Mark 12

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And he began to speak to them in parables: A certain man planted a vineyard and made a hedge about it, and dug a place for the winefat, and built a tower, and let it to husbandmen; and went into a far country.	1 Ezután példabeszédekben kezdett szólni hozzájuk: »Egy ember szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, présgödröt ásott, és tornyot épített . Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott.
2 And at the season he sent to the husbandmen a servant to receive of the husbandmen of the fruit of the vineyard.	2 Amikor elérkezett az ideje, elküldött egy szolgát a bérlőkhöz, hogy hozzon tőlük a szőlő terméséből.
3 Who having laid hands on him, beat him, and sent him away empty.	3 Azok megragadták a szolgát, megverték, és üres kézzel bocsátották el.
4 And again he sent to them another servant; and him they wounded in the head, and used him reproachfully.	4 Erre másik szolgát küldött hozzájuk; ennek még a fejét is betörték, és gyalázattal illették.
5 And again he sent another, and him they killed: and many others, of whom some they beat, and others they killed.	5 Majd ismét másikat küldött, de azt is megölték, azután még másokat is. Ezek közül némelyeket megvertek, a többieket pedig megölték.
6 Therefore having yet one son, most dear to him; he also sent him unto them last of all, saying: They will reverence my son.	6 Volt neki egy igen kedves fia, utoljára azt küldte el hozzájuk. Azt gondolta ugyanis: ‘A fiamat tiszteletben fogják tartani.’
7 But the husbandmen said one to another: This is the heir; come let us kill him; and the inheritance shall be ours.	7 A bérlők azonban így szóltak egymáshoz: ‘Itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az örökség!’
8 And laying hold on him, they killed him, and cast him out of the vineyard.	8 Megragadták, megölték és kidobták a szőlőn kívülre.
9 What therefore will the lord of the vineyard do? He will come and destroy those husbandmen; and will give the vineyard to others.	9 Mit fog ezután tenni a szőlő ura? Eljön, megöli a bérlőket, a szőlőt pedig másoknak adja.
10 And have you not read this scripture, The stone which the builders rejected, the same is made the head of the corner:	10 Vagy nem olvastátok az Írást: ‘A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett;
11 By the Lord has this been done, and it is wonderful in our eyes.	11 az Úr tette azzá, és ez csodálatos a mi szemünkben’?«
12 And they sought to lay hands on him, but they feared the people. For they knew that he spoke this parable to them. And leaving him, they went their way.	12 Ekkor el akarták őt fogni, de féltek a tömegtől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta ezt a példabeszédet. Otthagyták hát őt, és elmentek.
13 And they sent to him some of the Pharisees and of the Herodians; that they should catch him in his words.	13 Később odaküldtek hozzá a farizeusok és Heródes-pártiak közül néhányat, hogy megfogják őt beszédében.
14 Who coming, say to him: Master, we know that thou art a true speaker, and carest not for any man; for thou regardest not the person of men, but teachest the way of God in truth. Is it lawful to give tribute to Caesar; or shall we not give it?	14 Odajöttek, azt mondták neki: »Mester! Tudjuk, hogy igazmondó vagy, és nem nézed az emberek személyét, hanem az Isten útját az igazság szerint tanítod. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk vagy ne fizessünk?«
15 Who knowing their wiliness, saith to them: Why tempt you me? bring me a penny that I may see it.	15 Ő azonban tisztában volt képmutatásukkal, ezért azt mondta nekik: »Miért kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hadd lássam!«
16 And they brought it him. And he saith to them: Whose is this image and inscription? They say to him, Caesar's.	16 Azok hoztak egyet. Ekkor megkérdezte tőlük: »Kié ez a kép és a felirat?« Azt felelték neki: »A császáré.«
17 And Jesus answering, said to them: Render therefore to Caesar the things that are Caesar's, and to God the things that are God's. And they marvelled at him.	17 Erre Jézus azt mondta nekik: »Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.« És csodálkoztak rajta.
18 And there came to him the Sadducees, who say there is no resurrection; and they asked him, saying:	18 Ekkor odamentek hozzá a szaddúceusok, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték őt:
19 Master, Moses wrote unto us, that if any man's brother die, and leave his wife behind him, and leave no children, his brother should take his wife, and raise up seed to his brother.	19 »Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal és hátrahagyja feleségét gyermek nélkül, akkor a testvér vegye el annak a feleségét, és támasszon utódot testvérének .
20 Now there were seven brethren; and the first took a wife, and died leaving no issue.	20 Volt egyszer hét testvér. Az első feleséget vett magának és meghalt, nem hagyva utódot.
21 And the second took her, and died: and neither did he leave any issue. And the third in like manner.	21 Akkor a második vette el azt, de ez is meghalt, és nem hagyott utódot. Éppúgy a harmadik.
22 And the seven all took her in like manner; and did not leave issue. Last of all the woman also died.	22 Elvette az asszonyt hasonlóképpen mind a hét, és nem hagytak utódot. Mindezek után végül meghalt az asszony is.
