Livre de Judith 8

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 C’est alors qu’intervint Judith. Elle était fille de Mérari, fils d’Ox, fils de Joseph, fils d’Oziel, fils d’Elkia, fils d’Ananias, fils de Gédéon, fils de Rafen, fils d’Akitob, fils d’Élias, fils de Helkias, fils d’Éliab, fils de Nathanaël, fils de Salamiel, fils de Sarasadé, fils d’Israël.	1 A városban élt ezekben a napokban Judit, Merári leánya, aki Ox fia, aki József fia, aki Oziel fia, aki Elkia fia, aki Ananja fia, aki Gedeon fia, aki Rafain fia, aki Ahitób fia, aki Eliáb fia, aki Natanael fia, aki Szalamiél fia, aki Szúrisaddaj fia, aki Simeon fia, aki Izrael fia.
2 Son mari, Manassé, qui était de sa tribu et de sa famille, était mort pendant la moisson des orges:	2 Férje, Manassze ugyanabból a törzsből és családból származott, meghalt az árpaaratás idején.
3 pendant qu’il surveillait ceux qui liaient les gerbes dans les champs, il attrapa une insolation, il se coucha et mourut dans sa ville de Béthulie. On l’enterra avec ses pères, dans le champ qui se trouve entre Dotaïn et Balamon.	3 Felügyelt a mezőn a kévekötőkre, a tűző nap érte a fejét, ágynak esett és meghalt Betúliában, az ő városában. Eltemették atyáihoz a mezőn, amely Dótain és Balámon között van.
4 Cela faisait trois ans et quatre mois que Judith restait veuve en sa maison.	4 Judit özvegyen élt házában három éve és négy hónapja.
5 Elle s’était fait une tente sur le toit de sa maison, elle portait un sac à même le corps, et par-dessus, ses vêtements de veuve.	5 Egy kis szobát rendezett be háza tetején, csípője körül szőrzsákot viselt és özvegyi ruhát öltött magára,
6 Elle jeûnait tous les jours, sauf la veille du sabbat, le jour même du sabbat, la veille des nouvelles lunes, au jour des nouvelles lunes, et les jours de fête et de joie en Israël.	6 mindennap böjtölt özvegysége óta, kivéve a szombat előestéjét, a szombatot, az újhold előestéjét, az újhold napját, az ünnepnapokat és Izrael házának örömünnepeit.
7 Elle était très belle et pleine de charme; Manassé, son mari, lui avait laissé de l’or, de l’argent, des serviteurs, des servantes, du bétail et des champs, et elle restait à la tête de cette fortune.	7 Megjelenése nagyon szép volt, s egész lénye vonzó, okos szívében, jó és tisztességes. Férje, Manassze, József fia, Ahitób fia, Melkisz fia, Eliáb fia, Natanael fia, Szúrisaddáj fia, Simeon fia, Izrael fia aranyat és ezüstöt, szolgákat, szolgálókat, jószágot és szántóföldeket hagyott rá, s ő mindennek birtokában maradt.
8 Elle était très pieuse et on ne pouvait rien lui reprocher.	8 Senki sem mondott rosszat róla, mert nagyon istenfélő volt.
9 Or voici qu’elle apprit comment le peuple, découragé par le manque d’eau, avait protesté contre les chefs. Elle apprit aussi la réponse d’Osias, et comment il avait promis de livrer la ville aux Assyriens au bout de cinq jours.	9 Meghallotta a nép elkeseredett zúgolódását a város elöljárói ellen, mivel elvesztették bátorságukat a víz hiánya miatt. Megtudta Judit azt is, hogy mit mondott nekik Ozija, hogyan esküdött meg, hogy öt nap múlva átadják a várost az asszíroknak.
10 Alors elle envoya aux anciens de la ville, Chabris et Charmis, la servante qui administrait tous ses biens.	10 Elküldte szolgálóját, aki minden jószágára felügyelt, és hívatta Ozijat, Kabrit és Karmit, városának elöljáróit.
11 Lorsqu’ils se présentèrent chez elle, elle leur dit: “Écoutez-moi bien, chefs des habitants de Béthulie! Vous avez eu tort de parler aujourd’hui comme vous l’avez fait devant le peuple, et de vous engager par serment devant Dieu, à livrer la ville à nos ennemis si le Seigneur ne vous envoyait pas ces jours-ci du secours.	11 Amikor azok eljöttek hozzá, így szólt hozzájuk: »Hallgassatok meg engem Betúlia lakóinak elöljárói, mert nem helyesen szóltatok a nép előtt ezen a napon és esküvel állítottátok azt Isten és magatok között és azt mondtátok, hogy át fogjátok adni a várost ellenségeinknek, ha ezekben a napokban az Úr, a mi Istenünk nem jön segítségünkre.
