2 Kings 23

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 The king then had all the elders of Judah and of Jerusalem summoned together before him.	1 Jelentették is a királynak, amit Holda mondott. Erre ő elküldött s maga köré gyűjtötte Júdának s Jeruzsálemnek valamennyi vénét.
2 The king went up to the temple of the LORD with all the men of Judah and all the inhabitants of Jerusalem: priests, prophets, and all the people, small and great. He had the entire contents of the book of the covenant that had been found in the temple of the LORD, read out to them.	2 Aztán felment a király az Úr templomába s vele Júda minden embere s Jeruzsálem minden lakója, meg a papok és a próféták, az egész nép az aprajától a nagyjáig s felolvasta valamennyiük hallatára a szövetség könyvének, amelyet az Úr házában találtak, minden igéjét.
3 Standing by the column, the king made a covenant before the LORD that they would follow him and observe his ordinances, statutes and decrees with their whole hearts and souls, thus reviving the terms of the covenant which were written in this book. And all the people stood as participants in the covenant.	3 Majd felállt a király az emelvényre s szövetséget kötött az Úr előtt, hogy követni fogják az Urat s teljes szívből s teljes lélekből megtartják parancsait, bizonyságait és szertartásait s megvalósítják e szövetség igéit, amelyeket megírtak abban a könyvben, s a nép ráállt a szövetségre.
4 Then the king commanded the high priest Hilkiah, his vicar, and the doorkeepers to remove from the temple of the LORD all the objects that had been made for Baal, Asherah, and the whole host of heaven. He had these burned outside Jerusalem on the slopes of the Kidron and their ashes carried to Bethel.	4 Megparancsolta továbbá a király Helkija főpapnak s a másodrendű papoknak, meg az ajtónállóknak, hogy vessenek ki az Úr házából minden holmit, amely Baálnak s a bereknek s az ég egész seregének készült, s elégette azokat Jeruzsálemen kívül, a Kedron völgyében s hamvukat Bételbe vitte.
5 He also put an end to the pseudo-priests whom the kings of Judah had appointed to burn incense on the high places in the cities of Judah and in the vicinity of Jerusalem, as well as those who burned incense to Baal, to the sun, moon, and signs of the Zodiac, and to the whole host of heaven.	5 Majd eltörölte a jósokat, akiket Júda királyai alkalmaztak, hogy áldozzanak a magaslatokon Júda városaiban és Jeruzsálem környékén, meg azokat, akik Baálnak, a napnak, a holdnak, a tizenkét jelnek s az ég egész seregének gyújtottak illatot.
6 From the temple of the LORD he also removed the sacred pole, to the Kidron Valley, outside Jerusalem; there he had it burned and beaten to dust, which was then scattered over the common graveyard.	6 Kivitette továbbá a berket az Úr házából Jeruzsálemen kívülre, a Kedron völgyébe s ott elégette és porrá zúzatta s a köznép sírjaira vetette.
7 He tore down the apartments of the cult prostitutes which were in the temple of the LORD, and in which the women wove garments for the Asherah.	7 Lerontatta a fiúszeretők azon házait is, amelyek az Úr házában voltak és amelyekben az asszonyok holmi bereksátrakat szőttek.
8 He brought in all the priests from the cities of Judah, and then defiled, from Geba to Beer-sheba, the high places where they had offered incense. He also tore down the high place of the satyrs, which was at the entrance of the Gate of Joshua, governor of the city, to the left as one enters the city gate.	8 Egybegyűjtötte továbbá az összes papot Júda városaiból s tisztátalanná tette a magaslatokat, ahol a papok áldoztak, Gibeától Beersebáig s lerontotta a kapuk mellett levő oltárokat, Józsuénak, a város parancsnokának kapubejárója mellett, amely a város kapujának bal oldalán volt.
9 The priests of the high places could not function at the altar of the LORD in Jerusalem; but they, along with their relatives, ate the unleavened bread.	9 De a magaslatok papjai nem mehettek fel az Úr oltárára Jeruzsálemben, hanem csak a kovásztalanokból ehettek testvéreik között.
10 The king also defiled Topheth in the Valley of Ben-hinnom, so that there would no longer be an immolation of sons or daughters by fire in honor of Molech.	10 Tisztátalanná tette a Tófetet is, amely Hinnom fiának völgyében van, hogy senki se szentelhesse fiát vagy lányát a tűz által Moloknak.
11 He did away with the horses which the kings of Judah had dedicated to the sun; these were at the entrance of the temple of the LORD, near the chamber of Nathan-melech the eunuch, which was in the large building. The chariots of the sun he destroyed by fire.	11 Eltávolította azokat a lovakat is, amelyeket Júda királyai a Napnak szenteltek az Úr templomának bejárata mellett, Nátánmelek udvari tiszt hajléka mellett, aki a Fárurimban volt, a Nap szekereit pedig elégette tűzzel.
