1 La parola la quale disse Iddio a Ieremia, dicente: | 1 Az ige, mely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól: |
2 Lèvati suso, e discendi in quella casa di quello artefice...... | 2 »Kelj fel, és menj le a fazekas házába! Ott majd tudtul adom neked igéimet.« |
3 [E discesi in quella casa di quello artefice], ed ecco, egli faceva una opera sopra la rota. | 3 Lementem tehát a fazekas házába, és íme, az éppen dolgozott a korongon. |
4 E lo vaso, ch' egli faceva, tutto si (ruppe e) dissipoe, lo quale egli faceva di loto con le sue mani; e rivolto fece di quello vaso uno altro, sì come piaceva alli occhii suoi di fare. | 4 Ha rosszul sikerült a fazekas kezében az edény, melyet az agyagból készített, újból készített belőle egy másik edényt, ahogy a fazekas szemében helyesnek látszott, hogy elkészítse. |
5 E parlommi Iddio, e disse: | 5 Akkor így hangzott az Úr igéje hozzám: |
6 Or non potrò io fare, come fa questo artefice, a voi, casa d' Israel? | 6 »Vajon nem tehetek-e úgy veletek, Izrael háza, mint ez a fazekas? – mondja az Úr. – Íme, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, Izrael háza! |
7 E subitamente io parlerò incontro alla gente e incontro allo regno, acciò che lo divella dalle radici e distruggalo e faccialo disperso. | 7 Olykor kimondom egy nemzetről és egy királyságról, hogy kigyomlálom, kiirtom és elpusztítom. |
8 Ma se quella gente averà fatta penitenza del suo male, il quale io ho parlato contro a lei, e io anche farò penitenza sopra lo male lo quale io penIsai di fare a lei. | 8 De ha megtér gonoszságából az a nemzet, amely ellen szóltam, akkor megbánom a rosszat, melyet vele tenni szándékoztam. |
9 E subitamente parlerò della gente e del regno, acciò ch' io edifichi e pianti quello. | 9 Olykor pedig kimondom egy nemzetről és egy királyságról, hogy felépítem és elültetem. |
10 Se averà fatto male, nelli occhi miei, che non oda la voce mia, farò penitenza sopra lo bene lo quale io parlai di fare a lei. | 10 De ha azt teszi, ami rossz a szememben, hogy nem hallgat szavamra, akkor megbánom a jót, melyről azt mondtam, hogy megteszem neki. |
11 Or dunque di' allo uomo di Giuda e allo abitatore di Ierusalem, dicente: questo dice Iddio: ecco io infingo male tra voi, ritorni ciascuno dalla sua via rea, e dirizzate le vostre vie e li vostri studii. | 11 Most tehát mondd meg Júda férfiainak és Jeruzsálem lakóinak: Így szól az Úr: Íme, én rosszat készítek ellenetek, és tervet szövök ellenetek! Térjetek hát meg, mindegyiktek a maga gonosz útjáról, és jobbítsátok meg útjaitokat és tetteiteket!« |
12 Li quali dissono: noi ci siamo disperati; noi andaremo secondo le nostre cogitazioni, e ciascuno farà la reità del suo cuore. | 12 De azt mondták: »Hiábavaló! Mert a magunk gondolatai után megyünk, és mindegyikünk saját gonosz szívének megátalkodottsága szerint cselekszik.« |
13 Però (che) questo dice Iddio: domandate la gente: chi udì cotali cose orribili, le quali ha fatte troppo la vergine Israel? | 13 Ezért így szól az Úr: »Kérdezzétek csak meg a nemzeteket: ki hallott ilyeneket? Nagyon rettenetes dolgot művelt Izrael szűze. |
14 O verrà in difetto della pietra del campo la luce del Libano? o possonsi divellere le acque erompenti, fredde e discorrenti? | 14 Vajon eltűnik-e a mező sziklájáról a Libanon hava? Vagy kiapadnak-e a feltörő vizek, hideg vízfolyások? |
15 Però che lo mio populo m' ha dimenticato, sacrificanti indarno e impingenti nelle loro [vie] e nelle loro sommitadi (cioè andamenti) del secolo, acciò che andassono per quello (comandamento e) con andamento non diritto; | 15 Mégis elfelejtett engem az én népem, a semminek tömjéneznek; elbuktatták őket útjaikon, az ősi ösvényeken, hogy csapásokon járjanak, egyenetlen úton; |
16 acciò che la loro terra fosse fatta (e venisse) in desolazione e in sufolamento sempiterno; ogni uomo, il quale preterirà per quella, sarà stupefatto, e moverà lo suo capo. | 16 hogy borzadállyá tegyék földjüket, örökös gúny tárgyává; aki csak keresztülmegy rajta, megborzad, és a fejét csóválja. |
17 Sì come vento ardente, così farò loro dispersi innanzi a' loro inimici; non mostrerò loro la faccia, ma le reni, nel dì della loro perdizione. | 17 Mint a keleti szél, szétszórom őket az ellenség előtt; hátamat és nem arcomat mutatom nekik balsorsuk napján.« |
18 E dissono venite, e pensiamo contro a Ieremia cogitazioni; e non perirà la legge dallo sa cerdote, nè il consiglio dal savio, nè il sermone dal profeta; venite e percotiamlo colla lingua, e non intendiamo alli universi suoi sermoni. | 18 Ezt mondták: »Jöjjetek, szőjünk terveket Jeremiás ellen, mert nem veszhet el a törvény a paptól, sem a tanács a bölcstől, sem az ige a prófétától! Jöjjetek, verjük őt meg nyelvvel, és ne figyeljünk egyetlen szavára sem!« |
19 O Signore, attendi a me, e odi la voce delli miei avversarii. | 19 Figyelj rám, Uram, és halld meg ellenfeleim hangját! |
20 O rendesi per bene male? e perche hanno cavata la fossa all' anima mia? Ricòrdati ch' io sono stato nel tuo conspetto, acciò ch' io parlassi bene per loro, e rivolgessigli la tua indignazione. | 20 Vajon rosszal szokás-e fizetni a jóért, hogy vermet ástak lelkemnek? Emlékezz rá, hogy színed előtt álltam, hogy javukra szóljak, hogy elfordítsam haragodat róluk! |
21 Perciò poni li suoi figliuoli in fame, e menali in mano di coltello; e siano fatte le loro mogli senza figliuoli e vedove; li uomini siano morti di morte; li loro giovani siano sbudellati col coltello. nella battaglia. | 21 Ezért juttasd fiaikat éhínségre, és add őket a kard hatalmába! Asszonyaik legyenek gyermektelenek és özvegyek, férfiaikat halál gyilkolja, ifjaikat kard sújtsa a harcban! |
22 Sia udito lo rumore delle case loro. Adducerai sopra loro subitamente lo ladrone, però che cavarono la fossa acciò che pigliassono me, e nascosono li lacciuoli alli miei piedi. | 22 Hangozzék jajkiáltás házaikból, amikor hirtelen rablócsapatot hozol rájuk! Mert vermet ástak, hogy elfogjanak engem, és csapdákat rejtettek el lábam elé. |
23 E tu, Signore, sai tutto lo consiglio loro contra di me nella morte; or non consentire alla loro iniquitade, e lo peccato loro dalla faccia tua non sia ispento; siano fatti cadenti nel tuo conspetto, e nel tempo del tuo furore usa di loro in mala parte. | 23 De te, Uram, ismered minden ellenem szőtt halálos tervüket. Ne bocsásd meg bűnüket, és vétküket ne töröld el színed elől! Legyenek bukottak színed előtt, haragod idején bánj el velük! |