Proverbi 5

BIBBIA TINTORI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Figlio mio, dà retta alla mia sapienza, porgi l'orecchio alla mia prudenza;	1 Figyelmezz, fiam, bölcsességemre, hajtsd füledet okosságomra,
2 onde tu custodisca i pensieri, e le tue labbra mantengano la disciplina. Non credere all'inganno della donna;	2 hogy óvatos légy, és ajkad megőrizze a tudást. Ügyet se vess a csalfa nőre,
3 perchè le labbra della meretrice stillano miele, e più morbida dell'olio è la sua bocca;	3 mert az idegen nő ajka méztől csepeg, az ínye olajnál is simább,
4 ma alla fine è amara come l'assenzio o acuta come spada a due tagli,	4 végül azonban keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.
5 i suoi piedi portano alla morte e i suoi passi vanno a finire all'inferno.	5 A lába halálba siet, és léptei az alvilág felé tartanak,
6 Non batte la via della vita, i suoi passi sono incerti e investigabili.	6 nem járnak az élet ösvényén, lépései változók és megismerhetetlenek.
7 Or dunque, ascoltami, figlio mio, e non ti scostare dai miei suggerimenti.	7 Nos tehát, fiam, hallgass rám, s el ne távozz szám igéitől!
8 Tienti lontano da lei nel tuo cammino, non ti avvicinare alla porta della sua casa;	8 Távol tartsd tőle utadat, ne is közelíts háza ajtajához,
9 per non dare a stranieri il tuo onore, e i tuoi anni al crudele;	9 hogy életedet másoknak ne kelljen odaadnod, és éveidet könyörtelen valakinek,
10 se non vuoi che gli stranieri si sazino dei tuoi beni e le tue fatiche vadano a finire in casa d'altri;	10 hogy idegenek ne töltekezzenek vagyonoddal, és kereseted más házába ne jusson,
11 per non essere costretto alla fine a gemere, quando avrai consunte le tue carni e il tuo corpo,	11 hogy végezetül ne sopánkodj, amikor lefogyott a húsod és a tested – és ne mondd:
12 O a dire: « Perchè ebbi in odio la disciplina, e il mio cuore non prese in paco le correzioni?	12 »Miért is utáltam a fegyelmet, miért nem engedett szívem az intelmeknek?
13 Perchè non ascoltai la voce dei miei educatori e non diedi retta ai maestri?	13 Miért nem hallgattam tanítóim szavára, és miért nem hajtottam fülemet azokhoz, akik oktattak!
14 Per poco non giunsi ai colmo del male davanti al popolo e all'assemblea! »	14 Kevés híja, hogy végső bajba nem jutottam a község és gyülekezet körében!«
15 Bevi l'acqua della tua cisterna, l'acqua viva del tuo pozzo;	15 A vizet saját ciszternádból idd, és a magad kútjából a nedűt!
16 le tue fonti si diramino al di fuori, le tue acque si spandano sulle piazze.	16 Vajon a szabadba ömöljenek-e forrásaid, és az utcákra patakjaid?
17 Restane unico padrone, non ci fare entrare teco gli altri.	17 Legyenek azok egyedül a tieid, és ne osztozzanak veled idegenek.
18 Sia benedetta la tua fonte, la sposa della tua gioventù sia la tua gioia;	18 Áldott legyen a forrásod, és vigadj ifjúkorod feleségével!
19 cerva carissima, graziosa gazzella, le sue carezze sian sempre il tuo incanto e t'affascini continuamente il suo amore.	19 A szerelmes szarvasünő, a bájos zerge – részegítsen meg téged a keble minden időben, és az ő szerelmében gyönyörködj szüntelen!
20 Perchè, o figlio mio, ti lasci sedurre da una straniera e ti dai in braccio ad una sconosciuta?	20 Miért engednéd, fiam, hogy idegen asszony elcsábítson, s ugyan miért melegednél más nő keblén?
21 Il Signore osserva la condotta dell'uomo ed esamina ogni suo passo.	21 Hisz a férfi útjai az Úr szeme előtt vannak, és ő minden ösvényét szemmel kíséri!
22 E l'empio resta nella rete delle sue iniquità, legato dalle funi dei suoi peccati.	22 A bűnöst vétkei megragadják, és bűneinek kötelei fogva tartják,
23 Egli morrà per mancanza di disciplina e sarà rovinato dalla sua grande stoltezza.	23 meg kell halnia fegyelem híján, csapdába kerül, mert nagyon is balga!