Job 33

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 ¡Vamos, Job, escucha mis palabras, oye atentamente lo que voy a decir!	1 Halljad tehát, Jób, beszédemet, és figyelj minden szavamra!
2 Ya ves que he abierto mi boca, mi lengua ha comenzado a hablar.	2 Íme, megnyitom számat, szóljon nyelvem torkomban!
3 Mi corazón desborda de palabras sabias, mis labios dirán la pura verdad.	3 Becsületes szívből jönnek szavaim, és tiszta véleményt hirdet ajkam.
4 A mí me hizo el soplo de Dios, el aliento del Todopoderoso me dio la vida.	4 Isten lehelete alkotott, s a Mindenható fuvallata éltet engem.
5 Respóndeme, si eres capaz; prepárate, y toma posición ante mí.	5 Ha tudsz, csak felelj meg nekem és állj ki velem szemben.
6 Para Dios, yo soy igual que tú, yo también fui modelado de la arcilla.	6 hisz engem is Isten alkotott, mint téged, ugyanolyan agyagból alkotott engem is,
7 Por eso, no te espantará el temor a mí ni el peso de mi mano te abrumará.	7 a tőlem való félelem ne rettentsen meg téged, és ékesszólásom ne legyen terhedre!
8 Sí, tú has dicho a mis oídos –yo escuché el sonido de tus palabras–:	8 Nos, te azt mondtad fülem hallatára, hallottam beszéded szavát:
9 «Soy puro, no cometí ninguna falta; estoy limpio y libre de culpa;	9 ‘Tiszta vagyok és bűntelen, mocsok nélkül és nincs gonoszság bennem!
10 sin embargo él encuentra pretextos contra mí y me considera su enemigo:	10 Íme, ő vádakat talál ki ellenem és ellenségének néz engem!
11 Pone mis pies en el cepo y vigila todos mis pasos».	11 Béklyóba szorítja lábamat és figyeli minden utamat!’
12 Pero yo te respondo: En esto no tienen razón, porque Dios es más grande que el hombre.	12 Ez az, amiben nincs igazad, felelem neked, mert Isten különb az embernél.
13 ¿Por qué pretendes litigar con él como si no respondiera a ninguna de tus palabras?	13 Azért perelsz vele, mert egyetlen szavadat sem méltatta válaszra?
14 En realidad, Dios habla una vez, y luego otra, sin que se preste atención.	14 Egyszer szól Isten, és nem hozza elő ugyanazt másodszor:
15 En un sueño, en una visión nocturna, cuando un profundo sopor invade a los hombres y ellos están dormidos en su lecho,	15 álom által, éjjeli látomásban, amikor mély álom száll az emberekre, s az ágyon szenderegnek;
16 entonces, él se revela a los mortales y los atemoriza con apariciones,	16 megnyitja akkor az emberek fülét és megintve fegyelemre tanítja őket,
17 para apartar al hombre de sus malas obras y extirpar el orgullo del mortal;	17 hogy eltérítse az embert tetteitől, és megszabadítsa a kevélységtől,
18 para preservar su alma de la Fosa] y su vida, del Canal subterráneo.	18 hogy visszatartsa lelkét a sírveremtől, és életét, hogy ne rohanjon kardba.
19 También lo corrige en su lecho por el sufrimiento, cuando sus huesos tiemblan sin cesar:	19 Meg is feddi őt még fájdalommal az ágyban, és megfonnyasztja minden csontját,
20 el hombre siente náusea de la comida y pierde el gusto por los manjares apetecibles;	20 úgy, hogy megutálja élete a kenyeret, és lelke a régi kedvelt ételt;
21 su carne desaparece de las miradas y se trasparentan sus huesos, que antes no se veían;	21 húsa elsorvad, csontjai pedig, amelyek be voltak borítva, előtűnnek.
22 su alma se acerca a la Fosa y su vida, a las aguas de la Muerte.	22 Lelke a sírveremhez közeledik, és élete a halálthozókhoz.
23 Si hay un ángel junto a él, un intérprete, uno entre mil, para indicarle al hombre su deber;	23 De ha közbenjár érte egy angyal, csak egy az ezer közül, hogy hírül adja az embernek kötelességét,
24 si él tiene compasión y dice: «Líbralo de bajar a la Fosa, yo he encontrado un rescate».	24 megkönyörül majd rajta és mondja: ‘Engedd őt szabadon, hogy ne szálljon a sírverembe, megtaláltam már, amiért neki kegyelmezzek.’
25 entonces su carne recupera la frescura juvenil y él vuelve a los días de su adolescencia;	25 Ha el is sorvadt teste a büntetésektől, újra kezdi ifjúsága napjait.
26 invoca a Dios, que se le muestra propicio, contempla su rostro con gritos de alegría, anuncia a los demás su salvación,	26 Könyörög Istenhez, és ő kegyébe fogadja, hogy ujjongva láthassa arcát, és visszaadja az embernek igazságát.
27 y entona, entre los hombres, este canto: «Yo había pecado y tergiversado el derecho, pero él no me trató como correspondía;	27 Körültekint az emberek között és mondja: ‘Vétkeztem és valóban helytelenül cselekedtem, de nem bűnhődtem, amint méltó voltam:
28 ¡libró mi alma de pasar por la Fosa y mi vida contempla la luz!».	28 megváltotta lelkemet, hogy ne szálljon a sírverembe, hanem éljek és lássam a napvilágot!’
29 Todo esto es lo que hace Dios, dos y tres veces, en favor del hombre,	29 Íme, mindezeket cselekszi Isten, kétszer is, akár háromszor is az emberrel,
30 para hacer volver su vida de la Fosa e iluminarlo con la luz de los vivientes.	30 hogy visszarántsa lelkét az enyészettől, hogy megvilágítsa az élők napfényével.
31 Atiende, Job, escúchame; cállate, y yo hablaré.	31 Figyelmezz, Jób, és hallgass rám! Légy csendben, hadd beszéljek én!
32 Si tienes algo que decir, replícame, habla, porque yo quisiera darte la razón.	32 Ha van mondanivalód, felelj meg nekem, beszélj, mert szívesen adnék neked igazat.
33 De lo contrario, escúchame; cállate, y te enseñaré la sabiduría.	33 Ha pedig nincs mit mondanod, hallgass engem, légy csendben, majd bölcsességre tanítalak!«