Scrutatio

Venerdi, 17 maggio 2024 - San Pasquale Baylon ( Letture di oggi)

Esther (אסתר ) - Ester 8


font
STUTTGARTENSIA-DELITZSCHKÁLDI-NEOVULGÁTA
1 בַּיֹּום הַהוּא נָתַן הַמֶּלֶךְ אֲחַשְׁוֵרֹושׁ לְאֶסְתֵּר הַמַּלְכָּה אֶת־בֵּית הָמָן צֹרֵר [הַיְּהוּדִיִּים כ] (הַיְּהוּדִים ק) וּמָרְדֳּכַי בָּא לִפְנֵי הַמֶּלֶךְ כִּי־הִגִּידָה אֶסְתֵּר מַה הוּא־לָהּ1 Amikor befejezték az evés-ivást, aludni akartak. Elvezették az ifjút és bekísérték a nászszobába.
2 וַיָּסַר הַמֶּלֶךְ אֶת־טַבַּעְתֹּו אֲשֶׁר הֶעֱבִיר מֵהָמָן וַיִּתְּנָהּ לְמָרְדֳּכָי וַתָּשֶׂם אֶסְתֵּר אֶת־מָרְדֳּכַי עַל־בֵּית הָמָן׃ פ2 Ekkor Tóbiás visszaemlékezett Ráfael szavaira, és elővette táskájából a hal máját és szívét és ráhelyezte a füstölőben lévő parázsra.
3 וַתֹּוסֶף אֶסְתֵּר וַתְּדַבֵּר לִפְנֵי הַמֶּלֶךְ וַתִּפֹּל לִפְנֵי רַגְלָיו וַתֵּבְךְּ וַתִּתְחַנֶּן־לֹו לְהַעֲבִיר אֶת־רָעַת הָמָן הָאֲגָגִי וְאֵת מַחֲשַׁבְתֹּו אֲשֶׁר חָשַׁב עַל־הַיְּהוּדִים3 A hal füstje távol tartotta a démont, s elmenekült Felső-Egyiptomba, Ráfael üldözőbe vette, megkötözte ott, és nyomban visszatért.
4 וַיֹּושֶׁט הַמֶּלֶךְ לְאֶסְתֵּר אֵת שַׁרְבִט הַזָּהָב וַתָּקָם אֶסְתֵּר וַתַּעֲמֹד לִפְנֵי הַמֶּלֶךְ4 Közben a szülők kimentek és bezárták a szoba ajtaját. Akkor Tóbiás fölkelt ágyából és ezt mondta Sárának: »Kelj föl, nővérem! Imádkozzunk és könyörögjünk Urunkhoz, hogy elnyerjük oltalmát és kegyelmét.«
5 וַתֹּאמֶר אִם־עַל־הַמֶּלֶךְ טֹוב וְאִם־מָצָאתִי חֵן לְפָנָיו וְכָשֵׁר הַדָּבָר לִפְנֵי הַמֶּלֶךְ וְטֹובָה אֲנִי בְּעֵינָיו יִכָּתֵב לְהָשִׁיב אֶת־הַסְּפָרִים מַחֲשֶׁבֶת הָמָן בֶּן־הַמְּדָתָא הָאֲגָגִי אֲשֶׁר כָּתַב לְאַבֵּד אֶת־הַיְּהוּדִים אֲשֶׁר בְּכָל־מְדִינֹות הַמֶּלֶךְ5 Sára fölkelt, és elkezdtek imádkozni és könyörögni az Úrhoz, hogy oltalmat nyerjenek. Elkezdték mondani: »Áldott vagy, atyáink Istene, és áldott a te neved örökkön örökké! Áldjon téged az ég és minden teremtményed mindörökké.
6 כִּי אֵיכָכָה אוּכַל וְרָאִיתִי בָּרָעָה אֲשֶׁר־יִמְצָא אֶת־עַמִּי וְאֵיכָכָה אוּכַל וְרָאִיתִי בְּאָבְדַן מֹולַדְתִּי׃ ס6 Te alkottad Ádámot és segítőtársul adtad neki Évát, és kettőjüktől származik az emberi nem. Azt mondtad, nem jó az embernek egyedül lenni: Alkossunk neki hozzá hasonló segítőtársat.
