Ecclesiastes/Qohelet 12

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Remember your Creator in the days of your youth, before the time of affliction arrives and the years draw near, about which you will say, “These do not please me.”	1 Gondolj Teremtődre ifjúságod napjain, mielőtt elkövetkeznek a nyomorúságos napok, s eljönnek az esztendők, amelyekről azt mondod: »Ezek nincsenek kedvem szerint!«
2 Before the sun, and the light, and the moon, and the stars are darkened and the clouds return after the rain,	2 Mielőtt elsötétül a nap, a világosság, a hold és a csillagok, amikor a felhők eső után újra megjönnek;
3 when the guardians of the house will tremble, and the strongest men will waver, and those who grind grain will be idle, except for a small number, and those who look through the keyholes will be darkened.	3 amikor a háznak őrei reszketnek, s az erőteljes férfiak meginognak; az őrlő leányzók, ha kevesen vannak, felhagynak dolgukkal, s az ablakon leskelődők homályba borulnak;
4 And they will close the doors to the street, when the voice of he who grinds the grain will be humbled, and they will be disturbed at the sound of a flying thing, and all the daughters of song shall become deaf.	4 amikor bezárulnak az utcára nyíló ajtók, s a malom zaja elcsendesül; amikor madárfüttyre felkelnek, s az énekes leányzók mindannyian elhalkulnak;
5 Likewise, they will fear the things above them, and they will dread the way. The almond tree will flourish; the locust will be fattened; and the caper plant will scattered, because man shall go into the house of his eternity, and the mourners shall wander around in the street.	5 amikor a magas helyektől is félnek s az úton ijedeznek; amikor virágzik a mandulafa, mikor a sáska nehezen vánszorog, és a fűszer mit sem ér, mert az ember elmegy örök hajlékába, és siratók járnak körül az utcán;
6 Before the silver cord is broken, and the golden band pulls away, and the pitcher is crushed over the fountain, and the wheel is broken above the cistern,	6 amíg el nem szakad az ezüstfonál, és el nem reped az aranyedény, amíg össze nem zúzódik a korsó a forrásnál, és el nem törik a kerék a kútnál:
7 and the dust returns to its earth, from which it was, and the spirit returns to God, who granted it.	7 visszatér a por a földbe, ahonnan vétetett, s az éltető lehelet visszatér Istenhez, aki adta.
8 Vanity of vanities, said Ecclesiastes, and all is vanity!	8 Csupa hiúság!– mondja a Prédikátor – minden csak hiúság!
9 And since Ecclesiastes was very wise, he taught the people, and he described what he had accomplished. And while searching, he composed many parables.	9 A Prédikátor egyébként igen bölcs ember volt, a népet tudásra tanította, elbeszélte, amit cselekedett, és vizsgálódva sok mondást szerzett.
10 He sought useful words, and he wrote most righteous words, which were full of truth.	10 Hasznos igéket keresett, és le is írta azt, ami helyes: igaz igéket.
11 The words of the wise are like a goad, and like nails deeply fastened, which, through the counsel of teachers, are set forth by one pastor.	11 A bölcsek szavai olyanok, mint az ösztöke; mint a mélyen bevert szegek, amelyeket egy pásztor ad a tanítók tanácsa által. Ennél több után ne kutass, fiam!
12 You should require no more than this, my son. For there is no end to the making of many books. And excessive study is an affliction to the flesh.	12 A sok könyvcsinálásnak nincs sem hossza, sem vége, s a gyakori töprengés a test sanyarúsága!
13 Let us all listen together to the end of the discourse. Fear God, and observe his commandments. This is everything for man.	13 Halljuk mindnyájan a beszédnek végét: Féld az Istent, és tartsd meg parancsait, mert ez az egész ember,
14 And so, for all that is done and for each error, God will bring judgment: whether it was good or evil.	14 mivel Isten minden tettet ítéletre bocsát, minden rejtett dolgot, legyen az jó vagy gonosz!