Joel (יואל) - Gioele 2

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 הַדָּבָר אֲשֶׁר חָזָה יְשַׁעְיָהוּ בֶּן־אָמֹוץ עַל־יְהוּדָה וִירוּשָׁלִָם	1 Az ige, melyet látomásban kapott Izajás, Ámosz fia, Júdáról és Jeruzsálemről.
2 וְהָיָה ׀ בְּאַחֲרִית הַיָּמִים נָכֹון יִהְיֶה הַר בֵּית־יְהוָה בְּרֹאשׁ הֶהָרִים וְנִשָּׂא מִגְּבָעֹות וְנָהֲרוּ אֵלָיו כָּל־הַגֹּויִם	2 Ez történik majd az utolsó napokban: szilárdan áll az Úr házának hegye a hegyek tetején, kiemelkedik a halmok közül; és özönlenek hozzá mind a nemzetek.
3 וְהָלְכוּ עַמִּים רַבִּים וְאָמְרוּ לְכוּ ׀ וְנַעֲלֶה אֶל־הַר־יְהוָה אֶל־בֵּית אֱלֹהֵי יַעֲקֹב וְיֹרֵנוּ מִדְּרָכָיו וְנֵלְכָה בְּאֹרְחֹתָיו כִּי מִצִּיֹּון תֵּצֵא תֹורָה וּדְבַר־יְהוָה מִירוּשָׁלִָם	3 Odamegy számos nép, és így szólnak: »Jöjjetek, menjünk fel az Úr hegyére, Jákob Istenének házához! Hadd tanítson minket útjaira, hogy az ő ösvényein járjunk!« Mert Sionról jön a tanítás, és az Úr igéje Jeruzsálemből.
4 וְשָׁפַט בֵּין הַגֹּויִם וְהֹוכִיחַ לְעַמִּים רַבִּים וְכִתְּתוּ חַרְבֹותָם לְאִתִּים וַחֲנִיתֹותֵיהֶם לְמַזְמֵרֹות לֹא־יִשָּׂא גֹוי אֶל־גֹּוי חֶרֶב וְלֹא־יִלְמְדוּ עֹוד מִלְחָמָה׃ פ	4 Ítéletet tart majd a nemzetek között, és megfenyít számos népet; ők pedig kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat szőlőmetsző késekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és nem tanulnak többé hadviselést.
5 בֵּית יַעֲקֹב לְכוּ וְנֵלְכָה בְּאֹור יְהוָה	5 Jákob háza, jöjjetek, járjunk az Úr világosságában!
6 כִּי נָטַשְׁתָּה עַמְּךָ בֵּית יַעֲקֹב כִּי מָלְאוּ מִקֶּדֶם וְעֹנְנִים כַּפְּלִשְׁתִּים וּבְיַלְדֵי נָכְרִים יַשְׂפִּיקוּ	6 Valóban eltaszítottad népedet, Jákob házát, mert tele van keleti jövendőmondókkal, jósokkal, mint a filiszteusok, és idegeneknek nyújt kezet.
7 וַתִּמָּלֵא אַרְצֹו כֶּסֶף וְזָהָב וְאֵין קֵצֶה לְאֹצְרֹתָיו וַתִּמָּלֵא אַרְצֹו סוּסִים וְאֵין קֵצֶה לְמַרְכְּבֹתָיו	7 Tele van országa ezüsttel, arannyal, és kincseinek se szeri, se száma;
8 וַתִּמָּלֵא אַרְצֹו אֱלִילִים לְמַעֲשֵׂה יָדָיו יִשְׁתַּחֲווּ לַאֲשֶׁר עָשׂוּ אֶצְבְּעֹתָיו	8 tele van országa lovakkal, és nincsen száma szekereinek; tele van országa bálványokkal: kezük művei előtt borulnak le, az előtt, amit ujjaik alkottak.
9 וַיִּשַּׁח אָדָם וַיִּשְׁפַּל־אִישׁ וְאַל־תִּשָּׂא לָהֶם	9 Meghajlik az ember, és megalázza magát a férfi: ne bocsáss meg nekik!
10 בֹּוא בַצּוּר וְהִטָּמֵן בֶּעָפָר מִפְּנֵי פַּחַד יְהוָה וּמֵהֲדַר גְּאֹנֹו	10 Menj a kősziklák közé, rejtőzz el a porban az Úr félelmetes színe elől és fenségének dicsősége elől!
11 עֵינֵי גַּבְהוּת אָדָם שָׁפֵל וְשַׁח רוּם אֲנָשִׁים וְנִשְׂגַּב יְהוָה לְבַדֹּו בַּיֹּום הַהוּא׃ ס	11 Az ember gőgös szeme majd megalázkodik, és megtörik a férfiak büszkesége; egyedül az Úr lesz magasztos azon a napon.
