Jeremiæ 44

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Verbum quod factum est per Jeremiam ad omnes Judæos qui habitabant in terra Ægypti, habitantes in Magdalo, et in Taphnis, et in Memphis, et in terra Phatures, dicens :	1 Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Egyiptom földjén lakó júdaiakról, mindazokról, akik Migdolban, Tafneszben, Memfiszben és Patrosz földjén laktak:
2 Hæc dicit Dominus exercituum, Deus Israël : Vos vidistis omne malum istud quod adduxi super Jerusalem, et super omnes urbes Juda : et ecce desertæ sunt hodie, et non est in eis habitator,	2 »Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Ti láttátok mindazt a rosszat, amit Jeruzsálemre és Júda összes városára hoztam: íme, romok azok ma, és nincs bennük lakó,
3 propter malitiam quam fecerunt ut me ad iracundiam provocarent, et irent ut sacrificarent, et colerent deos alienos quos nesciebant, et illi, et vos, et patres vestri.	3 gonoszságuk miatt, melyet azért műveltek, hogy engem bosszantsanak, amikor elmentek más isteneknek tömjénezni és szolgálni, akiket nem ismertek sem ők, sem ti, sem atyáitok.
4 Et misi ad vos omnes servos meos prophetas, de nocte consurgens, mittensque et dicens : Nolite facere verbum abominationis hujuscemodi, quam odivi.	4 Pedig elküldtem hozzátok összes szolgámat, a prófétákat, idejekorán küldtem, és mondtam: Ne tegyétek ezt az utálatos dolgot, amit gyűlölök!
5 Et non audierunt, nec inclinaverunt aurem suam, ut converterentur a malis suis, et non sacrificarent diis alienis.	5 De nem hallgatták meg, és nem hajtották ide fülüket, hogy megtérjenek gonoszságukból, és ne tömjénezzenek más isteneknek.
6 Et conflata est indignatio mea et furor meus, et succensa est in civitatibus Juda, et in plateis Jerusalem : et versæ sunt in solitudinem et vastitatem secundum diem hanc.	6 Ezért kiáradt indulatom és haragom, s fellángolt Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin, úgyhogy rommá és pusztasággá lettek, amint azok ma is.
7 Et nunc hæc dicit Dominus exercituum, Deus Israël : Quare vos facitis malum grande hoc contra animas vestras, ut intereat ex vobis vir et mulier, parvulus et lactens, de medio Judæ, nec relinquatur vobis quidquam residuum :	7 Most pedig így szól az Úr, a Seregek Istene, Izrael Istene: Miért tesztek ily nagy rosszat magatokkal? Hogy kiirtsanak titeket, férfit és asszonyt, gyermeket és csecsemőt Júdából, hogy ne hagyjanak nektek maradékot sem?
8 provocantes me in operibus manuum vestrarum, sacrificando diis alienis in terra Ægypti, in quam ingressi estis ut habitetis ibi : et dispereatis, et sitis in maledictionem et in opprobrium cunctis gentibus terræ ?	8 Miért bosszantotok engem kezetek műveivel, más isteneknek tömjénezve Egyiptom földjén, ahová bementetek, hogy ott tartózkodjatok mint jövevények? Hogy kiirtsanak titeket, és átokká meg gyalázattá legyetek a föld minden nemzete között?
9 Numquid obliti estis mala patrum vestrorum, et mala regum Juda, et mala uxorum ejus, et mala vestra, et mala uxorum vestrarum, quæ fecerunt in terra Juda, et in regionibus Jerusalem ?	9 Talán elfelejtettétek atyáitok gonoszságait, Júda királyainak gonoszságait és feleségeik gonoszságait, a ti gonoszságaitokat és feleségeitek gonoszságait, melyeket Júda földjén és Jeruzsálem utcáin műveltek?
10 Non sunt mundati usque ad diem hanc : et non timuerunt, et non ambulaverunt in lege Domini, et in præceptis meis quæ dedi coram vobis et coram patribus vestris.	10 Nem bánkódtak mind a mai napig; nem féltek és nem jártak törvényem és rendelkezéseim szerint, melyeket elétek és atyáitok elé adtam.
11 Ideo hæc dicit Dominus exercituum, Deus Israël : Ecce ego ponam faciem meam in vobis in malum : et disperdam omnem Judam.	11 Ezért így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Íme, én ellenetek fordítom arcomat a vesztetekre, hogy kiirtsam egész Júdát.