12 He also demolished the altars made by the kings of Judah on the roof (the roof terrace of Ahaz), and the altars made by Manasseh in the two courts of the temple of the LORD. He pulverized them and threw the dust into the Kidron Valley.	12 Azokat az oltárokat, amelyek Ácház felső termének tetején voltak, amelyeket Júda királyai csináltattak, meg azokat az oltárokat, amelyeket Manassze csináltatott az Úr templomának mindkét udvarában, szintén lerontotta a király, aztán elsietett onnan és hamvukat a Kedron patakba vetette.
13 The king defiled the high places east of Jerusalem, south of the Mount of Misconduct, which Solomon, king of Israel, had built in honor of Astarte, the Sidonian horror, of Chemosh, the Moabite horror, and of Milcom, the idol of the Ammonites.	13 Azokat a magaslatokat, amelyek Jeruzsálemben, a Botrány hegyétől jobbra voltak, amelyeket Salamon, Izrael királya építtetett Astarténak, a szidoniak bálványának, meg Kámosnak, a moabiták botrányának, meg Melkomnak, Ammon fiai utálatosságának, szintén tisztátalanná tette a király:
14 He broke to pieces the pillars, cut down the sacred poles, and filled the places where they had been with human bones.	14 összetörette az oszlopokat, kivágatta a berkeket s holtak csontjaival töltette meg helyüket.
15 Likewise the altar which was at Bethel, the high place built by Jeroboam, son of Nebat, who caused Israel to sin--this same altar and high place he tore down, breaking up the stones and grinding them to powder, and burning the Asherah.	15 Ezeken kívül azt az oltárt, amely Bételben volt s azt a magaslatot, amelyet Jeroboám, Nábát fia készíttetett, aki bűnre vitte Izraelt, azt az oltárt és azt a magaslatot is lerontatta és elégette s porrá zúzatta és elégette a berekkel együtt.
16 When Josiah turned and saw the graves there on the mountainside, he ordered the bones taken from the graves and burned on the altar, and thus defiled it in fulfillment of the word of the LORD which the man of God had proclaimed as Jeroboam was standing by the altar on the feast day. When the king looked up and saw the grave of the man of God who had proclaimed these words,	16 Sőt amikor Jozija megfordult s meglátta ott a sírokat, amelyek a hegyen voltak, odaküldött s elhozatta a csontokat a sírokból s elégette az oltáron s tisztátalanná tette azt az Úr azon szava szerint, amelyet Istennek az az embere mondott, aki e dolgokat megjövendölte.
17 he asked, "What is that tombstone I see?" The men of the city replied, "It is the grave of the man of God who came from Judah and predicted the very things you have done to the altar of Bethel."	17 Majd azt mondta: »Miféle síremlék az, amelyet látok?« Így feleltek erre neki a város polgárai: »Isten azon emberének a sírja, aki idejött Júdából s megjövendölte azt, amit te a bételi oltárral cselekedtél.«
18 "Let him be," he said, "let no one move his bones." So they left his bones undisturbed together with the bones of the prophet who had come from Samaria.	18 Erre ő azt mondta: »Hagyjatok békét neki, senki se mozdítsa meg csontjait.« Érintetlenül is maradtak csontjai, annak a prófétának a csontjaival együtt, aki Szamariából ment oda.
19 Josiah also removed all the shrines on the high places near the cities of Samaria which the kings of Israel had erected, thereby provoking the LORD; he did the very same to them as he had done in Bethel.	19 Eltávolította ezenkívül Jozija mindazokat a magaslati templomokat is, amelyek Szamaria városaiban voltak, amelyeket Izrael királyai készíttettek az Úr bosszantására. Egészen úgy cselekedett velük, mint ahogyan Bételben cselekedett,
20 He slaughtered upon the altars all the priests of the high places that were at the shrines, and burned human bones upon them. Then he returned to Jerusalem.	20 sőt megölte a magaslatok összes papjait, akik az oltárokat ellátták és emberi csontokat égetett az oltárokon. Aztán visszatért Jeruzsálembe.
21 The king issued a command to all the people to observe the Passover of the LORD, their God, as it was prescribed in that book of the covenant.	21 Megparancsolta továbbá az egész népnek: »Készítsetek pászkát az Úrnak, a ti Isteneteknek, amint írva van a szövetségnek ebben a könyvében.« –
22 No Passover such as this had been observed during the period when the Judges ruled Israel, or during the entire period of the kings of Israel and the kings of Judah,	22 Nem készítettek ugyanis úgy pászkát, a bírák napjaitól kezdve, akik Izraelen bíráskodtak s Izrael királyainak és Júda királyainak egész ideje alatt,
23 until the eighteenth year of king Josiah, when this Passover of the LORD was kept in Jerusalem.	23 mint ahogy ezt a pászkát készítették Jozija király tizennyolcadik esztendejében az Úr tiszteletére, Jeruzsálemben.
