Exodus 5

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And afterward Moses and Aaron went in, and told Pharaoh, Thus saith the LORD God of Israel, Let my people go, that they may hold a feast unto me in the wilderness.	1 Ezután Mózes és Áron bementek, és azt mondták a fáraónak: »Ezt üzeni az Úr, Izrael Istene: Engedd el népemet, hogy áldozzék nekem a pusztában!«
2 And Pharaoh said, Who is the LORD, that I should obey his voice to let Israel go? I know not the LORD, neither will I let Israel go.	2 Ám az így felelt: »Ki az az Úr, hogy hallgassak szavára, és elengedjem Izraelt? Nem ismerem én az Urat, és nem engedem el Izraelt!«
3 And they said, The God of the Hebrews hath met with us: let us go, we pray thee, three days' journey into the desert, and sacrifice unto the LORD our God; lest he fall upon us with pestilence, or with the sword.	3 Erre ők azt mondták: »Találkoztunk a héberek Istenével. Most elmegyünk háromnapi útra a pusztába, hogy áldozzunk az Úrnak, a mi Istenünknek. Különben pestis vagy kard fog sújtani ránk!«
4 And the king of Egypt said unto them, Wherefore do ye, Moses and Aaron, let the people from their works? get you unto your burdens.	4 Erre azt mondta nekik Egyiptom királya: »Mózes és Áron, miért vonjátok el a népet munkájától? Menjetek csak dolgozni!«
5 And Pharaoh said, Behold, the people of the land now are many, and ye make them rest from their burdens.	5 Aztán így folytatta a fáraó: »Máris túl sok a föld népe! Láthatjátok, hogy megnövekedett száma. Hát még ha megengeditek, hogy elnyugodjék a kényszermunkától?«
6 And Pharaoh commanded the same day the taskmasters of the people, and their officers, saying,	6 Ezért még aznap megparancsolta a munkafelügyelőknek és a nép elöljáróinak:
7 Ye shall no more give the people straw to make brick, as heretofore: let them go and gather straw for themselves.	7 »Ne adjatok többé szalmát a népnek a tégla készítéséhez, mint azelőtt! Menjenek ők maguk, és gyűjtsenek maguknak szalmát!
8 And the tale of the bricks, which they did make heretofore, ye shall lay upon them; ye shall not diminish ought thereof: for they be idle; therefore they cry, saying, Let us go and sacrifice to our God.	8 De azért vessétek ki rájuk ugyanazt a téglaszámot, amelyet ezelőtt készítettek, semmivel se szállítsátok alább! Ráérnek ugyanis, azért lármáznak, mondván: ‘Menjünk, és áldozzunk Istenünknek!’
9 Let there more work be laid upon the men, that they may labour therein; and let them not regard vain words.	9 El kell nyomni őket a munkával, hogy azt végezzék, és ne hajoljanak hazug szavakra!«
10 And the taskmasters of the people went out, and their officers, and they spake to the people, saying, Thus saith Pharaoh, I will not give you straw.	10 Kimentek tehát a munkafelügyelők és az elöljárók, és azt mondták a népnek: »Ezt üzeni a fáraó: Nem adok nektek szalmát.
11 Go ye, get you straw where ye can find it: yet not ought of your work shall be diminished.	11 Menjetek, szedjetek ott, ahol találtok! A teljesítményeteket azonban semmivel sem szállítják lejjebb.«
12 So the people were scattered abroad throughout all the land of Egypt to gather stubble instead of straw.	12 Elszéledt erre a nép Egyiptom egész földjén, hogy szalmát gyűjtsön.
13 And the taskmasters hasted them, saying, Fulfil your works, your daily tasks, as when there was straw.	13 A munkafelügyelők pedig csak hajszolták őket: »Végezzétek el napi munkátokat, mint ahogy azelőtt szoktátok, amikor kaptátok a szalmát!«
14 And the officers of the children of Israel, which Pharaoh's taskmasters had set over them, were beaten, and demanded, Wherefore have ye not fulfilled your task in making brick both yesterday and to day, as heretofore?	14 A fáraó tisztjei pedig megostoroztatták Izrael fiainak munkafelügyelőit ezekkel a szavakkal: »Miért nem készítettétek el sem tegnap, sem ma a téglaszámot, mint azelőtt?«
15 Then the officers of the children of Israel came and cried unto Pharaoh, saying, Wherefore dealest thou thus with thy servants?	15 Izrael fiainak elöljárói erre elmentek és a fáraóhoz kiáltottak: »Miért teszel így szolgáiddal?
16 There is no straw given unto thy servants, and they say to us, Make brick: and, behold, thy servants are beaten; but the fault is in thine own people.	16 Szalmát nem adnak nekünk, mégis ugyanannyi téglát követelnek! Minket, szolgáidat, íme, ostoroznak, és népeddel igazságtalanul bánnak!«
17 But he said, Ye are idle, ye are idle: therefore ye say, Let us go and do sacrifice to the LORD.	17 Ő azonban azt felelte: »Ráértek henyélni, azért mondjátok: ‘Menjünk, áldozzunk az Úrnak!’
18 Go therefore now, and work; for there shall no straw be given you, yet shall ye deliver the tale of bricks.	18 Menjetek csak, és dolgozzatok! Szalmát nem kaptok, de a szokásos téglaszámot be kell szolgáltatnotok!«
19 And the officers of the children of Israel did see that they were in evil case, after it was said, Ye shall not minish ought from your bricks of your daily task.	19 Látták ekkor Izrael fiainak elöljárói, hogy bajban vannak, mivel azt mondták nekik: »Semmivel sem szabad alábbszállítani a napi téglaszámot!«
20 And they met Moses and Aaron, who stood in the way, as they came forth from Pharaoh:	20 Amikor kijöttek a fáraótól, találkoztak Mózessel és Áronnal, akik éppen ott álltak velük szemben.
21 And they said unto them, The LORD look upon you, and judge; because ye have made our savour to be abhorred in the eyes of Pharaoh, and in the eyes of his servants, to put a sword in their hand to slay us.	21 Azt mondták nekik: »Tekintsen rátok az Úr, és ítéljen felettetek azért, hogy kiállhatatlanná tettétek illatunkat a fáraó és szolgái előtt! Kardot nyújtottatok neki, hogy megöljön minket!«
22 And Moses returned unto the LORD, and said, Lord, wherefore hast thou so evil entreated this people? why is it that thou hast sent me?	22 Mózes erre visszament az Úrhoz, és megkérdezte: »Uram, miért sanyargattatod ezt a népet? Miért küldtél engem?
23 For since I came to Pharaoh to speak in thy name, he hath done evil to this people; neither hast thou delivered thy people at all.	23 Hiszen azóta, hogy bementem a fáraóhoz, és szóltam a nevedben, még jobban sanyargatja népedet, te pedig nem szabadítottad meg őket!«