִמָּאֵס עַל־יְדֵי הַזְּקֵנִים וְהַכֹּהֲנִים הַגְּדוֹלִים וְהַסּוֹפְרִים וְיוּמַת וּמִקְצֵה שְׁלשֶׁת יָמִים קוֹם יָקוּם | 31 Ezután elkezdte őket tanítani arra, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie. El kell, hogy vessék a vének, a főpapok és az írástudók, meg kell, hogy öljék, és három nap múlva föl kell támadnia. |
32 וְהוּא בְגָלוּי דִּבֶּר אֶת־הַדָּבָר הַזֶּה וַיִּקָּחֵהוּ פֶטְרוֹס וַיָּחֶל לִגְעָר־בּוֹ | 32 Egész nyíltan mondta el nekik ezt a dolgot. Ekkor Péter félrehívta őt, és kezdte lebeszélni. |
33 וַיִּפֶן אַחֲרָיו וַיַּבֵּט אֶל־תַּלְמִידָיו וַיִּגְעַר בְּפֶטְרוֹס לֵאמֹר סוּר מֵעַל פָּנַי הַשָּׂטָן כִּי אֵין לִבְּךָ לְדִבְרֵי הָאֱלֹהִים כִּי אִם־לְדִבְרֵי הָאָדָם | 33 De ő megfordult, a tanítványaira tekintett, és megdorgálta Pétert ezekkel a szavakkal: »Távozz előlem, Sátán! Mert nem az Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével.« |
34 וַיִּקְרָא אֶל־הָעָם וְאֶל־תַּלְמִידָיו וַיֹּאמֶר אֲלֵיהֶם הֶחָפֵץ לָלֶכֶת אַחֲרַי יְכַחֵשׁ בְּנַפְשׁוֹ וְיִשָּׂא אֶת־צְלָבוֹ וְיֵלֵךְ אַחֲרָי | 34 Azután magához hívta a tömeget a tanítványaival együtt, és azt mondta nekik: »Aki utánam akar jönni, tagadja meg önmagát, vegye föl keresztjét és kövessen engem. |
35 כִּי כָּל־אֲשֶׁר יַחְפֹּץ לְהוֹשִׁיעַ אֶת־נַפְשׁוֹ תֹּאבַד נַפְשׁוֹ מִמֶּנּוּ וְכֹל אֲשֶׁר תֹּאבַד לוֹ נַפְשׁוֹ לְמַעֲנִי וּלְמַעַן הַבְּשׂוֹרָה הוּא יוֹשִׁיעֶנָּה | 35 Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, aki pedig elveszíti életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. |
36 כִּי מַה־יּוֹעִיל לְאָדָם כִּי־יִקְנֶה אֶת־כָּל־הָעוֹלָם וְנִשְׁחֲתָה נַפְשׁוֹ | 36 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkének pedig kárát vallja? |
37 אוֹ מַה־יִּתֵּן אִישׁ פִּדְיוֹן נַפְשׁוֹ | 37 Hisz mit adhat az ember cserébe a lelkéért? |
38 כִּי כָל־אִישׁ אֲשֶׁר־הָיִיתִי אֲנִי וּדְבָרַי לוֹ לְחֶרְפָּה בַּדּוֹר הַנֹּאֵף וְהַחוֹטֵא הַזֶּה אַף־הוּא יִהְיֶה לְחֶרְפָּה לְבֶן־הָאָדָם בְּבוֹאוֹ בִּכְבוֹד אָבִיו עִם־הַמַּלְאָכִים הַקְּדוֹשִׁים | 38 Mert aki szégyell engem és az én igéimet ebben a házasságtörő és bűnös korban, az Emberfia is szégyellni fogja azt, amikor eljön Atyjának dicsőségében a szent angyalokkal.« |