12 Qui êtes-vous donc pour mettre Dieu aujourd’hui à l’épreuve et pour prendre la place de Dieu au milieu des hommes?	12 Kik vagytok ti, hogy kísértitek Istent a mai napon és Isten helyére állítjátok magatokat az emberek fiai között?
13 “Vous venez de lancer un défi au Seigneur Tout-Puissant, alors que jamais vous ne serez capables de le comprendre!	13 A mindenható Urat kísértitek és nem értetek meg soha semmit.
14 Vous n’êtes pas capables de démêler ce qui se passe dans le cœur de l’homme, ni de saisir les raisonnements de son esprit, et vous voulez pénétrer le mystère de Dieu qui a fait toutes ces choses, comprendre son esprit et saisir sa pensée? “Non, non, mes frères! Ne mettez pas en colère le Seigneur notre Dieu,	14 Az emberi szív mélységeit sem tudjátok kikutatni és eszének járását kibogozni, hogyan tudnátok az Istent, aki mindezeket alkotta, kifürkészni, gondolatát megismerni és tervét megérteni? A legkevésbé testvéreim! Ne ingereljétek az Urat, a mi Istenünket,
15 car s’il ne veut pas nous secourir pendant ces cinq jours, il a le pouvoir de nous protéger lorsqu’il lui plaira, et il peut aussi nous détruire sous les yeux de nos ennemis.	15 mert ha nem akar ez alatt az öt nap alatt megsegíteni, van hatalma arra, hogy oltalmazzon, amely napokon akar, vagy elpusztítson minket ellenségeink előtt.
16 Le Seigneur a ses plans, n’exigez pas de lui des garanties. On ne fait pas de menaces à Dieu comme à un homme et on ne l’achète pas non plus comme un homme.	16 Ti ne próbáljátok zálogba venni Urunk Istenünk akaratát, mert Isten nem olyan, mint az ember, hogy meg lehet fenyegetni, vagy mint az ember fiát meg lehet ítélni.
17 C’est pourquoi, attendez avec patience le salut qu’il voudra bien nous envoyer. Appelons-le à notre secours, et s’il le veut, il écoutera notre prière.	17 Ezért ha szabadulást várunk tőle, hívjuk őt segítségül és meghallgatja szavunkat, ha neki úgy tetszik.
18 “C’est un fait qu’aujourd’hui, à notre époque, il n’y a plus aucune de nos tribus ou de nos familles, plus aucune de nos villes ou de nos villages, qui adore des dieux fabriqués par les hommes, comme cela était arrivé autrefois.	18 Nemzetségeink között nincs a mai napon olyan törzs, sem nemzetség, nép vagy város, amely emberkézzel alkotott isteneket imádna, amint ezt megtették azokban a napokban,
19 Or c’est à cause de cela que nos pères furent livrés à l’épée et à la ruine, et qu’ils connurent un tel désastre face à leurs ennemis.	19 amiért atyáink kardélre s fosztogatásra jutottak és elestek ellenségeink színe előtt.
20 Nous, nous n’avons pas servi d’autres dieux que lui, aussi pouvons-nous espérer qu’il n’oubliera ni nous, ni notre peuple.	20 Mi viszont nem ismerünk más Istent rajta kívül, akitől remélnénk, hogy nem vet meg minket és nem vonja meg üdvösségét fajtánktól.
21 “Mais voyez: si nous capitulons, toute la Judée sera prise et notre Temple saint sera pillé. Dieu se vengera sur nous de cette profanation,	21 Mert ha mi hatalmukba esünk, akkor egész Júda elesik, kifosztják szentélyünket, és az ő megszentségtelenítését Isten vérünkön kéri számon,
22 il fera retomber sur nous le massacre de nos frères, la déportation des habitants et la ruine de notre héritage. Nous deviendrons esclaves des nations païennes et nous serons pour nos nouveaux maîtres un exemple d’humiliation et de honte.	22 testvéreink halála, országunk szolgasága, örökségünk elnéptelenedése fejünkre száll vissza a népeknél, ahol szolgálunk. Botrány és gyalázat tárgya leszünk mindazok előtt, akik legyőznek minket,
23 Le Seigneur n’aura pas pitié de nous dans notre esclavage, il en fera au contraire une punition honteuse.	23 mert szolgaságunk nem hoz jóindulatot, hanem szégyenletessé teszi azt az Úr, a mi Istenünk.