12 כִּי יֹום לַיהוָה צְבָאֹות עַל כָּל־גֵּאֶה וָרָם וְעַל כָּל־נִשָּׂא וְשָׁפֵל	12 Mert felvirrad a Seregek Urának napja minden kevélyre és büszkére, minden felfuvalkodottra, hogy megalázza;
13 וְעַל כָּל־אַרְזֵי הַלְּבָנֹון הָרָמִים וְהַנִּשָּׂאִים וְעַל כָּל־אַלֹּונֵי הַבָּשָׁן	13 Libanonnak minden magas, sudár cédrusára és Básán minden tölgyére,
14 וְעַל כָּל־הֶהָרִים הָרָמִים וְעַל כָּל־הַגְּבָעֹות הַנִּשָּׂאֹות	14 minden magas hegyre és minden kiemelkedő dombra,
15 וְעַל כָּל־מִגְדָּל גָּבֹהַ וְעַל כָּל־חֹומָה בְצוּרָה	15 minden magas toronyra és minden megerősített falra,
16 וְעַל כָּל־אֳנִיֹּות תַּרְשִׁישׁ וְעַל כָּל־שְׂכִיֹּות הַחֶמְדָּה	16 Tarzis minden hajójára és minden szép bárkára.
17 וְשַׁח גַּבְהוּת הָאָדָם וְשָׁפֵל רוּם אֲנָשִׁים וְנִשְׂגַּב יְהוָה לְבַדֹּו בַּיֹּום הַהוּא	17 Meghajlik az emberi gőg, és megalázkodik a férfiak büszkesége; egyedül az Úr lesz magasztos azon a napon,
18 וְהָאֱלִילִים כָּלִיל יַחֲלֹף	18 s a bálványok teljesen megsemmisülnek.
19 וּבָאוּ בִּמְעָרֹות צֻרִים וּבִמְחִלֹּות עָפָר מִפְּנֵי פַּחַד יְהוָה וּמֵהֲדַר גְּאֹונֹו בְּקוּמֹו לַעֲרֹץ הָאָרֶץ	19 Bemenekülnek majd a kősziklák barlangjaiba, s a szirtek üregeibe az Úr félelmetes színe elől és fenségének dicsősége elől, amikor felkel, hogy megrémítse a földet.
20 בַּיֹּום הַהוּא יַשְׁלִיךְ הָאָדָם אֵת אֱלִילֵי כַסְפֹּו וְאֵת אֱלִילֵי זְהָבֹו אֲשֶׁר עָשׂוּ־לֹו לְהִשְׁתַּחֲוֹת לַחְפֹּר פֵּרֹות וְלָעֲטַלֵּפִים	20 Azon a napon odaveti majd az ember a vakondoknak és a denevéreknek ezüstszobrait és aranybálványait, amelyeket magának készített, hogy leboruljon előttük.
21 לָבֹוא בְּנִקְרֹות הַצֻּרִים וּבִסְעִפֵי הַסְּלָעִים מִפְּנֵי פַּחַד יְהוָה וּמֵהֲדַר גְּאֹונֹו בְּקוּמֹו לַעֲרֹץ הָאָרֶץ	21 Bemenekül a kősziklák hasadékaiba s a szirtek üregeibe az Úr félelmetes színe elől és fenségének dicsősége elől, amikor felkel, hogy megrémítse a földet.
22 חִדְלוּ לָכֶם מִן־הָאָדָם אֲשֶׁר נְשָׁמָה בְּאַפֹּו כִּי־בַמֶּה נֶחְשָׁב הוּא׃ פ	22 Hagyjátok tehát az embert, mert neki csak lehelet van az orrában. Hiszen mire lehet becsülni?
23 וּבְנֵי צִיֹּון גִּילוּ וְשִׂמְחוּ בַּיהוָה אֱלֹהֵיכֶם כִּי־נָתַן לָכֶם אֶת־הַמֹּורֶה לִצְדָקָה וַיֹּורֶד לָכֶם גֶּשֶׁם מֹורֶה וּמַלְקֹושׁ בָּרִאשֹׁון
24 וּמָלְאוּ הַגֳּרָנֹות בָּר וְהֵשִׁיקוּ הַיְקָבִים תִּירֹושׁ וְיִצְהָר
25 וְשִׁלַּמְתִּי לָכֶם אֶת־הַשָּׁנִים אֲשֶׁר אָכַל הָאַרְבֶּה הַיֶּלֶק וְהֶחָסִיל וְהַגָּזָם חֵילִי הַגָּדֹול אֲשֶׁר שִׁלַּחְתִּי בָּכֶם
26 וַאֲכַלְתֶּם אָכֹול וְשָׂבֹועַ וְהִלַּלְתֶּם אֶת־שֵׁם יְהוָה אֱלֹהֵיכֶם אֲשֶׁר־עָשָׂה עִמָּכֶם לְהַפְלִיא וְלֹא־יֵבֹשׁוּ עַמִּי לְעֹולָם
27 וִידַעְתֶּם כִּי בְקֶרֶב יִשְׂרָאֵל אָנִי וַאֲנִי יְהוָה אֱלֹהֵיכֶם וְאֵין עֹוד וְלֹא־יֵבֹשׁוּ עַמִּי לְעֹולָם׃ ס