Jób könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Biblija Hrvatski
1 Nincsenek az idők elrejtve a Mindenható elől, de akik ismerik őt, nem tudják ítélete napjait.	1 Zašto Svesilni ne promatra vremena, a dane njegove ne vide mu vjernici? Bildad iz Šuaha progovori tad i reče:
2 Vannak, akik odébb tolják a határokat, elrabolnak nyájakat, hogy legeltessék azokat;	2 »Gospodstvo i strah u njegovoj su ruci i on stvara mir u svojim visinama.
3 elhajtják az árvák szamarát, zálogul elveszik az özvegy marháját,	3 Zar se njemu čete izbrojiti mogu i svjetlo njegovo nad kim ne izlazi?
4 lelökik a szegényt az útról s elnyomják a föld nyomorultjait mind.	4 Pa kako da čovjek prav bude pred Bogom i od žene rođen kako da čist bude?
5 Mások, mint a vadszamár a vadonban, úgy mehetnek dolgukra, leshetik a prédát, s a puszta nyújt élelmet gyermekeiknek,	5 Eto, i mjesec pred njime sjaj svoj gubi, njegovim očima zvijezde nisu čiste.
6 más mezején kell aratniuk, s a gonosz szőlőjében szüretelniük,	6 Po tuđem polju oni pabirče, paljetkuju vinograd opakog.
7 mezítelenül, ruha nélkül hálnak, és nincs a hidegben takarójuk.	7 Goli noće, nemaju haljine, ni pokrivača protiv studeni.
8 Áznak a hegyi záporoktól, minthogy nincs födelük, a sziklához simulnak.	8 Oni kisnu na planinskom pljusku; bez skloništa uz hrid se zbijaju.
9 Erőszakot tesznek, kifosztják az árvát, megrabolják a szegény népet.	9 Otkidaju od sise sirotu, ubogom u zalog dijete grabe.
10 Ezek pedig mezítelenül, ruha nélkül járnak s éhesen hordják a kévéket,	10 Goli hode, nemaju haljina; izgladnjeli, tuđe snoplje nose.
11 falaik között olajat sajtolnak, taposnak a sajtóban és mellette szomjaznak,	11 Oni mlina za ulje nemaju; ožednjeli, gaze u kacama.
12 a városban halálra váltak nyögnek, feljajdul a megsebzettek lelke, de Isten nem ügyel könyörgésükre.	12 Samrtnici hropću iz gradova, ranjenici u pomoć zazivlju. Al’ na sve to Bog se oglušuje.
13 Ezek a fény ellen lázadozók, akik nem ismerik az ő útjait, és nem járnak ösvényein:	13 Ima onih koji mrze svjetlost: ne priznaju njezinih putova niti se staza drže njezinih.
14 reggeli szürkületben kel a gyilkos, megöli a szegényt és a nyomorgót, éjjel pedig elmegy tolvajnak.	14 Za mraka se diže ubojica, kolje ubogog i siromaha. U gluhoj se noći lopov skiće <16a>i u tmini provaljuje kuće.
15 A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi, és mondja: ‘Nem lát senki szeme, s az elleplezi az arcot.’	15 Sumrak žudi oko preljubnika: ‘Nitko me vidjet neće’, kaže on i zastire velom svoje lice.
16 Betörnek a sötétben a házakba, amelyeket nappal megjelöltek maguknak, és nem akarnak napvilágról tudni.	16 <16b>Za vidjela oni se skrivaju, oni neće da za svjetlost znaju.
17 Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik, a sötétben pedig úgy járnak, mintha nappal lenne.	17 Zora im je kao sjena smrtna: kad zarudi, silan strah ih hvata.
18 ‘Könnyű az a víz színén. Átkozott a birtokrésze a földön, szüretelő nem veszi útját a szőlője felé.
19 Szárazság és hőség eltünteti a hó vizét, az alvilág pedig a bűnösöket.
20 Az anyaöl megfeledkezik róla, férgek az ő finom falatja; nem marad emlékezetben, összetörik, mint a gyümölcstelen fát.
21 Magtalannal barátkozik, aki nem szül, és nem tesz jót az özveggyel.
22 Lerántja a hatalmasokat erejével, de amikor áll, sem biztos életében.
23 Isten alkalmat ad neki bűnbánatra, de ő kevélyen visszaél vele; szeme azonban az ő útjain van.
24 Kimagaslanak egy időre, de nem lesznek állandók, lehajtják és letépik őket, mint a többit, és levágják, mint a kalász fejét.’
25 Talán nincs ez így? Ki hazudtol meg engem? és ki veszi semmibe szavamat?«	25 Nije li tako? Tko će me u laž utjerat’? Tko moje riječi poništiti može?«