7 וַיֹּאמֶר הַמֶּלֶךְ אֲחַשְׁוֵרֹשׁ לְאֶסְתֵּר הַמַּלְכָּה וּלְמָרְדֳּכַי הַיְּהוּדִי הִנֵּה בֵית־הָמָן נָתַתִּי לְאֶסְתֵּר וְאֹתֹו תָּלוּ עַל־הָעֵץ עַל אֲשֶׁר־שָׁלַח יָדֹו [בַּיְּהוּדִיִּים כ] (בַּיְּהוּדִים׃ ק)7 Én most nem élvezetvágyból veszem el nővéremet, hanem tiszta szándékkal. Engedd, hogy irgalmat találjak és találjon ő is, és egészségben öregedjünk meg mindketten.«
8 וְאַתֶּם כִּתְבוּ עַל־הַיְּהוּדִים כַּטֹּוב בְּעֵינֵיכֶם בְּשֵׁם הַמֶּלֶךְ וְחִתְמוּ בְּטַבַּעַת הַמֶּלֶךְ כִּי־כְתָב אֲשֶׁר־נִכְתָּב בְּשֵׁם־הַמֶּלֶךְ וְנַחְתֹּום בְּטַבַּעַת הַמֶּלֶךְ אֵין לְהָשִׁיב8 Majd ráfelelték: Ámen.
9 וַיִּקָּרְאוּ סֹפְרֵי־הַמֶּלֶךְ בָּעֵת־הַהִיא בַּחֹדֶשׁ הַשְּׁלִישִׁי הוּא־חֹדֶשׁ סִיוָן בִּשְׁלֹושָׁה וְעֶשְׂרִים בֹּו וַיִּכָּתֵב כְּכָל־אֲשֶׁר־צִוָּה מָרְדֳּכַי אֶל־הַיְּהוּדִים וְאֶל הָאֲחַשְׁדַּרְפְּנִים־וְהַפַּחֹות וְשָׂרֵי הַמְּדִינֹות אֲשֶׁר ׀ מֵהֹדּוּ וְעַד־כּוּשׁ שֶׁבַע וְעֶשְׂרִים וּמֵאָה מְדִינָה מְדִינָה וּמְדִינָה כִּכְתָבָהּ וְעַם וָעָם כִּלְשֹׁנֹו וְאֶל־הַיְּהוּדִים כִּכְתָבָם וְכִלְשֹׁונָם9 Aztán átaludták az éjszakát. Ráguel fölkelt, magához gyűjtötte szolgáit, kimentek és megásták a sírt.
10 וַיִּכְתֹּב בְּשֵׁם הַמֶּלֶךְ אֲחַשְׁוֵרֹשׁ וַיַּחְתֹּם בְּטַבַּעַת הַמֶּלֶךְ וַיִּשְׁלַח סְפָרִים בְּיַד הָרָצִים בַּסּוּסִים רֹכְבֵי הָרֶכֶשׁ הָאֲחַשְׁתְּרָנִים בְּנֵי הָרַמָּכִים10 Ezt mondta: »Hátha ez is meghalt, s mi nevetség és gúny tárgyává leszünk.«
11 אֲשֶׁר נָתַן הַמֶּלֶךְ לַיְּהוּדִים ׀ אֲשֶׁר בְּכָל־עִיר־וָעִיר לְהִקָּהֵל וְלַעֲמֹד עַל־נַפְשָׁם לְהַשְׁמִיד וְלַהֲרֹג וּלְאַבֵּד אֶת־כָּל־חֵיל עַם וּמְדִינָה הַצָּרִים אֹתָם טַף וְנָשִׁים וּשְׁלָלָם לָבֹוז11 Amikor megásták a sírt, Ráguel hazament, hívta feleségét
12 בְּיֹום אֶחָד בְּכָל־מְדִינֹות הַמֶּלֶךְ אֲחַשְׁוֵרֹושׁ בִּשְׁלֹושָׁה עָשָׂר לְחֹדֶשׁ שְׁנֵים־עָשָׂר הוּא־חֹדֶשׁ אֲדָר12 és így szólt hozzá: »Küldj be egy szolgálót a szobába, hadd nézze meg, vajon életben van-e, ha pedig meghalt eltemetjük, hogy senki meg ne tudja.«
13 פַּתְשֶׁגֶן הַכְּתָב לְהִנָּתֵן דָּת בְּכָל־מְדִינָה וּמְדִינָה גָּלוּי לְכָל־הָעַמִּים וְלִהְיֹות [הַיְּהוּדִיִּים כ] (הַיְּהוּדִים ק) [עֲתוּדִים כ] (עֲתִידִים ק) לַיֹּום הַזֶּה לְהִנָּקֵם מֵאֹיְבֵיהֶם13 Beküldték a szolgálót, lámpát gyújtottak, kinyitották az ajtót, a szolgáló belépett, s mindkettőjüket alva találta.
