1 Crónicas 14

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Jiram, el rey de Tiro, envió a David mensajeros con maderas de cedro, albañiles y carpinteros, para edificarle una casa.	1 Hírám, Tírusz királya követeket, cédrusfát, kőműveseket és ácsmestereket küldött Dávidhoz, hogy házat építsenek neki.
2 Así David reconoció que el Señor lo había afianzado como rey sobre Israel, porque su reino había sido enaltecido a causa de su pueblo Israel.	2 Ekkor Dávid megértette, hogy az Úr megerősítette őt Izraelen való királyságában, s hogy tekintélyt szerzett népe körében, Izraelen való királyságának.
3 David tomó como esposas a otras mujeres en Jerusalén y tuvo más hijos e hijas.	3 Jeruzsálemben Dávid további feleségeket vett és fiúkat s leányokat nemzett.
4 Estos son los nombres de los hijos que le nacieron en Jerusalén: Samúa, Sobab, Natán y Salomón,	4 Így hívták azokat, akik Jeruzsálemben születtek neki: Sámua, Sobáb, Nátán, Salamon,
5 Ibjar, Elisúa y Elpálet,	5 Jibhár, Elisua, Elifálet,
6 Nogá, Néfeg y Iafía,	6 Nóga, Náfeg, Jáfia,
7 Elisamá, Beeliadá y Elifélet.	7 Elisáma, Baáljáda és Elifálet.
8 Cuando los filisteos oyeron que habían ungido a David como rey de todo Israel, subieron para atacarlo. Pero David lo supo y les salió al encuentro.	8 Amikor azonban a filiszteusok meghallották, hogy Dávidot egész Izrael királyává kenték, valamennyien felvonultak, hogy megkeressék. Amikor ezt Dávid meghallotta, kivonult eléjük.
9 Los filisteos vinieron y se desplegaron por el valle de Refaím.	9 A filiszteusok is megérkeztek, és ellepték a Refaim völgyet.
10 David entonces consultó a Dios: «¿Debo atacar a los filisteos? ¿Los entregarás en mis manos?». Y el Señor le respondió: «¡Sube, y yo los entregaré en tus manos!».	10 Ekkor Dávid megkérdezte az Urat: »Felvonuljak-e a filiszteusok ellen, s kezembe adod-e őket?« Az Úr azt mondta erre neki: »Vonulj fel s a kezedbe adom őket.«
11 Ellos subieron a Baal Perasím, y allí David los derrotó. Entonces dijo: «Dios ha abierto ante mí una brecha entre mis enemigos, como una brecha abierta por las aguas». Por eso se llamó a ese lugar Baal Perasím –que significa «Señor de las Brechas»–.	11 Amikor aztán azok felvonultak Baál-Farászimba, Dávid ott megverte őket és azt mondta: »Eloszlatta kezem által Isten az ellenségeimet, úgy, amint eloszlanak a vizek«, ezért nevezték el azt a helyet Baál-Farászimnak.
12 Los filisteos abandonaron allí a sus dioses, y David dijo: «¡Que sean arrojados al fuego!».	12 Azok ott hagyták isteneiket, mire Dávid megparancsolta, hogy égessék el őket.
13 Los filisteos volvieron a desplegarse por el valle.	13 A filiszteusok másodízben is betörtek és ellepték a völgyet.
14 David consultó nuevamente a Dios, y él le respondió: «¡No subas a perseguirlos! Da una vuelta por detrás de ellos y enfréntalos desde el lado de las balsameras.	14 Erre Dávid ismét megkérdezte Istent, s Isten azt mondta neki: »Ne vonulj fel utánuk, hanem térj ki előlük és a körtefák felől vonulj ellenük,
15 Cuando oigas ruidos de pasos sobre la copa de las balsameras, ataca decididamente, porque Dios saldrá delante de ti para derrotar al ejército de los filisteos».	15 s ha majd járás neszét hallod a körtefák tetejéről, akkor vonulj ki a harcra, mert akkor vonul ki előtted Isten, hogy megverje a filiszteusok táborát.«
16 David hizo lo que el Señor le había ordenado y derrotó al ejército de los filisteos, desde Gabaón hasta Guézer.	16 Dávid úgy is cselekedett, ahogy Isten megparancsolta neki, és megverte a filiszteusok táborát Gibeontól Gézerig.
17 La fama de David se extendió por todas las regiones, porque el Señor lo hizo temible delante de todos los pueblos.	17 Erre elterjedt Dávid híre minden országban, és az Úr félelmet keltett iránta minden nemzetnél.