Isaías 29

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 ¡Ay, Ariel, Ariel, ciudad contra la que acampó David! Añadan un año a otro año, que las fiestas completen su ciclo:	1 Jaj, Ariel, Ariel! Város, ahol Dávid táborozott! Tegyetek esztendőt esztendőhöz, ünnepek peregnek egymás után;
2 entonces yo oprimiré a Ariel, habrá gemidos y quejidos, y tú serás para mí como un «ariel».	2 és ostrom alá fogom Arielt; lesz bánat és gyász, s olyan leszel számomra, mint Ariel.
3 Yo acamparé contra ti, como David, te cercaré con empalizadas y levantaré contra ti torres de asalto,	3 Tábort ütök körülötted, őrhelyekkel veszlek körül, és sáncot emelek ellened.
4 Abatida, hablarás desde la tierra y tu palabra saldrá débilmente del polvo; tu voz vendrá de la tierra, como la de un espectro, y tu palabra será un susurro desde el polvo.	4 Fojtott hangon a földből szólsz, és a porból alig hallatszik beszéded; úgy hangzik hangod a földből, mint szellemé, és a porból suttog beszéded.
5 Pero el tropel de tus adversarios quedará reducido a polvo, y el tropel de los tiranos será como paja que se lleva el viento. De repente, en un instante,	5 De olyan lesz zsarnokaid sokasága, mint a finom por, és elnyomóid sokasága, mint az elszálló pelyva. Hirtelen, egy pillanat alatt történik:
6 serás visitada por el Señor de los ejércitos, con trueno, fragor y gran estruendo, huracán, tempestad y llama de fuego devorador.	6 a Seregek Ura meglátogat téged mennydörgéssel, földrengéssel és nagy zúgással, szélvésszel, viharral és emésztő tűz lángjával.
7 Pasará como un sueño, una visión nocturna, el tropel de todas las naciones que atacaban a Ariel, todos los que combatían contra ella y su fortaleza y la tenían cercada.	7 Mint éjszakai álomlátás, olyan lesz az összes nemzet sokasága, mely Ariel ellen hadakozik, mindazok, akik harcolnak ellene és erődítménye ellen, és ostromolják őt.
8 Como el hambriento sueña que come, y se despierta con el estómago vacío; como el sediento sueña que bebe, y se despierta exhausto, con la garganta seca, así le sucederá al tropel de todas las naciones que atacan a la montaña de Sión.	8 Mint amikor azt álmodja az éhező, hogy íme, eszik, de ha felébred, kielégítetlen a vágya; és amikor azt álmodja a szomjazó, hogy íme, iszik, de ha felébred, íme, tikkadt, és sóvárgó vágya megmarad: úgy jár az összes nemzet mind, mely Sion hegye ellen hadakozik.
9 ¡Pásmense y quédense pasmados, enceguézcanse y quédense ciegos! ¡Embriáguense, pero no con vino, vacilen, pero no por la bebida!	9 Ámuljatok és bámuljatok, vakuljatok meg és legyetek vakok, legyetek részegek, de ne bortól, tántorogjatok, de ne italtól!
10 Porque el Señor ha derramado sobre ustedes un espíritu de letargo, les ha cerrado los ojos –los profetas– les ha cubierto sus cabezas –los videntes –	10 Mert rátok árasztotta az Úr az álomkór szellemét, bezárta szemeteket: a prófétákat, és betakarta fejeteket: a látnokokat.
