Salmi 69
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
BIBBIA TINTORI | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 (Per la fine. Salmo di David a ricordare che Dio l'aveva salvato). | 1 A karvezetőnek. A »Liliomok« szerint. Dávidtól. |
2 O Dio, moviti in mio soccorso, o Signore, t'affretta ad aiutarmi. | 2 Szabadíts meg engem, Isten, mert a vizek immár a torkomig hatolnak! |
3 Sian confusi e svergognati coloro che attentano alla mia vita. | 3 Mélységes iszapba süllyedtem, megállni nem tudok; A tenger mélységébe estem, S a vihar elmerít engem. |
4 Sian volti in fuga e pieni di rossore coloro che mi desideran del male. Subito sian volti in fuga ignominiosamente coloro che mi dicono: « Bene! Bene! » | 4 Fáradtra kiáltom magamat, torkom berekedt, szemem elhomályosul, amíg Istenemre várakozom. |
5 Esultino in te e si rallegrino tutti quelli che ti cercano. E dican sempre: « Sia glorificato il Signore » quelli che bramano da te la salvezza. | 5 Többen vannak, mint fejemen a hajszál, akik ok nélkül gyűlölnek engem. Hatalmasak ellenségeim, akik jogtalanul üldöznek engem. Amit el nem vettem, azt kell megfizetnem. |
6 Ma io son bisognoso e povero; aiutami, o Dio. Tu sei il mio aiuto, il mio liberatore: o Signore, non tardare. | 6 Isten, te ismered balgaságomat, és vétkeim nincsenek titokban előtted. |
7 Ne érje szégyen miattam azokat, akik benned remélnek, Uram, Seregek Ura! Ne érje bennem szégyen azokat, akik téged keresnek, Izrael Istene. | |
8 Mert érted viselem gyalázatomat, érted borítja arcomat szégyen. | |
9 Érted lettem testvéreim előtt idegenné, anyám fiai előtt jövevénnyé. | |
10 Mert emészt a buzgóság házadért, gyalázóid szidalma engem ér. | |
11 Ha böjtölve siratom lelkemet, az is gyalázatomra válik. | |
12 Ha szőrzsákot öltök, gúnyolódnak rajtam. | |
13 Ellenem beszélnek, akik a kapuban ülnek, s akik boroznak, rólam énekelnek. | |
14 Az én imám pedig szálljon hozzád, Uram, a kegyelem idején, ó Isten! Nagy irgalmasságodban hallgass meg engem szabadító hűséged szerint. | |
15 Ragadj ki az iszapból, hogy el ne merüljek, szabadíts meg azoktól, akik gyűlölnek, és a vizek mélységéből. | |
16 Ne merítsen el a víz vihara, a mélység el ne nyeljen, s az örvény be ne zárja száját fölöttem. | |
17 Hallgass meg, Uram, hisz irgalmad kegyes; Tekints rám nagy könyörületedben. | |
18 Ne fordítsd el szolgádtól arcodat, szorongatás gyötör, siess, hallgass meg engem! | |
19 Légy közel lelkemhez, szabadíts meg engem, ments meg ellenségeimtől. | |
20 Hiszen te ismered gyalázatomat, szégyenemet, pironkodásomat. Előtted van mind, aki szorongat engem; | |
21 A gyalázat megtörte a szívemet és elernyedtem. Kerestem, aki szánakozzék rajtam, de nem akadt senki sem, nem találtam senkit sem, aki vigasztalt volna engem. | |
22 Sőt epét adtak nekem enni, szomjúságomban ecettel itattak. | |
23 Asztaluk legyen előttük tőrré, visszafizetéssé, kelepcévé! | |
24 Homályosodjék el szemük, hogy ne lássanak, ágyékukat tedd örökre erőtlenné! | |
25 Öntsd ki rájuk haragodat, haragod heve érje utol őket! | |
26 Lakóhelyük legyen pusztasággá, hajlékaikban senki se lakozzék! | |
27 Mert üldözik, akit te sújtottál, s növelik annak fájdalmát, akit megsebeztél. | |
28 Hagyd, hogy gonoszságot gonoszságra halmozzanak, s ne jussanak igazságodra! | |
29 Töröld ki őket az élők könyvéből, s ne írd őket az igazak közé! | |
30 Én szegény vagyok és szenvedek, de fölemel, Istenem, a te segítséged. | |
31 Énekszóval áldom Isten nevét és hálával magasztalom. | |
32 Ez kedvesebb lesz Isten előtt, mint a borjú, amelynek éppen ered a szarva és patája. | |
33 Látják majd a szegények és örvendeznek; Keressétek Istent és élni fog szívetek. | |
34 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és nem veti meg foglyait. | |
35 Dicsérje őt az ég és a föld, a tenger és minden, ami bennük nyüzsög. | |
36 Mert Isten megmenti Siont, s felépíti Júda városait; Ott fognak lakni, birtokba veszik. | |
37 Szolgáinak utódai öröklik, s ott laknak majd, akik szeretik az ő nevét. |