14 הָרָצִים רֹכְבֵי הָרֶכֶשׁ הָאֲחַשְׁתְּרָנִים יָצְאוּ מְבֹהָלִים וּדְחוּפִים בִּדְבַר הַמֶּלֶךְ וְהַדָּת נִתְּנָה בְּשׁוּשַׁן הַבִּירָה׃ פ14 A leány kijött, jelentette nekik, hogy él és nincs semmi baj.
15 וּמָרְדֳּכַי יָצָא ׀ מִלִּפְנֵי הַמֶּלֶךְ בִּלְבוּשׁ מַלְכוּת תְּכֵלֶת וָחוּר וַעֲטֶרֶת זָהָב גְּדֹולָה וְתַכְרִיךְ בּוּץ וְאַרְגָּמָן וְהָעִיר שׁוּשָׁן צָהֲלָה וְשָׂמֵחָה15 Akkor áldották az ég Istenét és mondták: »Áldott vagy ó Istenünk, minden szent és tiszta áldással, és áldjon téged összes szented és minden teremtményed, összes angyalod és választottad áldjon téged mindörökké.
16 לַיְּהוּדִים הָיְתָה אֹורָה וְשִׂמְחָה וְשָׂשֹׂן וִיקָר16 Áldott vagy, mert megörvendeztettél engem, s nem történt meg, amitől rettegtem, hanem nagy irgalmasságod szerint bántál velünk.
17 וּבְכָל־מְדִינָה וּמְדִינָה וּבְכָל־עִיר וָעִיר מְקֹום אֲשֶׁר דְּבַר־הַמֶּלֶךְ וְדָתֹו מַגִּיעַ שִׂמְחָה וְשָׂשֹׂון לַיְּהוּדִים מִשְׁתֶּה וְיֹום טֹוב וְרַבִּים מֵעַמֵּי הָאָרֶץ מִתְיַהֲדִים כִּי־נָפַל פַּחַד־הַיְּהוּדִים עֲלֵיהֶם17 Áldott vagy, mert irgalmas voltál e két egyetlen gyermekhez. Adj nekik Uram, irgalmat és egészséget, tedd teljessé életüket örömben és kegyelemben.«
18 Aztán meghagyta szolgáinak, hogy temessék be a sírt virradat előtt.
19 Megparancsolta feleségének, hogy sok kenyeret süssön, maga pedig kiment a nyájhoz, behozott két üszőt, négy bárányt, levágatta őket és megkezdték az előkészületeket.
20 Majd hívatta Tóbiást és kijelentette neki: »Tizennégy napig nem mégy el innen, itt maradsz, egyél, igyál velem, örvendeztesd meg leányom szívét a sok gyötrelem után.
21 Vedd vagyonom felét és menj egészségben apádhoz. Ha meghalunk, én és feleségem, akkor a másik rész is a tiéd lesz. Bátorság, fiam! Én apád vagyok, Edna pedig anyád, tieid vagyunk és nővéredé mostantól fogva mindig. Bátorság, fiam!«