Judith 9

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And when they were gone, Judith entered her place of prayer. And clothing herself with haircloth, she placed ashes on her head. And prostrating herself to the Lord, she cried out to the Lord, saying:	1 Judit pedig arccal a földre borult, hamut hintett fejére, megszaggatta ruháját és levetette a zsákruhát, amely rajta volt, és akkor, amikor Jeruzsálemben az Úr házában bemutatják az esti illatáldozatot, hangos szóval kiáltott Judit az Úrhoz és így szólt:
2 “O Lord, God of my father Simeon, you gave him a sword to defend against foreigners, who stood out as violators by their defilement, and who uncovered the thigh of the virgin unto shame.	2 »Uram, atyámnak, Simeonnak Istene, akinek kardot adtál kezébe az idegenek megbüntetésére, akik becstelenségükben erőszakoskodtak és meggyalázó célból felfedték a szűz ágyékát. Mert azt mondtad: ‘Ilyen ne történjék’, s mégis megtették.
3 And you gave their wives into plunder, and their daughters into captivity, and all their spoils to be divided to the servants, who were zealous with your zeal. Bring help, I ask you, O Lord my God, to me, a widow.	3 Ezért vezéreiket halálra adtad és ágyukat, amelyet lealacsonyított a hűtlenség, vérfürdővé változtattad, megverted a szolgákat a hatalmasok mellett és a hatalmasokat trónjukon.
4 For you have acted in the past, and you have decided one thing after another. And what you have willed, this too has happened.	4 Asszonyaikat zsákmányul adtad, leányaikat fogságra és minden zsákmányukat szétosztottad szeretett fiaidnak, akik féltékenyen buzgólkodtak érted és undorodtak vérük meggyalázásától és segítségül hívtak téged. Ó Isten, én Istenem hallgass meg engem, az özvegyet.
5 For all your ways have been prepared, and you have placed your judgments within your providence.	5 Te vitted végbe a régmúlt eseményeket, a mostaniakat és a jövőbelieket kigondoltad és megtörténtek, amelyeket elgondoltál.
6 Look upon the camp of the Assyrians now, just as you deigned to look upon the camp of the Egyptians, when their weapons rushed after your servants, trusting in their four-horse chariots, and in their horsemen, and in a multitude of warriors.	6 Az események, amelyeket elhatároztál, előállnak és így szólnak: ‘Íme, itt vagyunk.’ Minden utad készen van és előre látod teremtményeidet.
7 But you gazed upon their camp, and darkness wearied them.	7 Nézd, az asszírok magabiztosak erejükben, dicsekszenek lovaikkal és lovasaikkal, büszkék gyalogságuk karjára, remélnek lándzsáikban, pajzsaikban, íjukban és parittyáikban, és nem tudják, hogy te, az Úr döntöd el a háború sorsát,
8 The abyss took hold of their feet, and the waters covered them.	8 s Úr a te neved. Törd meg hatalmaddal erejüket, örök Isten, alázd meg erősségüket erőddel és haragodban szórd szét, ami erősségük. Azt tervezték, hogy megszentségtelenítik szent helyeidet, meggyalázzák a szentélyt, ahol dicsőséges neved pihen, vassal felforgatják oltárod szarvát.
9 So may it be with these also, O Lord, who trust in their multitude, and in their swift chariots, and in their pikes, and in their shields, and in their arrows, and the glory in their lances.	9 Nézd gőgjüket, s küldd haragodat fejükre, adj kezembe, nekem az özvegynek, erőt ahhoz, amit kigondoltam,
10 And they do not know that you are our God, who crushes wars from the beginning, and the Lord is your name.	10 és ajkam fortélyával verd meg a szolgát az úr mellett és az urat szolgája mellett, törd meg gőgjét egy özvegy kezével.
11 Raise up your arm, just as from the beginning, and throw down their power by your power. Let their power fall, in their anger, for they promise themselves to violate your sanctuary, and to pollute the tabernacle of your name, and to cut down by their sword the horn of your altar.	11 Nem a sokaságban van a te erőd, sem hatalmad az erősekben, hanem te az alázatosak Istene vagy, az elnyomottak segítője, a gyengék támasza, az eltaszítottak oltalmazója, az elkeseredettek szabadítója.
12 Act, O Lord, so that his arrogance may be cut off with his own sword.	12 Igen, igen, atyám Istene és Izrael örökségének Istene, égnek és földnek Ura, vizeknek teremtője, mindennek Királya, amit teremtettél, hallgasd meg imádságomat,
13 Let him be seized by the snare of his own eyes in my regard, and may you strike him by the attraction of my lips.	13 add, hogy csalfa nyelvem megsebezze és összezúzza azokat, akik kegyetlen terveket szőttek szövetséged és szent templomod, Sion hegye és a fiaid által birtokolt ház ellen.
14 Give me constancy in my soul, so that I may hold him in contempt, and give me virtue, so that I may overthrow him.	14 Ismertesd meg minden nemzettel és minden törzzsel, hogy te vagy minden hatalom és erő Istene és rajtad kívül nincs más védelmezője Izrael népének«.
15 For this will be a memorial to your name, when he will be overthrown by the hand of a woman.
16 For your power, O Lord, is not in numbers, nor is your will with the strength of horses, nor from the beginning have the arrogant been pleasing to you. But the pleas of the humble and the meek have always pleased you.
17 O God of the heavens, Creator of the waters, and Lord of all creation, heed me, a miserable thing, pleading you and depending on your mercy.
18 Remember, O Lord, your covenant, and put your words in my mouth, and reinforce the plan in my heart, so that your house may continue with your sanctification,
19 and so that all the nations may acknowledge that you are God, and there is no other beside you.”