2 Chronicles 32

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 But after he had proved his fidelity by such deeds, Sennacherib, king of Assyria, came. He invaded Judah, besieged the fortified cities, and proposed to take them by storm.	1 Ezek után a dolgok és igazságos cselekedetek után eljött Szanherib, az asszírok királya és bevonult Júdába. Ostrom alá vette a megerősített városokat, mert el akarta azokat foglalni.
2 When Hezekiah saw that Sennacherib was coming with the intention of attacking Jerusalem,	2 Amikor Hiszkija látta, hogy Szanherib eljött, s a harc egész heve Jeruzsálem ellen fordul,
3 he decided in counsel with his princes and warriors to stop the waters of the springs outside the city. When they had pledged him their support,	3 tanácsot tartott fejedelmeivel és a legvitézebb embereivel, hogy betömik a városon kívül levő forrásokat. Amikor ezt valamennyien helyeselték,
4 a large crowd was gathered which stopped all the springs and also the running stream in the valley nearby. For they said, "Why should the kings of Assyria come and find an abundance of water?"	4 igen nagy sokaságot gyűjtött egybe, és betömték az összes forrást s azt a patakot, amely a vidék közepén folyt, mondván: »Ha eljönnek az asszírok királyai, ne találjanak elegendő vizet.«
5 He then looked to his defenses: he rebuilt the wall where it was broken down, raised towers upon it, and built another wall outside. He strengthened the Millo of the City of David and had a great number of spears and shields prepared.	5 Majd serényen nekilátott, felépítette a lerombolt várfalat és tornyokat emelt rá. Kívül pedig még, egy várfalat húzatott s megújította a Mellót a Dávid-városban. Aztán mindenféle fegyvert és pajzsot szerzett és
6 Then he appointed army commanders over the people. He gathered them together in his presence in the open space at the gate of the city and encouraged them with these words:	6 hadvezéreket állított a sereg élére. Egybehívta valamennyiüket a város kapujánál levő térségre s a szívükre beszélve így szólt:
7 "Be brave and steadfast; do not be afraid or dismayed because of the king of Assyria and all the throng that is coming with him, for there is more with us than with him.	7 »Férfiasan járjatok el, s legyetek erősek! Ne féljetek s ne rettegjetek az asszírok királyától s a vele levő egész sokaságától, mert sokkal többen vannak mivelünk, mint ővele.
8 For he has only an arm of flesh, but we have the LORD, our God, to help us and to fight our battles." And the people took confidence from the words of King Hezekiah of Judah.	8 Ővele ugyanis testi erő van, velünk azonban az Úr, a mi Istenünk, aki a mi segítőnk és harcol értünk.« Hiszkijának, Júda királyának e szavaira megbátorodott a nép.
9 After this, while Sennacherib, king of Assyria, himself remained at Lachish with all his forces, he sent his officials to Jerusalem with this message for King Hezekiah of Judah, and all the Judahites who were in Jerusalem:	9 Amikor ez megtörtént, Szanherib, az asszírok királya, elküldte szolgáit Jeruzsálembe (ő maga ugyanis egész seregével Lákist ostromolta) Hiszkijához, Júda királyához s a városban levő egész néphez, ezzel az üzenettel:
10 "King Sennacherib of Assyria has this to say: On what are you relying, while you remain under siege in Jerusalem?	10 Ezt üzeni Szanherib, az asszírok királya: »Kiben bíztok, hogy Jeruzsálemben maradtok az ostrom idején?
11 Has not Hezekiah deceived you, delivering you over to a death of famine and thirst, by his claim that 'the LORD, our God, will save us from the grasp of the king of Assyria'?	11 Talán bizony Hiszkija rászedett titeket, hogy éhen s szomjan veszítsen azt állítva, hogy az Úr, a ti Istenetek, majd megszabadít titeket az asszírok királyának a kezéből?
