Wisdom 19

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 As for the ungodly, wrath came upon them without mercy unto the end: for he knew before what they would do;	1 Az istentelenekre azonban mindvégig ránehezedett a könyörtelen harag, mert előre tudta, mit tesznek a jövőben:
2 How that having given them leave to depart, and sent them hastily away, they would repent and pursue them.	2 hogy miután megengedték távozásukat, és sebbel-lobbal útnak indították őket, megbánják majd, és üldözik őket.
3 For whilst they were yet mourning and making lamentation at the graves of the dead, they added another foolish device, and pursued them as fugitives, whom they had intreated to be gone.	3 Még a gyásszal voltak elfoglalva, még jajgattak a halottak sírjánál, és máris újabb balga gondolatra jutottak: mint szökevényeket vették üldözőbe, akiket könyörögve küldtek el.
4 For the destiny, whereof they were worthy, drew them unto this end, and made them forget the things that had already happened, that they might fulfil the punishment which was wanting to their torments:	4 Megérdemelt végzet hajtotta őket ilyen vég felé, s engedte elfelejteni a történteket, hogy fenyítésük hátralevő büntetése teljessé legyen,
5 And that thy people might pass a wonderful way: but they might find a strange death.	5 és néped csodás módon átkeljen, ők pedig szokatlan halált leljenek.
6 For the whole creature in his proper kind was fashioned again anew, serving the peculiar commandments that were given unto them, that thy children might be kept without hurt:	6 Az egész teremtés ugyanis teljesen ujjáalakult természetében, hogy parancsaid szolgálatára álljon, és gyermekeidet sértetlenül megóvja.
7 As namely, a cloud shadowing the camp; and where water stood before, dry land appeared; and out of the Red sea a way without impediment; and out of the violent stream a green field:	7 Mert felhő árnyéka borította táborukat, s ott, ahol azelőtt víz állt, szárazföld bukkant elő: jól járható út a Vörös-tengerben, zöldellő mező a nagy mélység közepén.
8 Wherethrough all the people went that were defended with thy hand, seeing thy marvellous strange wonders.	8 Átvonult rajta az egész nép kezed oltalma alatt, és bámulatos csodáidat szemlélte;
9 For they went at large like horses, and leaped like lambs, praising thee, O Lord, who hadst delivered them.	9 legelésztek, mint a lovak, szökdeltek, mint a bárányok, és dicsértek téged, Uram, aki megmentetted őket.
10 For they were yet mindful of the things that were done while they sojourned in the strange land, how the ground brought forth flies instead of cattle, and how the river cast up a multitude of frogs instead of fishes.	10 Visszagondoltak arra, amit átéltek idegen földön; hogy állati utódlás helyett a föld legyet termett, és vízi állatok helyett a folyó töméntelen békát ontott,
11 But afterwards they saw a new generation of fowls, when, being led with their appetite, they asked delicate meats.	11 aztán pedig madarak szokatlan keletkezését látták, amikor mohóságtól hajtva csemegét kértek,
12 For quails came up unto them from the sea for their contentment.	12 mert vágyuk csillapítására fürj szállt fel a tenger felől.
13 And punishments came upon the sinners not without former signs by the force of thunders: for they suffered justly according to their own wickedness, insomuch as they used a more hard and hateful behaviour toward strangers.	13 De a büntetések sem sújtották a bűnösöket előzetes jelek, csattogó villámcsapások nélkül. De méltán is szenvedtek gonosztetteikért, mert utálatos idegengyűlöletet tanúsítottak.
14 For the Sodomites did not receive those, whom they knew not when they came: but these brought friends into bondage, that had well deserved of them.	14 Amíg mások nem fogadtak be ismeretlen jövevényeket, ők jószándékú vendégeket vetettek szolgaságba.
15 And not only so, but peradventure some respect shall be had of those, because they used strangers not friendly:	15 És még egy: Azokra is ítélet vár, akik nem fogadták szívesen az idegeneket,
16 But these very grievously afflicted them, whom they had received with feastings, and were already made partakers of the same laws with them.	16 ők azonban ünnepségek között fogadták be őket, de miután ugyanazon jogok részesei lettek, kemény kényszerrel sanyargatták őket.
17 Therefore even with blindness were these stricken, as those were at the doors of the righteous man: when, being compassed about with horrible great darkness, every one sought the passage of his own doors.	17 De sújtotta is őket a vakság, úgy, amint azokat ott, az igaz ajtaja előtt, amikor hirtelen sötétség borult rájuk, és mindegyikük az ajtaja bejáratát kereste.
18 For the elements were changed in themselves by a kind of harmony, like as in a psaltery notes change the name of the tune, and yet are always sounds; which may well be perceived by the sight of the things that have been done.	18 Az elemek ugyanis elváltoztak egymáshoz való viszonyukban, mint ahogy a húros hangszeren különböző hangok váltakoznak, noha mindegyiknek zengése ugyanaz marad. Ez nyilvánvaló a történtek tüzetes szemléletéből.
19 For earthly things were turned into watery, and the things, that before swam in the water, now went upon the ground.	19 Szárazföldi állatok ugyanis vízivzé változtak, és vízi állatok kimentek a szárazra.
20 The fire had power in the water, forgetting his own virtue: and the water forgat his own quenching nature.	20 A tűz felfokozta erejét a vízben, a víz pedig elfeledkezett oltó természetéről.
21 On the other side, the flames wasted not the flesh of the corruptible living things, though they walked therein; neither melted they the icy kind of heavenly meat that was of nature apt to melt.	21 A lángok nem bántották a bennük járó romlandó állatok testét, és nem olvasztották fel a könnyen olvadó jó eledelt, amely jéghez hasonlított.
22 For in all things, O Lord, thou didst magnify thy people, and glorify them, neither didst thou lightly regard them: but didst assist them in every time and place.	22 Mindezek által ugyanis naggyá és dicsővé tetted, Uram, népedet. Nem vetetted meg, sőt mindenkor és mindenütt velük voltál!