1 Elihú reanudó su discurso y dijo: | 1 És újra megszólalt Eliú, és ezeket is mondta: |
2 Escuchad, sabios, mis palabras, vosotros los doctos, dadme oídos. | 2 »Halljátok, bölcsek, szavaimat, figyeljetek rám, ti okosak! |
3 Porque el oído aprecia las palabras, como el paladar gusta los manjares. | 3 Mert a fül vizsgálja meg a szavakat, miként az íny ízleli meg az ételt. |
4 Decidamos entre nosotros lo que es justo, sepamos juntos lo que es bueno. | 4 Válasszuk magunknak azt, ami helyes, állapodjunk meg, vajon mi jobb? |
5 Pues Job ha dicho: «Yo soy justo, pero Dios me quita mi derecho; | 5 Azt mondta ugyanis Jób: ‘Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazamat! |
6 mi juez se muestra cruel para conmigo, mi llaga es incurable, aunque no tengo culpa.» | 6 Hamisság van megítélésemben; kegyetlen nyíl talált, holott bűnöm nincsen!’ |
7 ¿Qué hombre hay como Job, que bebe el sarcasmo como agua, | 7 Van-e férfi, Jóbhoz hasonló, aki issza a gúnyolódást, mint a vizet? |
8 que anda en compañía de malhechores, y camina con malvados? | 8 Aki azokkal tart, akik gonoszt művelnek, és istentelen emberekkel jár-kel? |
9 Pues él ha dicho: «Nada gana el hombre con buscar el agrado de Dios.» | 9 Mert azt mondta: ‘Nem kedves az ember Isten előtt, még akkor sem, ha híven követi!’ |
10 Así pues, escuchadme, como hombres sensatos. Lejos de Dios el mal, de Sadday la injusticia; | 10 Azért hallgassatok rám ti, okos emberek! Távol legyen Istentől a gonoszság s a Mindenhatótól a jogfosztás! |
11 que la obra del hombre, él se la paga, y según su conducta trata a cada uno. | 11 Mert ő az embernek tettei szerint fizet, és mindenkinek útja szerint viszonoz; |
12 En verdad, Dios no hace el mal, no tuerce el derecho Sadday. | 12 mert valóban, Isten nem kárhoztat ok nélkül, s a Mindenható nem ferdíti el az igazságot! |
13 ¿Quién, si no, le confió la tierra, quién le encargó del mundo entero? | 13 Kit rendelt mást a föld fölé, vagy kit tett a világ fölé, amelyet alkotott? |
14 Si él retirara a sí su espíritu, si hacia sí recogiera su soplo, | 14 Ha arra irányozná szívét, vissza is vonhatná magához leheletét, lélegzetét, |
15 a una expiraría toda carne, el hombre al polvo volvería. | 15 akkor kimúlna minden élőlény egyaránt, s az ember visszatérne a porba. |
16 Si tienes inteligencia, escucha esto, presta oído al son de mis palabras. | 16 Ha tehát okos vagy, halld meg, amit mondok, és figyelj beszédem szavára! |
17 ¿Podría gobernar un enemigo del derecho? ¿al Justo poderoso vas a condenar? | 17 Tud-e kormányozni, aki gyűlöli az igazságot, és hogyan hibáztatod annyira őt, aki igazságos? |
18 ¡Aquel que dice a un rey: «¡Inútil!», «¡Malvados!» a los nobles, | 18 Hisz ő még a királynak is azt mondja: ‘Te hitszegő!’ és a főembereknek: ‘Ti gonosztevők!’ |
19 que no hace acepción de príncipes, ni prefiere al grande sobre el débil, ¡pues todos son obra de sus manos! | 19 Nem tekinti ő a fejedelmek személyét. Nem ismeri a zsarnokot, amikor a szegénnyel vetekedik – mert mindannyian keze alkotásai. – |
20 Mueren ellos de repente a media noche, perecen los grandes y pasan, y él depone a un tirano sin esfuerzo. | 20 Meghalnak az ilyenek hirtelen, az éj közepén; kimúlnak a gazdagok, elmennek, s ő eltávolítja az erőszakost kézmozdulat nélkül. |
21 Pues sus ojos vigilan los caminos del hombre, todos sus pasos observa. | 21 Mert az ő szeme az emberek útjain van, és látja minden lépésüket, |
22 No hay tinieblas ni sombra donde ocultarse los agentes del mal. | 22 nincs sötétség, nincs halál-árnyék, hol a gonosztevők elrejtőzzenek, |
23 No asigna él un plazo al hombre para que a juicio se presente ante Dios. | 23 mert nincs az ember kényére bízva, mikor menjen Isten elé ítéletre, |
24 Quebranta a los grandes sin examen, y pone a otros en su sitio. | 24 összezúz ő sokakat szám nélkül, és másokat állít helyükre. |
25 Es que él conoce sus acciones, de noche los sacude y se les pisa. | 25 Mert ismeri tetteiket, elhozza azért rájuk az éjt és eltapossák őket. |
26 Como a criminales los azota, en lugar público los encadena, | 26 Megveri őket, mint gonosztevőket olyan helyen, ahol sokan látják, |
27 porque se apartaron de su seguimiento, y no comprendieron todos sus caminos, | 27 azért, mert készakarva eltávoztak tőle, és egyáltalán nem akarták megérteni útjait, |
28 hasta hacer llegar a él el gemido del débil y hacerle oír el clamor de los humildes. | 28 mert eléje juttatták a nyomorgó kiáltását, és meghallja a szegények jajszavát. |
29 Mas si él sigue inmóvil, sin que nadie le perturbe, si vela su faz, sin que nadie le perciba, es que se apiada de naciones e individuos, | 29 Ha pedig ő nyugalmat ad, ki az, aki kárhoztassa, és ha elrejti arcát, ki az, aki szemlélhetné? Ha népek, sőt az összes ember fölött |
30 libra al impío del cepo de la angustia, | 30 istentelen embert enged uralkodni, a nép bűnei miatt, |
31 Cuando éste dice a Dios: «He sido seducido, no volveré a hacer mal; | 31 akkor így szólok Istenhez: ‘Nem állok neked ellen! |
32 si he pecado instrúyeme, si he cometido injusticia, no reincidiré». | 32 Ha hibáztam, akkor taníts engem, ha rosszul beszéltem, nem teszem többé!’ |
33 ¿Acaso, según tú, tendría él que castigar, ya que rechazas sus decisiones? Como eres tú el que aprecias, y no yo, di todo lo que sepas. | 33 Vajon Isten tőled kérdezze-e, mert nem vagy megelégedve: ‘Mivelhogy tied a döntés, nem az enyém, mondd meg tehát, hogyan tudnád jobban!’ |
34 Mas los hombres sensatos me dirán, así como todo sabio que me escuche: | 34 Az értelmes emberek megmondják majd nekem, s a bölcs férfiak, akik engem hallgatnak: |
35 «No habla Job cuerdamente, no son sensatas sus palabras. | 35 ‘Nem beszél Jób bölcsen, és szavai megfontolás nélkül valók!’ |
36 Que sea Job probado a fondo, por sus respuestas dignas de malvados. | 36 Atyám! tedd próbára Jóbot mindvégig! Ne engedd ki kezedből a gonoszság emberét, |
37 Porque a su pecado la rebeldía añade, pone fin al derecho entre nosotros, y multiplica contra Dios sus palabras.» | 37 mert vétkeit káromlással tetézi, gúnyosan tapsol közöttünk és ítéletre hívja ki Istent szavaival.« |