12 Has not this same Hezekiah removed his high places and altars and commanded Judah and Jerusalem, 'You shall prostrate yourselves before one altar only, and on it alone you shall offer incense'?	12 Hát nem Hiszkija-e az, aki leromboltatta az Ő magaslatait és oltárait, s azt parancsolta és mondta Júdának és Jeruzsálemnek: ‘Egy oltár előtt imádkozzatok és azon égessetek jó illatot!’
13 Do you not know what my fathers and I have done to all the peoples of other lands? Were the gods of the nations in those lands able to save their lands from my hand?	13 Nem tudjátok-e, mit műveltem én s atyáim a föld valamennyi népével? Vajon meg tudták-e szabadítani a nemzeteknek s az összes országnak istenei országukat az én kezemtől?
14 Who among all the gods of those nations which my fathers put under the ban was able to save his people from my hand? Will your god, then, be able to save you from my hand?	14 Ki tudta az atyáim által elpusztított nemzetek valamennyi istene közül megmenteni népét kezemtől, hogy éppen a ti Istenetek tudna titeket megmenteni e kéztől?
15 Let not Hezekiah mislead you further and deceive you in any such way. Do not believe him! Since no other god of any other nation or kingdom has been able to save his people from my hand or the hands of my fathers, how much the less shall your god save you from my hand!"	15 Ne szedjen hát rá titeket Hiszkija, ne szédítsen meg hamis szavakkal, s ne higgyetek neki! Ha ugyanis egyetlen nemzet vagy ország istene sem tudta megszabadítani népét kezemtől, s atyáim kezétől, akkor a ti Istenetek sem tud majd megmenteni titeket az én kezemből.«
16 His officials said still more against the LORD God and against his servant Hezekiah,	16 Sok egyebet is beszéltek szolgái az Úr Isten és szolgája, Hiszkija ellen,
17 for he had written letters to deride the LORD, the God of Israel, speaking of him in these terms: "As the gods of the nations in other lands have not saved their people from my hand, neither shall Hezekiah's god save his people from my hand."	17 sőt leveleket is írtak, tele az Úr, Izrael Istene ellen való káromlással, s szólva ellene: »Amint a többi nemzet istenei nem tudták megszabadítani népüket kezemből, úgy Hiszkija Istene sem fogja tudni megszabadítani népét e kézből!«
18 In a loud voice they shouted in the Judean language to the people of Jerusalem who were on the wall, to frighten and terrify them so that they might capture their city.	18 Hozzá nagy lármával, zsidó nyelven odakiáltatott a jeruzsálemi várfalon tartózkodó nép felé, hogy megrémítse őket s elfoglalhassa a várost.
19 They spoke of the God of Israel as though he were one of the gods of the other peoples of the earth, a work of human hands.	19 Úgy beszélt Jeruzsálem Istene ellen, mint a föld népeinek emberi kezek alkotta istenei ellen.
20 But because of this, King Hezekiah and the prophet Isaiah, son of Amos, prayed and called out to heaven.	20 Erre Hiszkija király és Izajás próféta, Ámosz fia, könyörögtek s az éghez kiáltottak e káromlás miatt.
21 Then the LORD sent an angel, who destroyed every valiant warrior, leader and commander in the camp of the Assyrian king, so that he had to return shamefaced to his own country. And when he entered the temple of his god, some of his own offspring struck him down there with the sword.	21 Erre az Úr elküldött egy angyalt, s az megverte az asszír király seregének valamennyi vitéz és harcos emberét és vezérét. Erre ő gyalázattal visszatért országába. Amikor aztán bement istene házába, tulajdon ágyékából származó fiai karddal megölték.
22 Thus the LORD saved Hezekiah and the inhabitants of Jerusalem from the hand of Sennacherib, king of Assyria, as from every other power; he gave them rest on every side.	22 Így szabadította meg az Úr Hiszkiját és Jeruzsálem lakóit az asszírok királyának, Szanheribnek a kezéből s mindenkinek a kezéből és nyugalmat adott nekik körös-körül mindenfelől.
