2 Kings 25

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In the tenth month of the ninth year of Zedekiah's reign, on the tenth day of the month, Nebuchadnezzar, king of Babylon, and his whole army advanced against Jerusalem, encamped around it, and built siege walls on every side.	1 Ezért aztán az történt, hogy uralkodásának kilencedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hó tizedik napján felvonult Nebukadnezár, Babilon királya és egész serege, Jeruzsálem ellen, és körülvette a várost és ostromműveket épített köréje.
2 The siege of the city continued until the eleventh year of Zedekiah.	2 Így tartották elzárva és körülvéve a várost Cidkija király tizenegyedik esztendejéig,
3 On the ninth day of the fourth month, when famine had gripped the city, and the people had no more bread,	3 a negyedik hó kilencedik napjáig, úgyhogy a városban elhatalmasodott az éhség, s nem volt kenyere a föld népének.
4 the city walls were breached. Then the king and all the soldiers left the city by night through the gate between the two walls which was near the king's garden. Since the Chaldeans had the city surrounded, they went in the direction of the Arabah.	4 Ekkor rést ütöttek a városon, mire éjszaka az összes harcos futásnak eredt, azon a kapun át, amely a két kőfal között, a király kertje mellett van (a kaldeusok körös-körül megszállva tartották a várost). Így futott el Cidkija is, azon az úton, amely a puszta mezőségére vezet.
5 But the Chaldean army pursued the king and overtook him in the desert near Jericho, abandoned by his whole army.	5 Ám a kaldeusok serege üldözőbe vette a királyt és Jerikó síkján utol is érte. Ekkor az összes harcos, aki vele volt, elszéledt s magára hagyták.
6 The king was therefore arrested and brought to Riblah to the king of Babylon, who pronounced sentence on him.	6 Megfogták tehát a királyt és elvitték Babilon királya elé, Reblátába. Miután az ítéletet tartott felette,
7 He had Zedekiah's sons slain before his eyes. Then he blinded Zedekiah, bound him with fetters, and had him brought to Babylon.	7 Cidkija fiait szeme láttára megölette, aztán szemét kivájatta, őt magát láncra verette, s elvitette Babilonba.
8 On the seventh day of the fifth month (this was in the nineteenth year of Nebuchadnezzar, king of Babylon), Nebuzaradan, captain of the bodyguard, came to Jerusalem as the representative of the king of Babylon.	8 Az ötödik hónapban, a hó hetedik napján, azaz Babilon királyának tizenkilencedik esztendejében eljött Nebuzaradán, a testőrök kapitánya, Babilon királyának szolgája Jeruzsálembe
9 He burned the house of the LORD, the palace of the king, and all the houses of Jerusalem; every large building was destroyed by fire.	9 és felgyújtotta az Úr házát és a király házát és Jeruzsálem házait és minden házat elégetett tűzzel.
10 Then the Chaldean troops who were with the captain of the guard tore down the walls that surrounded Jerusalem.	10 Jeruzsálem falait körös-körül lerombolta a kaldeusok egész serege, amely a testőrök kapitányával volt,
11 Then Nebuzaradan, captain of the guard, led into exile the last of the people remaining in the city, and those who had deserted to the king of Babylon, and the last of the artisans.	11 a nép maradékát pedig, amely megmaradt a városban, valamint a szökevényeket, akik átszöktek Babilon királyához, meg a többi népet elhurcolta Nebuzaradán, a testőrök kapitánya,
12 But some of the country's poor, Nebuzaradan, captain of the guard, left behind as vinedressers and farmers.	12 csak a föld szegényeiből hagyott ott néhány szőlőművest és földművest.
13 The bronze pillars that belonged to the house of the LORD, and the wheeled carts and the bronze sea in the house of the LORD, the Chaldeans broke into pieces; they carried away the bronze to Babylon.	13 A rézoszlopokat, amelyek az Úr templomában voltak, meg az állványokat, meg a réztengert, amely az Úr házában volt, összetörték a káldok, s a rezet mind elvitték Babilonba.
14 They took also the pots, the shovels, the snuffers, the bowls, the pans and all the bronze vessels used for service.	14 A rézfazekakat, a lapátokat, a villákat, a serlegeket, a mozsárkákat s az összes rézeszközt, amelyekkel a szolgálatot végezték, elvitték.
15 The fire-holders and the bowls which were of gold or silver the captain of the guard also carried off.	15 A tömjénezőket és a csészéket, mind az aranyból, mind az ezüstből valókat, szintén elvitte a testőrök kapitánya,
16 The weight in bronze of the two pillars, the bronze sea, and the wheeled carts, all of them furnishings which Solomon had made for the house of the LORD, was never calculated.	16 éppúgy, mint a két oszlopot, az egy tengert meg az állványokat, amelyeket Salamon készíttetett az Úr templomába. Meg sem lehetett mérni mindezen tárgyak rezét.