23 In the resurrection therefore, when they shall rise again, whose wife shall she be of them? for the seven had her to wife.	23 A feltámadáskor tehát, amikor feltámadnak, ezek közül melyiknek lesz a felesége? Mert hétnek volt a felesége.«
24 And Jesus answering, saith to them: Do ye not therefore err, because you know not the scriptures, nor the power of God?	24 Jézus azt felelte nekik: »Nyilván azért tévelyegtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát!
25 For when they shall rise again from the dead, they shall neither marry, nor be married, but are as the angels in heaven.	25 Hiszen amikor a halottak föltámadnak, nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben.
26 And as concerning the dead that they rise again, have you not read in the book of Moses, how in the bush God spoke to him, saying: I am the God of Abraham, and the God of Isaac, and the God of Jacob?	26 A halottak felől pedig, mármint hogy feltámadnak, nem olvastátok Mózes könyvében a csipkebokornál, hogy miként mondta neki Isten, amikor szólt: ‘Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákob Istene?’
27 He is not the God of the dead, but of the living. You therefore do greatly err.	27 Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így tehát nagyon tévedtek.«
28 And there came one of the scribes that had heard them reasoning together, and seeing that he had answered them well, asked him which was the first commandment of all.	28 Ekkor odajárult hozzá az egyik írástudó, aki hallotta őket vitatkozni. Mivel látta, hogy jól megfelelt nekik, megkérdezte őt: »Melyik a legelső az összes parancs közül?«
29 And Jesus answered him: The first commandment of all is, Hear, O Israel: the Lord thy God is one God.	29 Jézus így felelt neki: »Az összes parancs közül a legelső ez: ‘Halld, Izrael! A mi Urunk, Istenünk az egyetlen Úr!
30 And thou shalt love the Lord thy God, with thy whole heart, and with thy whole soul, and with thy whole mind, and with thy whole strength. This is the first commandment.	30 Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!’ Ez az első parancsolat.
31 And the second is like to it: Thou shalt love thy neighbour as thyself. There is no other commandment greater than these.	31 A második pedig ez: ‘Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!’ Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.«
32 And the scribe said to him: Well, Master, thou hast said in truth, that there is one God, and there is no other besides him.	32 Az írástudó ekkor azt mondta neki: »Jól van, Mester! Helyesen mondtad, hogy egy az Isten, és nincs más rajta kívül;
33 And that he should be loved with the whole heart, and with the whole understanding, and with the whole soul, and with the whole strength; and to love one's neighbour as one's self, is a greater thing than all holocausts and sacrifices.	33 és hogy őt szeretni teljes szívből és teljes értelemből és teljes lélekből és teljes erőből, a felebarátot pedig úgy szeretni, mint önmagunkat – többet ér minden égő és egyéb áldozatnál.«
34 And Jesus seeing that he had answered wisely, said to him: Thou art not far from the kingdom of God. And no man after that durst ask him any question.	34 Amikor Jézus látta, hogy milyen okosan felelt, azt mondta neki: »Nem vagy messze az Isten országától.« Ezután senki sem merte őt többé kérdezni.
35 And Jesus answering, said, teaching in the temple: How do the scribes say, that Christ is the son of David?	35 Jézus azonban, amikor a templomban tanított, megkérdezte: »Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Krisztus Dávid Fia?
36 For David himself saith by the Holy Ghost: The Lord said to my Lord, Sit on my right hand, until I make thy enemies thy footstool.	36 Hiszen maga Dávid mondja a Szentlélek által: ‘Így szól az Úr az én Uramhoz: Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem ellenségeidet’ .
37 David therefore himself calleth him Lord, and whence is he then his son? And a great multitude heard him gladly.	37 Ha maga Dávid Urának nevezi őt, akkor hogyan lehet a fia?« S a hatalmas tömeg szívesen hallgatta őt.
38 And he said to them in his doctrine: Beware of the scribes, who love to walk in long robes, and to be saluted in the marketplace,	38 Ő pedig tanítás közben ezt mondta nekik: »Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és a piacon a köszöntéseket fogadni,
39 And to sit in the first chairs, in the synagogues, and to have the highest places at suppers:	39 a zsinagógákban az első helyeken ülni, a lakomákon pedig a főhelyeken.
40 Who devour the houses of widows under the pretence of long prayer: these shall receive greater judgment.	40 Felélik az özvegyek házait, és színleg nagyokat imádkoznak. Ezeket súlyosabban ítélik majd meg!«
41 And Jesus sitting over against the treasury, beheld how the people cast money into the treasury, and many that were rich cast in much.	41 Jézus ezután leült a templomkincstárral szemben, és figyelte, hogyan dob a tömeg pénzt a kincstárba: sok gazdag sokat dobott be.
42 And there came a certain poor widow, and she cast in two mites, which make a farthing.	42 Aztán jött egy szegény özvegy, és bedobott két fillért, ami egy krajcár.
43 And calling his disciples together, he saith to them: Amen I say to you, this poor widow hath cast in more than all they who have cast into the treasury.	43 Akkor odahívta tanítványait, és azt mondta nekik: »Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy többet adott mindazoknál, akik pénzt dobtak a kincstárba.
44 For all they did cast in of their abundance; but she of her want cast in all she had, even her whole living.	44 Mert azok mind abból adtak, amiben bővelkedtek, ez pedig az ő szegénységéből bedobta mindenét, amije volt, egész megélhetését.«