23 Many brought gifts for the LORD to Jerusalem and costly objects for King Hezekiah of Judah, who thereafter was exalted in the eyes of all the nations.	23 Erre sokan ajándékokat és áldozatokat hoztak Jeruzsálembe az Úrnak és ajándékokat Hiszkijának, Júda királyának. Ő aztán dicsőségre tett szert valamennyi nemzet előtt.
24 In those days Hezekiah became mortally ill. He prayed to the LORD, who answered him by giving him a sign.	24 Azokban a napokban halálosan megbetegedett Hiszkija, de az Úrhoz könyörgött, aki meghallgatta őt s csodajelet adott neki.
25 Hezekiah, however, did not then discharge his debt of gratitude, for he had become proud. Therefore anger descended upon him and upon Judah and Jerusalem.	25 Ő azonban nem viszonozta a kapott jótéteményt, mert felfuvalkodott a szíve. Ezért aztán felgerjedt ellene, Júda ellen és Jeruzsálem ellen az Úr haragja.
26 But then Hezekiah humbled himself for his pride--both he and the inhabitants of Jerusalem; and therefore the LORD did not vent his anger on them during the time of Hezekiah.	26 Később azonban megalázta magát szíve felfuvalkodottságáért Jeruzsálem lakosaival együtt, s ezért nem Hiszkija idejében jött rájuk az Úr haragja.
27 Hezekiah possessed very great wealth and glory. He had treasuries made for his silver, gold, precious stones, spices, jewels, and other precious things of all kinds;	27 Hiszkija igen gazdag és híres volt, és temérdek kincset, ezüstöt, aranyat, drágakövet, illatszert, mindenféle fegyvert s nagy értékű edényt gyűjtött magának.
28 also storehouses for the harvest of grain, for wine and oil, and barns for the various kinds of cattle and for the flocks.	28 Gabona-, bor- és olajraktárakat, mindenféle marhaistállókat, juhaklokat
29 He built cities for himself, and he acquired sheep and oxen in great numbers, for God gave him very great riches.	29 és városokat is épített magának. Igen sok juhnyája és számtalan marhacsordája volt ugyanis, mert az Úr igen sok jószágot adott neki.
30 This same Hezekiah stopped the upper outflow of water from Gihon and led it underground westward to the City of David. Hezekiah prospered in all his undertakings.	30 Hiszkija volt az, aki betömette Gíhon vizeinek felső forrását, s azokat levezettette a Dávid-város nyugati részére. Minden munkájában szerencsésen végrehajtotta azt, amit akart.
31 Nevertheless, in respect to the ambassadors (princes) sent to him from Babylon to investigate the sign that had occurred in the land, God forsook him to test him, that he might know all that was in his heart.	31 Mindazonáltal, amikor a babiloni fejedelmek követeket küldtek hozzá, hogy megkérdezzék őt a felől a csoda felől, amely az országban történt, elhagyta őt Isten, hogy próbára tegye s ismeretes legyen mindaz, ami a szívében volt.
32 The rest of Hezekiah's acts, including his pious works, can be found written in the Vision of the Prophet Isaiah, son of Amos, and in the book of the kings of Judah and Israel.	32 Hiszkija többi dolgát és jócselekedetét megírták Izajás prófétának, Ámosz fiának látomásában, meg Júda és Izrael királyainak könyvében.
33 Hezekiah rested with his ancestors; he was buried at the approach to the tombs of the descendants of David. All Judah and the inhabitants of Jerusalem paid him honor at his death. His son Manasseh succeeded him as king.	33 Amikor aztán Hiszkija aludni tért atyáihoz, eltemették őt Dávid fiainak sírjai felett, s egész Júda s Jeruzsálem valamennyi lakója gyászünnepséget tartott felette. Fia, Manassze lett a király helyette.