11 y toda visión es para ustedes como las palabras de un libro sellado. Se lo dan a uno que sabe leer, diciéndole: «Lee esto». Pero él responde: «No puedo, porque el libro está sellado».	11 Olyan lesz számotokra minden látomás, mint a lepecsételt könyvben a szavak; ha odaadják azt egy írást ismerőnek, s azt mondják: »Olvasd el ezt!«, ő így felel: »Nem tudom, mert le van pecsételve.«
12 Le dan el libro a uno que no sabe leer, diciéndole: «Lee esto». Y él responde: «No sé leer».	12 Ha pedig olyannak adják a könyvet, aki nem ismeri az írást, és azt mondják: »Olvasd el ezt!«, ő így felel: »Nem ismerem az írást.«
13 El Señor ha dicho: Este pueblo se acerca a mi con la boca y me honra con los labios, pero su corazón está lejos de mi, y el temor que me tiene no es más que un precepto humano, aprendido por rutina.	13 Így szól az Úr: »Mivel ez a nép a szájával közeledik hozzám, és ajkával tisztel engem, szíve azonban távol van tőlem, és félelmük irántam csak betanult emberi parancs,
14 Por eso, yo seguiré haciendo prodigios, prodigios estupendos, en medio de este pueblo: desaparecerá la sabiduría de sus sabios y se eclipsará la inteligencia de sus inteligentes.	14 azért, íme, én ismét ‘csodásan’ bánok ezzel a néppel, igen ‘csodásan’: elpusztítom a bölcsek bölcsességét, és az okosok okosságát elrejtem.«
15 Ay de los que traman secretamente para ocultar sus proyectos al Señor, de los que actúan en la oscuridad y dicen: «¿Quién nos ve y quién nos conoce?».	15 Jaj azoknak, akik mélyen el akarják rejteni az Úr elől szándékaikat! Tetteiket sötétben teszik, és azt mondják: »Ki lát minket, és ki ismer bennünket?«
16 ¡Qué desatino el de ustedes! ¿Acaso se puede pensar que el alfarero es igual al barro para que la obra diga al que la hizo: «No me ha hecho él». y la vasija diga de su alfarero: «No entiende nada»?	16 Ferde a ti gondolkozástok! Talán mint az agyag, olyannak számít a fazekas, hogy az alkotás azt mondhatná alkotójáról: »Nem ő alkotott engem«, és a megformált mű azt mondhatná formálójáról: »Nincs esze«?
17 ¿No falta poco, muy poco tiempo, para que Líbano se vuelva un vergel y el vergel parezca un bosque?	17 Íme, még egy kevés kis idő, és Libanon gyümölcsöskertté változik, a gyümölcsöskert pedig hatalmas erdővé.
18 Aquel día, los sordos oirán las palabras del libro, y verán los ojos de los ciegos, libres de tinieblas y oscuridad.	18 Meghallják majd azon a napon a süketek a könyv igéit, s a homály és sötétség után a vakok szeme látni fog.
19 Los humildes de alegrarán más y más en el Señor y los más indigentes se regocijarán en el Santo de Israel.	19 Az alázatosak egyre jobban örvendeznek az Úrban, és a szegény emberek Izrael Szentjében ujjonganak.
20 Porque se acabarán los tiranos, desaparecerá el insolente, y serán extirpados los que acechan para hacer el mal,	20 Mert vége lesz az erőszakosnak, és eltűnik az öntelt, kipusztulnak mind, akik gonoszságon törik fejüket;
21 los que con una palabra hacen condenar a un hombre, los que tienden trampas al que actúa en un juicio, y porque sí nomás perjudican al justo.	21 akik vétkesnek nyilvánítják szavukkal az embereket, az ítélőnek tőrt vetnek a kapuban, és hamis ürügyekkel elutasítják az igazat.
22 Por eso, así habla el Señor, el Dios de la casa de Jacob, el que rescató a Abraham: En adelante, Jacob no se avergonzará ni se pondrá pálido su rostro	22 Így szól Jákob házához az Úr, aki megváltotta Ábrahámot: »Most már nem szégyenkezik Jákob, és most már nem sápad el az arca,
23 Porque, al ver lo que hago en medio de él, proclamarán que mi Nombre es santo, proclamarán santo al Santo de Jacob y temerán al Dios de Israel.	23 hanem, ha meglátja gyermekeit, kezem művét körében, szentnek mondják nevemet, szentnek mondják Jákob Szentjét, és Izrael Istenét félik.
24 Los espíritus extraviados llegarán a entender y los recalcitrantes aceptarán la enseñanza.	24 Akkor megismerik a tévelygő lelkűek a bölcsességet, és a zúgolódók belátást tanulnak.«