24 Further, Josiah did away with the consultation of ghosts and spirits, with the household gods, idols, and all the other horrors to be seen in the land of Judah and in Jerusalem, so that he might carry out the stipulations of the law written in the book that the priest Hilkiah had found in the temple of the LORD.	24 A halottidézőket, a jósokat, a bálványképeket, a tisztátalanságokat és az utálatosságokat, amelyek Júda földjén és Jeruzsálemben voltak, szintén eltávolította Jozija, hogy teljesítse a törvény azon szavait, amelyeket megírtak abban a könyvben, amelyet Helkija pap az Úr templomában talált.
25 Before him there had been no king who turned to the LORD as he did, with his whole heart, his whole soul, and his whole strength, in accord with the entire law of Moses; nor could any after him compare with him.	25 Nem volt előtte hozzá hasonló király, aki teljes szívéből, teljes lelkéből, minden erejéből egészen Mózes törvénye szerint tért volna vissza az Úrhoz és utána sem támadt hozzá hasonló.
26 Yet, because of all the provocations that Manasseh had given, the LORD did not desist from his fiercely burning anger against Judah.	26 Mindazonáltal az Úr nem fordult el nagy bosszankodásának haragjától, amellyel bosszankodása haragra gerjedt Júda ellen azokért a bosszantásokért, amelyekkel Manassze bosszantotta.
27 The LORD said: "Even Judah will I put out of my sight as I did Israel. I will reject this city, Jerusalem, which I chose, and the temple of which I said, 'There shall my name be.'"	27 Éppen azért azt mondta az Úr: »Júdát is eltávolítom színem elől, amint eltávolítottam Izraelt és elvetem ezt a várost, amelyet választottam, Jeruzsálemet, és ezt a házat, amelyről azt mondtam: Ott lesz az én nevem.«
28 The rest of the acts of Josiah, with all that he did, are written in the book of the chronicles of the kings of Judah.	28 Jozija egyéb dolgai pedig s mindaz, amit cselekedett, nemde meg vannak írva Júda királyainak krónikás könyvében?
29 In his time Pharaoh Neco, king of Egypt, went up toward the river Euphrates to the king of Assyria. King Josiah set out to confront him, but was slain at Megiddo at the first encounter.	29 Az ő napjaiban vonult fel Nékaó fáraó, Egyiptom királya, az asszír király ellen az Eufrátesz folyóhoz. Jozija király ekkor ellene vonult, de az megölte Megiddóban, mihelyt szembe került vele.
30 His servants brought his body on a chariot from Megiddo to Jerusalem, where they buried him in his own grave. Then the people of the land took Jehoahaz, son of Josiah, anointed him, and proclaimed him king to succeed his father.	30 Erre szolgái elszállították őt holtan Megiddóból és elvitték Jeruzsálembe s eltemették sírjába. Aztán vette a föld népe Joacházt, Jozija fiát s felkenték s királlyá tették apja helyébe.
31 Jehoahaz was twenty-three years old when he began to reign, and he reigned three months in Jerusalem. His mother, whose name was Hamutal, daughter of Jeremiah, was from Libnah.	31 Huszonhárom esztendős volt Joacház, amikor uralkodni kezdett s három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki a libnai Jeremiás lánya volt, Amitálnak hívták.
32 He did evil in the sight of the LORD, just as his forebears had done.	32 Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, egészen úgy, ahogy atyái cselekedtek.
33 Pharaoh Neco took him prisoner at Riblah in the land of Hamath, thus ending his reign in Jerusalem. He imposed a fine upon the land of a hundred talents of silver and a talent of gold.	33 Nékaó fáraó őt bilincsekbe verte Reblában, amely Hamat földjén van, hogy ne uralkodjék Jeruzsálemben és sarcot vetett az országra: száz talentum ezüstöt és egy talentum aranyat.
34 Pharaoh Neco then appointed Eliakim, son of Josiah, king in place of his father Josiah; he changed his name to Jehoiakim. Jehoahaz he took away with him to Egypt, where he died.	34 Aztán Nékaó fáraó Eljakimot, Jozija fiát tette királlyá apja, Jozija helyébe – de a nevét Joakimra változtatta –, Joacházt pedig vette és elvitte Egyiptomba, s az ott meghalt.
35 Jehoiakim gave the silver and gold to Pharaoh, but taxed the land to raise the amount Pharaoh demanded. He exacted the silver and gold from the people of the land, from each proportionately, to pay Pharaoh Neco.	35 Joakim meg is adta az ezüstöt és az aranyat a fáraónak, miután kivetette az országra, mindenkire, hogy összehozhassa a fáraó parancsa szerint: az ország népétől hajtotta be, kitől-kitől ereje szerint mind az ezüstöt, mind az aranyat, hogy megadhassa Nékaó fáraónak.
36 Jehoiakim was twenty-five years old when he began to reign, and he reigned eleven years in Jerusalem. His mother's name was Zebidah, daughter of Pedaiah, from Rumah.	36 Huszonöt esztendős volt Joakim, amikor uralkodni kezdett, s tizenegy esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki a rúmai Fadája lánya volt, Zebidának hívták.
37 He did evil in the sight of the LORD, just as his forebears had done.	37 Azt cselekedte, ami gonosz volt az Úr előtt, egészen úgy, ahogy atyái cselekedtek.