Judith 6

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And when the tumult of men that were about the council was ceased, Holofernes the chief captain of the army of Assur said unto Achior and all the Moabites before all the company of other nations,	1 Amikor elült az emberek lármája, akik a tanácskozásra összejöttek, így szólt Holofernész, az asszír hadsereg vezére Áhiorhoz az idegen népek és Moáb fiai előtt:
2 And who art thou, Achior, and the hirelings of Ephraim, that thou hast prophesied against us as to day, and hast said, that we should not make war with the people of Israel, because their God will defend them? and who is God but Nabuchodonosor?	2 »Ki vagy te, Áhior és Efraim zsoldosa, hogy próféta módjára mondtad nekünk ma, hogy Izrael fiait nem győzzük le, mert Istenük oltalmazza őket? Ki Isten, hacsak nem Nebukadnezár, az egész föld királya? Elküldi seregét, és szétszórja őket a föld színéről, és nem menti meg őket Istenük.
3 He will send his power, and will destroy them from the face of the earth, and their God shall not deliver them: but we his servants will destroy them as one man; for they are not able to sustain the power of our horses.	3 Mi az ő szolgái úgy elbánunk velük, mint egy emberrel, s nem tudnak ellenállni lovaink erejének.
4 For with them we will tread them under foot, and their mountains shall be drunken with their blood, and their fields shall be filled with their dead bodies, and their footsteps shall not be able to stand before us, for they shall utterly perish, saith king Nabuchodonosor, lord of all the earth: for he said, None of my words shall be in vain.	4 Megrohanjuk őket velük és hegyeik megittasodnak vérüktől, mezeik megtelnek halottaikkal, lábuk ereje nem lesz képes megállni előttünk, hanem teljesen elpusztulnak. Ezt mondja Nebukadnezár király, az egész föld ura: ő szólt, és szavai nem maradnak üres szavak.
5 And thou, Achior, an hireling of Ammon, which hast spoken these words in the day of thine iniquity, shalt see my face no more from this day, until I take vengeance of this nation that came out of Egypt.	5 Te pedig Áhior, Ammon zsoldosa, aki kimondtad ezeket a szavakat lázadásod napján, a mai naptól kezdve nem látod arcomat, amíg meg nem bosszulom az ő fajtájukat, akik kijöttek Egyiptomból.
6 And then shall the sword of mine army, and the multitude of them that serve me, pass through thy sides, and thou shalt fall among their slain, when I return.	6 Akkor járja át katonáim és szolgáim népének vasa oldaladat, és esel el sebesültjeikkel együtt, amikor majd eljövök.
7 Now therefore my servants shall bring thee back into the hill country, and shall set thee in one of the cities of the passages:	7 Szolgáim most elvisznek téged a hegyvidékre. és ott hagynak a hegyoldal egyik városánál,
8 And thou shalt not perish, till thou be destroyed with them.	8 és nem pusztulsz el, míg velük együtt meg nem semmisülsz.
9 And if thou persuade thyself in thy mind that they shall be taken, let not thy countenance fall: I have spoken it, and none of my words shall be in vain.	9 De ha hiszed szívedben, hogy nem tiprom el őket, ne essen be arcod. Szóltam, és szavaimból semmi sem vész el.«
10 Then Holofernes commanded his servants, that waited in his tent, to take Achior, and bring him to Bethulia, and deliver him into the hands of the children of Israel.	10 Holofernész megparancsolta a sátránál lévő szolgáinak, hogy ragadják meg Áhiort, vigyék Betúliába, és adják Izrael fiainak kezébe.
11 So his servants took him, and brought him out of the camp into the plain, and they went from the midst of the plain into the hill country, and came unto the fountains that were under Bethulia.	11 Megragadták szolgái, és kivitték a táborból a síkságra. Innen a hegyvidék felé haladtak és eljutottak a forráshoz, amely Betúlia alatt volt.
12 And when the men of the city saw them, they took up their weapons, and went out of the city to the top of the hill: and every man that used a sling kept them from coming up by casting of stones against them.	12 Amikor meglátták őket a hegytetőn lévő város emberei, megragadták fegyverüket, és kivonultak a hegygerincre, és minden férfi parittyájával megakadályozta előhaladásukat és köveket hajigáltak rájuk.
13 Nevertheless having gotten privily under the hill, they bound Achior, and cast him down, and left him at the foot of the hill, and returned to their lord.	13 Erre megbújva a hegy alatt, megkötözték Áhiort, és otthagyták megkötözve a hegy lábánál, és visszatértek urukhoz.
14 But the Israelites descended from their city, and came unto him, and loosed him, and brought him to Bethulia, and presented him to the governors of the city:	14 Izrael fiai lejöttek városukból, megálltak mellette, feloldották kötelékeiből, Betúliába vitték és városuk elöljárói elé állították,
15 Which were in those days Ozias the son of Micha, of the tribe of Simeon, and Chabris the son of Gothoniel, and Charmis the son of Melchiel.	15 akik azokban a napokban a Simeon törzséből való Míka fia, Ozija, Gotoniel fia, Kabri és Melkiel fia, Karmi voltak.
16 And they called together all the ancients of the city, and all their youth ran together, and their women, to the assembly, and they set Achior in the midst of all their people. Then Ozias asked him of that which was done.	16 Összehívták a város véneit, odagyűltek a fiatalok, az asszonyok gyermekeikkel együtt a gyülekezetbe, és Áhiort a nép közé állították, majd Ozija megkérdezte tőle, hogy mi történt.
17 And he answered and declared unto them the words of the council of Holofernes, and all the words that he had spoken in the midst of the princes of Assur, and whatsoever Holofernes had spoken proudly against the house of Israel.	17 Áhior válaszában elmondta nekik Holofernész haditanácsának határozatát és azt, amit ő mondott asszír fiainak vezérei előtt és Holofernész kérkedő kijelentését Izrael háza ellen.
18 Then the people fell down and worshipped God, and cried unto God. saying,	18 Az egész nép leborult, imádta Istent és így könyörgött:
19 O Lord God of heaven, behold their pride, and pity the low estate of our nation, and look upon the face of those that are sanctified unto thee this day.	19 »Urunk, egek Istene, nézd mérhetetlen gőgjüket, és könyörülj meg népünk megalázottságán, és tekints ezen a napon azok arcára, akik neked vannak szentelve.«
20 Then they comforted Achior, and praised him greatly.	20 Majd megvigasztalták Áhiort, és elhalmozták dicséretükkel.
21 And Ozias took him out of the assembly unto his house, and made a feast to the elders; and they called on the God of Israel all that night for help.	21 Ozija magával vitte a gyülekezetből házába, lakomát rendezett a véneknek, és egész éjjel könyörögtek Izrael Istenéhez segítségért.