12 Et assumam reliquias Judæ, qui posuerunt facies suas ut ingrederentur terram Ægypti, et habitarent ibi, et consumentur omnes in terra Ægypti : cadent in gladio, et in fame, et consumentur a minimo usque ad maximum : in gladio et in fame morientur, et erunt in jusjurandum, et in miraculum, et in maledictionem, et in opprobrium.	12 Elragadom Júda maradékát, akik Egyiptom földje felé fordították arcukat, hogy oda menjenek, és ott tartózkodjanak mint jövevények. Elvesznek mindnyájan Egyiptom földjén, elesnek a kard által, az éhínség által elvesznek, kicsitől nagyig; a kard és az éhínség által fognak meghalni. Átokká, borzadállyá, átkozódás és gyalázat tárgyává lesznek.
13 Et visitabo super habitatores terræ Ægypti sicut visitavi super Jerusalem, in gladio, et fame, et peste :	13 Meglátogatom az Egyiptom földjén lakókat, ahogyan meglátogattam Jeruzsálemet, karddal, éhínséggel és dögvésszel.
14 et non erit qui effugiat, et sit residuus de reliquiis Judæorum qui vadunt ut peregrinentur in terra Ægypti, et revertantur in terram Juda, ad quam ipsi elevant animas suas ut revertantur, et habitent ibi : non revertentur, nisi qui fugerint.	14 Nem lesz senki, aki megmenekül és megmarad Júda maradékából, akik Egyiptom földjére mentek, hogy ott tartózkodjanak mint jövevények, és majd visszatérjenek Júda földjére, ahová lelkük visszatérni vágyik, hogy ott lakjanak. De nem térnek vissza, kivéve néhány menekültet.«
15 Responderunt autem Jeremiæ omnes viri scientes quod sacrificarent uxores eorum diis alienis, et universæ mulieres quarum stabat multitudo grandis, et omnis populus habitantium in terra Ægypti in Phatures, dicentes :	15 Erre így feleltek Jeremiásnak mindazok a férfiak, akik tudták, hogy feleségeik más isteneknek tömjéneznek, és az asszonyok mind, akik nagy tömegben álltak ott, meg az egész nép, amely Egyiptom földjén, Patroszban lakott:
16 Sermonem quem locutus es ad nos in nomine Domini, non audiemus ex te :	16 »Arra az igére nézve, amelyet az Úr nevében mondtál nekünk, nem hallgatunk rád,
17 sed facientes faciemus omne verbum quod egredietur de ore nostro, ut sacrificemus reginæ cæli, et libemus ei libamina, sicut fecimus nos et patres nostri, reges nostri et principes nostri, in urbibus Juda, et in plateis Jerusalem : et saturati sumus panibus, et bene nobis erat, malumque non vidimus.	17 hanem mindenben egészen annak az igének megfelelően cselekszünk, amely elhagyta ajkunkat: tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot öntünk neki, ahogyan tettük mi és atyáink, királyaink és fejedelmeink Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin, mert akkor jóllaktunk kenyérrel, jó dolgunk volt, és bajt nem láttunk.
18 Ex eo autem tempore quo cessavimus sacrificare reginæ cæli, et libare ei libamina, indigemus omnibus, et gladio et fame consumpti sumus.	18 De mióta felhagytunk azzal, hogy tömjénezzünk az ég királynőjének, és italáldozatot öntsünk neki, mindenben hiányt szenvedünk, és kard meg éhínség által veszünk el.
19 Quod si nos sacrificamus reginæ cæli, et libamus ei libamina, numquid sine viris nostris fecimus ei placentas ad colendum eam, et libandum ei libamina ?	19 Amikor pedig tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot öntünk neki, talán férjeink tudta nélkül készítünk neki áldozati kalácsokat, melyek őt ábrázolják, és öntünk neki italáldozatot?«
20 Et dixit Jeremias ad omnem populum, adversum viros, et adversum mulieres, et adversum universam plebem, qui responderant ei verbum, dicens :	20 Akkor Jeremiás szólt az egész néphez: a férfiakhoz és az asszonyokhoz, az egész néphez, akik ilyen feleletet adtak neki, és ezt mondta:
21 Numquid non sacrificium quod sacrificastis in civitatibus Juda, et in plateis Jerusalem, vos et patres vestri, reges vestri, et principes vestri, et populus terræ, horum recordatus est Dominus, et ascendit super cor ejus ?	21 »Vajon nem arra a tömjénáldozatra emlékezett-e az Úr, amelyet Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin bemutattatok, ti és atyáitok, királyaitok, fejedelmeitek és az ország népe? Nem az jutott-e eszébe?
