Isaiah (ישעיה) - Isaia 77

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 לַמְנַצֵּחַ עַל־ [יְדִיתוּן כ] (יְדוּתוּן ק) לְאָסָף מִזְמֹור	1 A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára.
2 קֹולִי אֶל־אֱלֹהִים וְאֶצְעָקָה קֹולִי אֶל־אֱלֹהִים וְהַאֲזִין אֵלָי	2 Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám.
3 בְּיֹום צָרָתִי אֲדֹנָי דָּרָשְׁתִּי יָדִי ׀ לַיְלָה נִגְּרָה וְלֹא תָפוּג מֵאֲנָה הִנָּחֵם נַפְשִׁי	3 Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet: nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem.
4 אֶזְכְּרָה אֱלֹהִים וְאֶהֱמָיָה אָשִׂיחָה ׀ וְתִתְעַטֵּף רוּחִי סֶלָה	4 Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok.
5 אָחַזְתָּ שְׁמֻרֹות עֵינָי נִפְעַמְתִּי וְלֹא אֲדַבֵּר	5 Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok.
6 חִשַּׁבְתִּי יָמִים מִקֶּדֶם נֹות עֹולָמִים	6 A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben.
7 אֶזְכְּרָה נְגִינָתִי בַּלָּיְלָה עִם־לְבָבִי אָשִׂיחָה וַיְחַפֵּשׂ רוּחִי	7 Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem.
8 הַלְעֹולָמִים יִזְנַח ׀ אֲדֹנָי וְלֹא־יֹסִיף לִרְצֹות עֹוד	8 Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé?
9 הֶאָפֵס לָנֶצַח חַסְדֹּו גָּמַר אֹמֶר לְדֹר וָדֹר	9 Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete?
10 הֲשָׁכַח חַנֹּות אֵל אִם־קָפַץ בְּאַף רַחֲמָיו סֶלָה	10 Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát?
11 וָאֹמַר חַלֹּותִי הִיא נֹות יְמִין עֶלְיֹון	11 Így szóltam: »Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.«
12 [אַזְכִּיר כ] (אֶזְכֹּור ק) מַעַלְלֵי־יָהּ כִּי־אֶזְכְּרָה מִקֶּדֶם פִּלְאֶךָ	12 Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél,
13 וְהָגִיתִי בְכָל־פָּעֳלֶךָ וּבַעֲלִילֹותֶיךָ אָשִׂיחָה	13 Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom.
14 אֱלֹהִים בַּקֹּדֶשׁ דַּרְכֶּךָ מִי־אֵל גָּדֹול כֵּאלֹהִים	14 Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?
15 אַתָּה הָאֵל עֹשֵׂה פֶלֶא הֹודַעְתָּ בָעַמִּים עֻזֶּךָ	15 Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat.
16 גָּאַלְתָּ בִּזְרֹועַ עַמֶּךָ בְּנֵי־יַעֲקֹב וְיֹוסֵף סֶלָה	16 Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait.
17 רָאוּךָ מַּיִם ׀ אֱ‍לֹהִים רָאוּךָ מַּיִם יָחִילוּ אַף יִרְגְּזוּ תְהֹמֹות	17 Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek.
18 זֹרְמוּ מַיִם ׀ עָבֹות קֹול נָתְנוּ שְׁחָקִים אַף־חֲצָצֶיךָ יִתְהַלָּכוּ	18 A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek.
19 קֹול רַעַמְךָ ׀ בַּגַּלְגַּל הֵאִירוּ בְרָקִים תֵּבֵל רָגְזָה וַתִּרְעַשׁ הָאָרֶץ	19 Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett.
20 בַּיָּם דַּרְכֶּךָ [וּשְׁבִילֶיךָ כ] (וּשְׁבִילְךָ ק) בְּמַיִם רַבִּים וְעִקְּבֹותֶיךָ לֹא נֹדָעוּ	20 Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható.
21 נָחִיתָ כַצֹּאן עַמֶּךָ בְּיַד־מֹשֶׁה וְאַהֲרֹן	21 Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével.