Isaiah 57

Torna indietro

New American Bible	Káldi-Neovulgáta
¹ The just man perishes, but no one takes it to heart; Devout men are swept away, with no one giving it a thought. Though he is taken away from the presence of evil, the just man	¹ Az igaz elvész, és nincs senki, aki ezt szívére venné; a jámbor emberek elpusztulnak, miközben nincs, aki figyelne erre; mert a gonoszság miatt pusztul el az igaz.
² enters into peace; There is rest on his couch for the sincere, straightforward man.	² Eljut a békességre, megpihen nyugvóhelyén, aki az egyenes úton jár.
³ But you, draw near, you sons of a sorceress, adulterous, wanton race!	³ Ti pedig lépjetek ide, boszorkányfiak, házasságtörő és parázna fajzat!
⁴ Of whom do you make sport, at whom do you open wide your mouth, and put out your tongue? Are you not rebellious children, a worthless race;	⁴ Kin mulattok? Kire tátjátok szátokat, öltitek ki nyelveteket? Vajon nem ti vagytok a bűn gyermekei, a hazugság fajzata?
⁵ You who are in heat among the terebinths, under every green tree; You who immolate children in the wadies, behind the crevices in the cliffs?	⁵ Akik vágytól égtek a tölgyfáknál, minden zöldellő fa alatt; akik feláldozzátok a gyermekeket a patakvölgyekben, a sziklahasadékok alatt.
⁶ Among the smooth stones of the wadi is your portion, these are your lot; To these you poured out libations, and brought offerings. Should I decide not to punish these things?	⁶ A patakvölgy sima köveiben van részed, ezek, ezek a te osztályrészed! Nekik öntöttél italáldozatot, és mutattál be ételáldozatot is. Vajon ezekbe én belenyugodjam?
⁷ Upon a high and lofty mountain you made your bed, and there you went up to offer sacrifice.	⁷ Magasba emelkedő hegyen helyezted el fekvőhelyedet, oda is felmentél áldozatot bemutatni.
⁸ Behind the door and the doorpost you placed your indecent symbol. Deserting me, you spread out your high, wide bed; And of those whose embraces you love you carved the symbol and gazed upon it	⁸ Az ajtó és az ajtófélfa mögött helyezted el emlékjeledet. Bizony, tőlem távol fölemelted a takarót, felmentél, kiszélesítetted fekvőhelyedet, és szövetkeztél velük; szeretted fekvőhelyüket, meztelenségüket láttad.
⁹ While you approached the king with scented oil, and multiplied your perfumes; While you sent your ambassadors far away, down even to the nether world.	⁹ Olajjal mentél a királyhoz, és bőven használtad kenőcseidet. Messzire küldted követeidet, és leszálltál egészen az alvilágig.
¹⁰ Though worn out by your many misdeeds, you never said, "It is hopeless"; New strength you found, and so you did not weaken.	¹⁰ Sok utadon elfáradtál, de nem mondtad: »Hiábavaló!« Erődet újra visszanyerted, ezért nem gyengültél el.
¹¹ Of whom were you afraid? Whom did you fear, that you became false And did not remember me or give me any thought? Was I to remain silent and unseeing, so that you would not have me to fear?	¹¹ Kitől rettegtél és féltél, hogy hűtlen lettél, nem emlékeztél meg rólam, és nem gondoltál rám szívedben? Talán mivel hallgatok már régóta, azért nem félsz engem?
¹² I will expose your justice and your works;	¹² Én adom tudtul igazságodat, és azt, hogy tetteid nem használnak neked.
¹³ They shall not help you when you cry out, nor save you in your distress. All these the wind shall carry off, the breeze shall bear away; But he who takes refuge in me shall inherit the land, and possess my holy mountain.	¹³ Amikor kiáltasz, mentsenek meg téged bálványgyűjteményeid! De mindnyájukat elviszi a szél, elragadja a fuvallat. Aki azonban bennem keres menedéket, örökli a földet, és birtokba veszi szent hegyemet.
¹⁴ Build up, build up, prepare the way, remove the stumbling blocks from my people's path.	¹⁴ Ezt mondják: »Töltsétek fel, töltsétek fel, egyengessétek az utat, vegyétek el a buktatót népem útjából!«
¹⁵ For thus says he who is high and exalted, living eternally, whose name is the Holy One: On high I dwell, and in holiness, and with the crushed and dejected in spirit, To revive the spirits of the dejected, to revive the hearts of the crushed.	¹⁵ Mert így szól a Fölséges és Magasztos, aki az örökkévalóságban lakik, és akinek Szent a neve: »Magasságban és szentségben lakom, de a megtört és alázatos lelkűvel is ott vagyok, hogy életet adjak az alázatosak lelkének, és éltessem a megtörtek szívét.
¹⁶ I will not accuse forever, nor always be angry; For their spirits would faint before me, the souls that I have made.	¹⁶ Mert nem perlekedem örökké, és nem haragszom mindvégig; mert elalélna színem előtt a lélek, a lehelet, melyet én alkottam.
¹⁷ Because of their wicked avarice I was angry, and struck them, hiding myself in wrath, as they went their own rebellious way.	¹⁷ Kapzsiságának bűne miatt haragudtam meg, megvertem őt, és elrejtőztem haragomban, ő pedig hűtlen szívvel ment a maga útján.
¹⁸ I saw their ways, but I will heal them and lead them; I will give full comfort to them and to those who mourn for them,	¹⁸ Útjait láttam, de meggyógyítom őt; vezetem őt, és vigasztalással fizetek neki és gyászolóinak.
¹⁹ I, the Creator, who gave them life. Peace, peace to the far and the near, says the LORD; and I will heal them.	¹⁹ Megteremtem a hála gyümölcsét az ajkakon; békességet, békességet a távol és közel levőnek – mondja az Úr –, és meggyógyítom őt.«
²⁰ But the wicked are like the tossing sea which cannot be calmed, And its waters cast up mud and filth.	²⁰ De az istentelenek olyanok, mint a háborgó tenger, mely nem tud megnyugodni, vize sarat és iszapot vet fel.
²¹ No peace for the wicked! says my God.	²¹ Nincs békességük az istenteleneknek – mondja az én Istenem.

Old Testament

New Testament

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati