A zsoltárok könyve 109

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Isten, akit dicsérek, ne hallgass,	1 Salmo di Davide dato al capo dei Musici. O DIO della mia lode, non tacere;
2 mert a bűnös szája és az álnok szája felnyílt ellenem. Hazug nyelvvel beszélnek rólam,	2 Perciocchè la bocca dell’empio e la bocca di frode si sono aperte contro a me; Hanno parlato meco con lingua bugiarda;
3 és gyűlölködő szavakkal vesznek körül engem, ok nélkül támadnak rám.	3 E mi hanno assediato con parole d’odio; E mi hanno fatta guerra senza cagione.
4 Szeretetem jutalmául rágalmaznak, én pedig imádkozom.	4 In vece dell’amore che ho loro portato, mi sono stati avversari; Ed io ho loro renduta preghiera.
5 Rosszal fizetnek nekem a jóért, gyűlölettel szeretetemért.	5 Essi mi hanno renduto male per bene, E odio per lo mio amore
6 Rendelj bűnös embert ellene, és a vádló álljon jobbja felől.	6 Costituisci il maligno sopra lui; E fa’ che Satana gli stia alla destra.
7 Peréből ő kerüljön ki vesztesen, s imádsága is bűnné legyen.	7 Quando sarà giudicato, esca condannato; E la sua preghiera gli torni in peccato.
8 Kevés legyen napjainak száma, és más foglalja el hivatalát.	8 Sieno i suoi giorni pochi; Un altro prenda il suo ufficio.
9 Fiai legyenek árvákká és özveggyé a felesége.	9 Sieno i suoi figliuoli orfani, E la sua moglie vedova.
10 Szanaszéjjel kóborolva kolduljanak fiai, s űzzék ki őket romos hajlékukból.	10 E vadano i suoi figliuoli del continuo vagando; E mendichino, ed accattino, uscendo fuor de’ lor casolari.
11 Uzsorás kutassa fel minden vagyonát, idegenek prédálják el munkája gyümölcsét.	11 L’usuraio tenda la rete a tutto ciò ch’egli ha; E rubino gli strani le sue fatiche.
12 Ne akadjon, aki megsegítse, s árváin ne könyörüljön meg senki sem.	12 Non siavi alcuno che stenda la sua benignità inverso lui; E non vi sia chi abbia pietà de’ suoi orfani.
13 Jussanak pusztulásra utódai, egyetlen nemzedék alatt töröljék el nevét.	13 Sieno distrutti i suoi discendenti; Sia cancellato il lor nome nella seconda generazione.
14 Legyen az Úr emlékezetében atyáinak vétke, és ne töröltessék el anyjának bűne.	14 Sia ricordata l’iniquità de’ suoi padri appo il Signore; E il peccato di sua madre non sia cancellato.
15 Legyenek ezek szüntelenül az Úr előtt, hogy emlékezetük is kivesszen a földről,	15 Sieno que’ peccati del continuo nel cospetto del Signore; E stermini egli d’in su la terra la memoria di essi.
16 mivel nem gondolt arra, hogy irgalmasságot cselekedjék. Üldözte a nyomorultat, a szegényt, s a megtört szívűt, hogy megölje őt.	16 Perciocchè egli non si è ricordato d’usar benignità, Ed ha perseguitato l’uomo povero, ed afflitto, E tribolato di cuore, per ucciderlo.
17 Szerette az átkot: érje hát utol! Nem akarta az áldást: legyen hát távol tőle!	17 Poichè egli ha amata la maledizione, vengagli; E poichè non si è compiaciuto nella benedizione, allontanisi ella da lui.
18 Úgy öltötte magára az átkot, mint a ruhát: hatoljon tehát belsejébe, mint a víz, és járja át olajként csontjait!	18 E sia vestito di maledizione, come del suo manto; Ed entri quella come acqua nelle sue interiora, E come olio nelle sue ossa.
19 Legyen rajta úgy, mint a ruha, amely beborítja, és mint az öv, amely mindenkor övezi.	19 Siagli quella a guisa di vestimento, del quale egli sia avvolto; Ed a guisa di cintura, della quale sempre sia cinto.
20 Ez legyen vádlóim jutalma az Úrtól, azoké akik rosszat beszélnek ellenem!	20 Tal sia, da parte del Signore, la ricompensa de’ miei avversari, E di quelli che parlano male contro all’anima mia
21 Velem azonban Uram, bánj nevedért kegyesen, Uram, és mivel irgalmad jóságos, szabadíts meg engem.	21 Ma tu, o Signore Iddio, opera inverso me, per amor del tuo Nome; Liberami, perciocchè la tua benignità è buona.
22 Mert én nyomorult és szegény vagyok, és szívem összeszorult bensőmben.	22 Perciocchè io sono afflitto, e povero; E il mio cuore è piagato dentro di me.
23 Elenyészem, mint a hanyatló árnyék, olyan vagyok, mint a lerázott sáska.	23 Io me ne vo, come l’ombra quando dichina; Io sono agitato come una locusta.
24 Térdem a böjttől gyenge lett, húsom az olaj híján elsorvadt.	24 Le mie ginocchia vacillano per li miei digiuni; E la mia carne è dimagrata, e non ha più grassezza alcuna.
25 Gúny tárgyává lettem előttük, ha látnak, fejüket csóválják.	25 Ed anche son loro in vituperio; Quando mi veggono, scuotono la testa.
26 Segíts meg, Uram, én Istenem, ments meg engem irgalmadban!	26 Aiutami, Signore Iddio mio; Salvami secondo la tua benignità.
27 Hadd tudják meg, hogy a te kezed műve ez: ezt, Uram, te művelted.	27 E sappiano che questo è la tua mano, E che tu, Signore, hai fatto questo.
28 Átkozzanak ők, de te áldj meg engem, jussanak szégyenbe, akik ellenem felkelnek, s örvendezzen szolgád.	28 Essi malediranno, e tu benedirai; Si sono innalzati, ma saran confusi, Ed il tuo servitore si rallegrerà.
29 Öltözzenek gyalázatba, akik bántanak engem, és palástként takarja őket a szégyen.	29 Sieno i miei avversari vestiti di vituperio, Ed avvolti della lor vergogna, come di un mantello.
30 Hangos szóval hálát adok az Úrnak, és áldom őt sokak előtt,	30 Io celebrerò altamente il Signore colla mia bocca; E lo loderò in mezzo de’ grandi.
31 mert jobbjára áll a szegénynek, hogy megmentse életét az ítélkezőktől.	31 Perciocchè egli sta alla destra del povero, Per salvarlo da quelli che lo condannano a morte