1 Che mestiero fa all' uomo andare cercando maggiori cose, con ciò sia cosa ch' egli non sa che a lui si debbia incontrare nel tempo della sua vita, nella quale egli è sì come peregrino, il quale tempo trapassa come ombra? or chi gli potrà indovinare quello che gl' interverrà dopo la morte sua sotto il sole? | 1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál. |
2 Onde è meglio avere buona nominanza (e buona fama), che none avere (buone cose e odorifere, e) unguenti degnissimi; e meglio è il dì della morte, che lo dì che [si] nasce. | 2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt. |
3 Meglio è andare alla casa del pianto, che al convito del maggiore; per ciò che [nel] la casa dove si piagne (il morto) si ricorda l'uomo della morte (dell' uomo), e infino ch' elli vive sì puote ripensare quello che li puote avvenire. | 3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke. |
4 Così meglio è ira che riso; imperò che l'ira sì è tristizia della faccia, e castiga l'animo di colui il quale ha mancato (e fatto follia). | 4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik. |
5 Dove sono li savi, sì sta il cuore tristo; e dove sono li stolti, sì è grande (ghignare e) letizia. | 5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni. |
6 Meglio è essere castigato per savio uomo, che essere ingannato da lusinghe del stolto. | 6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság! |
7 Imperò come scoppiano e' pruni (e le spine) che ardono sotto i laveggi, così è il riso dello stolto; ancora questo si è vanitade. | 7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet. |
8 Il dispregio fa adirare il savio, e fagli perdere il vigore del cuore suo. | 8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.« |
9 Meglio è lo fine della orazione, che il principio. Migliore è lo paziente dello presontuoso. | 9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik. |
10 Non essere agevole a crucciarti; imperò che l'ira sta (troppo) nel seno delli stolti. | 10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés! |
11 Non dire: o per che cagione fue il temporale antico migliore che questo d' ora? imperò che questa sì è stolta questione (e matta). | 11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják. |
12 Utile cosa è la sapienza colle ricchezze (e buona); e più fa pro' a coloro che veggiono il sole. | 12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának. |
13 Sì come per senno (e per sapere) si difende l'uomo, così per danari; e questo vantaggia lo ammaestramento e sapienza, però ch' ella dà vita a chi l' hae. | 13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott! |
14 Or ti ripensa delle opere (del giudicio) di Dio; e vedrai che non è niuno uomo il quale possa castigare colui il quale Iddio (non aiuta, anzi lo) dispregia. | 14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene. |
15 Nel buono tempo (nel tempo prospero) godi i beni tuoi, e guàrdati dal tempo delle avversitadi; così fece Iddio il die buono, come fece il die reo, acciò che l'uomo non abbia donde si rammaricare. | 15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él. |
16 Tutte queste cose vidi nel tempo della vanità mia; l'uomo giusto si lascia uccidere per amore di giustizia; ma chi è empio (e malvagio) vive molto tempo per la sua empietade. | 16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy! |
17 Non volere essere troppo giusto; e non volere sapere più che ti sia richiesto, acciò che non ti spaventi. | 17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt! |
18 Non fare troppe rie cose; e non essere stolto, per non morire inanzi il tempo. | 18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit. |
19 Bene è a te, se aiuti sostenere lo giusto, e farai a lui bene del tuo; imperò che chi ha timore di Dio non sarà niquitoso, (ma fa quello che ha a fare). | 19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága. |
20 La sapienza conforta il savio più che X signori di cittadi. | 20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék. |
21 Non è alcuno uomo sopra terra, il quale faccia (sì e) tanto bene, ch' elli non pecchi. | 21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád, |
22 Non porre orecchie ad ogni parola che si dice, acciò che non odi il servo tuo, quando ti biastema. | 22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat. |
23 Però che tu sai bene, che tu biastemi (lui e) altrui spesse volte. | 23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem, |
24 (Or sappi che) io ho provato nella sapienza (e tentato) ogni cosa, e dissi: diventerò saccente; ma (bene mi è venuto fallito, però che) la sapienza sì fnggì da lungi, | 24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni? |
25 più che non era dinanzi : or chi la potrebbe cercare, la quale è così profonda? | 25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését. |
26 Io sguardai tutte le cose nel mio animo per sapere sapienza e ragione, acciò ch' io conoscessi la empietade dello stolto e lo errore dello insipido. | 26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad. |
27 E poi trovai ch' era femina, e più agresta che la morte; però che ella ha lacciuolo e rete da cacciatori, (e pigliano gli uomini), e le mani sue sono ritorte (e giunchi) per legare. Chi piace a Dio, fuggirà da lei; chi è peccatore, sì starà presso (a loro). | 27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz, |
28 Ecco queste cose ho trovato, dice il savio Ecclesiaste (cioè questionatore), l' uno e l'altro, per trovare ragione, | 28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam! |
29 la quale domanda l'anima mia, e non la trovai. Uno uomo tra mille trova uno buono; ma tra tutte le femine non ne trovai una buona. | 29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe. |
30 Ma solo questo hoe trovato (vero), che Iddio fece l'uomo diritto (e sanza briga); ma elli stesso s'è mescolato in tante questioni, ch' elli non sa donde se n' esca. | |