Psalmi 56

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Magistro chori. Secundum " Ionat elem rehoqim ". David. Miktam. Cum Gath Philistaei eum tenerent.	1 A karvezetőnek. A »Jónat élem rehókím« szerint. Miktám Dávidtól. Amikor Gátban a filiszteusok elfogták.
2 Miserere mei, Deus, quoniam conculcavit me homo, tota die impugnans oppressit me.	2 Könyörülj rajtam, Isten, mert taposnak rajtam az emberek, egész nap hadakozva legyűrnek.
3 Conculcaverunt me inimici mei tota die, quoniam multi pugnant adversum me, Altissime.	3 Ellenségeim egész nap taposnak, bizony hadakoznak ellenem, ó, Fölséges.
4 In quacumque die timebo, ego in te sperabo.	4 Bármikor fog is el a félelem, én tebenned remélek.
5 In Deo, cuius laudabo sermonem, in Deo speravi; non timebo: quid faciet mihi caro?	5 Istenben, akinek dicsőítem szavát, az Istenben remélek, nem félek, ember mit árthatna nekem?
6 Tota die rem meam perturbabant, adversum me omnes cogitationes eorum in malum.	6 Egész nap felforgatják dolgaimat, vesztemre tör minden gondolatuk.
7 Concitabant iurgia, insidiabantur, ipsi calcaneum meum observabant. Sicut quaesierunt animam meam,	7 Viszályt szítanak és köröttem ólálkodnak, sarkam után leselkednek. Ahogyan ők életemre törnek,
8 ita pro iniquitate retribue illis, in ira populos prosterne, Deus.	8 úgy fizess vissza gonoszságukért, törd össze haragodban e népeket, Isten!
9 Peregrinationes meas tu numerasti: pone lacrimas meas in utre tuo; nonne in supputatione tua?	9 Te számon tartod bujdosásomat, gyűjtsd tömlődbe könnyeimet: Ugye számon kéred őket?
10 Tunc convertentur inimici mei retrorsum, in quacumque die invocavero: ecce cognovi quoniam Deus meus es.	10 Akkor majd meghátrálnak ellenségeim, bármely napon hívlak segítségül: íme megismertem, hogy te vagy Istenem.
11 In Deo, cuius laudabo sermonem, in Domino, cuius laudabo sermonem,	11 Az Istenben, akinek dicsőítem szavát, az Úrban, akinek dicsőítem szavát,
12 in Deo speravi; non timebo: quid faciet mihi homo?	12 az Istenben remélek, nem félek; Ember mit árthatna nekem?
13 Super me sunt, Deus, vota tua; reddam laudationes tibi,	13 Tartozom neked, Istenem, azzal, amit megfogadtam, megadom neked a hálaáldozatokat,
14 quoniam eripuisti animam meam de morte et pedes meos de lapsu, ut ambulem coram Deo in lumine viventium.	14 mert megmentetted életem a haláltól, lábamat az elbukástól, hogy Isten előtt járjak az élők világosságában.