24 “Si nous croyons que la vie de nos frères dépend de la nôtre et que le sort du Lieu Saint, du Temple, et de l’autel, sont entre nos mains, montrons-le.	24 Most tehát testvérek, mutassuk meg testvéreinknek, hogy tőlünk függ életük, a szentély, a templom, az oltár ránk támaszkodik.
25 Mais surtout, rendons grâce au Seigneur notre Dieu, qui nous met à l’épreuve comme il l’a fait pour nos pères.	25 Mindezek mellett adjunk hálát az Úrnak, a mi Istenünknek, aki próbára tesz minket, mint atyáinkat.
26 Rappelez-vous ce qu’il a fait pour Abraham, les épreuves qu’il a envoyées à Isaac et tout ce qui est arrivé à Jacob en Mésopotamie, en Syrie, lorsqu’il gardait les troupeaux de Laban, le frère de sa mère.	26 Emlékezzetek arra, hogyan bánt Ábrahámmal és Izsákkal, mik történtek Jákobbal a szíriai Mezopotámiában, amikor anyja testvérének, Lábánnak nyáját őrizte.
27 Dieu ne nous a pas soumis comme eux à l’épreuve du feu, il ne nous a pas condamnés non plus, mais il nous a frappés comme il corrige ceux qui le touchent de près.”	27 Amint őket nem égette el, amikor szívüket kipróbálta, minket sem büntet, hanem figyelmezteti az Úr ostorával azokat, akik hozzá közelednek.«
28 Osias lui répondit: “Tout ce que tu viens de dire est plein de bon sens et personne ne trouvera à y redire.	28 Ozija így szólt hozzá: »Amit szóltál, tiszta szívből mondtad és senki sem tudja szavaidat megcáfolni,
29 Ce n’est d’ailleurs pas la première fois que ta sagesse se manifeste. Depuis ta jeunesse, tout le peuple a reconnu ton intelligence et tu juges toute chose avec droiture.	29 mert nem ma lett nyilvánvaló bölcsességed, hanem napjaid kezdetétől tudja az egész nép okosságodat és szíved jószándékát.
30 Mais le peuple souffre tellement de la faim qu’il nous a obligés à faire ce que nous lui avons promis, et il nous a fait prêter un serment que nous ne pouvons pas violer.	30 A nép azonban nagyon szenved a szomjúságtól, és arra kényszerített minket, hogy úgy tegyünk, amint mondtuk nekik, és esküvel köteleztük magunkat, amit nem szeghetünk meg.
31 Maintenant prie pour nous, car tu es une sainte femme; si le Seigneur envoyait la pluie pour remplir nos citernes, nous retrouverions des forces.”	31 Most tehát imádkozzál értünk és biztosan meghallgat téged Istenünk, mert istenfélő asszony vagy: küldjön az Úr esőt és töltse meg ciszternáinkat, hogy ne pusztuljunk el.«
32 Judith leur dit: “Écoutez-moi, je vais faire quelque chose d’extraordinaire qui se racontera de génération en génération dans notre peuple.	32 Judit így szólt hozzájuk: »Hallgassatok rám és a bölcsesség tettét hajtom végre, amely tovább él nemzedékről nemzedékre népünk fiai körében.
33 Soyez cette nuit à la porte de la ville pour que je sorte avec ma servante. Avant la fin du délai que vous avez fixé pour livrer la ville aux ennemis, le Seigneur se servira de moi pour secourir Israël.	33 Álljatok a kapunál az éjszaka, én pedig kimegyek szolgálómmal, és azokban a napokban, amelyeknek elmúltával azt ígértétek, hogy átadjátok a várost ellenségeinknek, az Úr meglátogatja Izraelt kezem által, ezt remélem én.
34 Ne cherchez pas à savoir ce que je vais faire, je ne vous dirai rien avant que tout cela ne soit accompli.”	34 Ne kutassátok, mit akarok tenni, mert nem mondok el semmit nektek, amíg valóra nem válik, amit cselekszem.«
35 Osias et les chefs lui dirent: “Va en paix! Que le Seigneur guide tes pas et fasse justice de nos ennemis!”	35 Ozija és az elöljárók így szóltak hozzá: »Menj békével, az Úr Isten legyen előtted, hogy megbosszuld ellenségeinket.«
36 Et sortant de la tente, ils rejoignirent leur poste.	36 Lejöttek a felső szobából és visszatértek szállásukra.