17 Each of the pillars was eighteen cubits high; a bronze capital five cubits high surmounted each pillar, and a network with pomegranates encircled the capital, all of bronze; and so for the other pillar, as regards the network.	17 Tizennyolc könyöknyi magas volt az egyik oszlop, rajta három könyöknyi magas rézoszlopfő, az oszlopfőn hálózat és gránátalmák, mind rézből. Ugyanilyen mívű volt a másik oszlop is.
18 The captain of the guard also took Seraiah the high priest, Zephaniah the second priest, and the three keepers of the entry.	18 Elvitte továbbá a testőrök kapitánya Szeraját, az első papot és Szofoniást, a másodpapot és a három ajtónállót,
19 And from the city he took one courtier, a commander of soldiers, five men in the personal service of the king who were still in the city, the scribe of the army commander, who mustered the people of the land, and sixty of the common people still remaining in the city.	19 a városból pedig azt az udvari tisztet, aki a harcosok elöljárója volt s öt férfit azok közül, akik a király előtt álltak, akiket a városban talált és Szófert, a sereg vezérét, aki a föld népe közül az újoncokat válogatta és hatvan embert a népből, akiket a városban talált.
20 The captain of the guard, Nebuzaradan, arrested these and brought them to the king of Babylon at Riblah;	20 Ezeket Nebuzaradán, a testőrök kapitánya vette és elvitte Babilon királyához Reblátába
21 the king had them struck down and put to death in Riblah, in the land of Hamath. Thus was Judah exiled from her land.	21 s Babilon királya levágatta és megölette őket Reblátában, Hamat földjén. Így hurcolták el Júdát földjéről.
22 As for the people whom he had allowed to remain in the land of Judah, Nebuchadnezzar, king of Babylon, appointed as their governor Gedaliah, son of Ahikam, son of Shaphan.	22 Annak a népnek pedig, amely Júda földjén megmaradt, amelyet Nebukadnezár, Babilon királya meghagyott, Gedalját, Sáfán fiának, Ahikámnak fiát rendelte elöljáróul.
23 Hearing that the king of Babylon had appointed Gedaliah governor, all the army commanders with their men came to him at Mizpah: Ishmael, son of Nethaniah, Johanan, son of Kareah, Seraiah, son of Tanhumeth the Netophathite, and Jaazaniah, from Beth-maacah.	23 Amikor ezt a vitézek vezérei embereikkel együtt mindannyian meghallották, azt tudniillik, hogy Babilon királya Gedalját rendelte ki, elmentek Gedaljához Micpába: Izmael, Natanja fia és Johanán, Kárea fia és a netofáti Szeraja, Tánehumet fia és Jaszanja, egy maákáti ember fia és társaik.
24 Gedaliah gave the commanders and their men his oath. "Do not be afraid of the Chaldean officials," he said to them. "Remain in the country and serve the king of Babylon, and all will be well with you."	24 Erre Gedalja megesküdött nekik és társaiknak és azt mondta: Ne féljetek a káldeaiak szolgálatától, maradjatok az országban és szolgáljatok Babilon királyának, s jól lesz dolgotok.
25 But in the seventh month Ishmael, son of Nethaniah, son of Elishama, of royal descent, came with ten men, attacked Gedaliah and killed him, along with the Jews and Chaldeans who were in Mizpah with him.	25 A hetedik hónapban azonban az történt, hogy Izmael, a királyi származású Elisáma fiának, Natanjának fia és vele tíz ember elment és halálra sújtotta Gedalját meg azokat a zsidókat és kaldeusokat, akik vele voltak Micpában.
26 Then all the people, great and small, left with the army commanders and went to Egypt for fear of the Chaldeans.	26 Erre felkerekedett az egész nép, az aprajától a nagyjáig a vitézek vezéreivel együtt s elment Egyiptomba, mert félt a kaldeusoktól.
27 In the thirty-seventh year of the exile of Jehoiachin, king of Judah, on the twenty-seventh day of the twelfth month, Evilmerodach, king of Babylon, in the inaugural year of his own reign, raised up Jehoiachin, king of Judah, from prison.	27 Történt továbbá Joachin, Júda királya elhurcolásának harminchetedik esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hó huszonhetedik napján, hogy Evilmerodák, Babilon királya, abban az esztendőben, amikor uralkodni kezdett, felemelte Joachinnak, Júda királyának fejét a tömlöcből.
28 He spoke kindly to him and gave him a throne higher than that of the other kings who were with him in Babylon.	28 Kegyesen beszélt vele, királyi székét azon királyok széke fölé helyezte, akik nála voltak Babilonban,
29 Jehoiachin took off his prison garb and ate at the king's table as long as he lived.	29 megváltoztatta ruháit, amelyeket a tömlöcben viselt, mindenkor az ő színe előtt étkezett életének valamennyi napján,
30 The allowance granted him by the king was a perpetual allowance, in fixed daily amounts, for as long as he lived.	30 s állandó ellátást rendelt neki s azt ő meg is kapta a királytól napról-napra, életének valamennyi napján.