22 Et non poterat Dominus ultra portare propter malitiam studiorum vestrorum, et propter abominationes quas fecistis : et facta est terra vestra in desolationem, et in stuporem, et in maledictum, eo quod non sit habitator, sicut est dies hæc.	22 És nem bírta tovább elviselni az Úr tetteitek gonoszságát, az utálatosságokat, melyeket műveltetek. Ezért lett országotok rommá, borzadállyá és átokká, lakó nélkül, ahogy ez ma is van.
23 Propterea quod sacrificaveritis idolis, et peccaveritis Domino, et non audieritis vocem Domini, et in lege, et in præceptis, et in testimoniis ejus non ambulaveritis, idcirco evenerunt vobis mala hæc, sicut est dies hæc.	23 Mivel tömjént áldoztatok és vétkeztetek az Úr ellen, nem hallgattatok az Úr szavára, és nem jártatok az ő törvénye, rendelkezései és parancsai szerint, azért ért titeket ez a baj, ahogy ez ma is van.«
24 Dixit autem Jeremias ad omnem populum, et ad universas mulieres : Audite verbum Domini, omnis Juda qui estis in terra Ægypti.	24 Majd ezt mondta Jeremiás az egész népnek és valamennyi asszonynak: »Halljátok az Úr igéjét, egész Júda, akik Egyiptom földjén vagytok!
25 Hæc inquit Dominus exercituum, Deus Israël, dicens : Vos et uxores vestræ locuti estis ore vestro, et manibus vestris implestis, dicentes : Faciamus vota nostra quæ vovimus, ut sacrificemus reginæ cæli, et libemus ei libamina. Implestis vota vestra, et opere perpetrastis ea.	25 Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Ti és feleségeitek szóltatok szátokkal, és kezetekkel teljesítettétek, amit mondtatok: ‘Mindenképp megtartjuk fogadalmainkat, melyeket fogadtunk, hogy tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot öntünk neki.’ Csak teljesítsétek fogadalmaitokat, csak tartsátok meg fogadalmaitokat!
26 Ideo audite verbum Domini, omnis Juda qui habitatis in terra Ægypti : Ecce ego juravi in nomine meo magno, ait Dominus, quia nequaquam ultra vocabitur nomen meum ex ore omnis viri Judæi, dicentis : Vivit Dominus Deus, in omni terra Ægypti.	26 Ezért halljátok az Úr igéjét, egész Júda, akik Egyiptom földjén laktok: Íme, megesküszöm az én nagy nevemre – mondja az Úr –, hogy Egyiptom egész földjén egyetlen júdai férfi szájából sem hangzik el többé az én nevem: ‘Él az Úristen!’
27 Ecce ego vigilabo super eos in malum, et non in bonum : et consumentur omnes viri Juda qui sunt in terra Ægypti gladio et fame, donec penitus consumantur.	27 Íme, én virrasztok fölöttük a vesztükre, és nem a javukra; elvesznek Júda férfiai mind, akik Egyiptom földjén vannak, a kard és az éhínség által, míg csak el nem fogynak.
28 Et qui fugerint gladium, revertentur de terra Ægypti in terram Juda viri pauci : et scient omnes reliquiæ Juda, ingredientium terram Ægypti ut habitent ibi, cujus sermo compleatur, meus an illorum.	28 De az a kevés ember, aki megmenekül a kardtól, visszatér Egyiptom földjéről Júda földjére. Akkor majd megtudja Júda egész maradéka, akik Egyiptom földjére mentek, hogy ott tartózkodjanak jövevényként, hogy kinek a szava teljesedik be, az enyém vagy az övék.
29 Et hoc vobis signum, ait Dominus, quod visitem ego super vos in loco isto, ut sciatis quia vere complebuntur sermones mei contra vos in malum :	29 Ez lesz számotokra a jel – mondja az Úr –, hogy meglátogatlak titeket ezen a helyen, és így megtudjátok, hogy valóban beteljesednek rajtatok szavaim, a vesztetekre.
30 hæc dicit Dominus : Ecce ego tradam Pharaonem Ephree regem Ægypti in manu inimicorum ejus, et in manu quærentium animam illius, sicut tradidi Sedeciam regem Juda in manu Nabuchodonosor regis Babylonis inimici sui, et quærentis animam ejus.	30 Így szól az Úr: Íme, én Efree fáraót, Egyiptom királyát ellenségeinek kezébe adom, azok kezébe, akik életére törnek, ahogy Cidkiját, Júda királyát Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe adtam, aki ellensége volt, és életére tört.«