Amos (עמוס) - Amos 13

STUTTGARTENSIA-DELITZSCH	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 כֹּה־אָמַר יְהוָה אֵלַי הָלֹוךְ וְקָנִיתָ לְּךָ אֵזֹור פִּשְׁתִּים וְשַׂמְתֹּו עַל־מָתְנֶיךָ וּבַמַּיִם לֹא תְבִאֵהוּ	1 Így szólt hozzám az Úr: »Menj, vásárolj magadnak egy lenövet, és tedd a derekadra, de vízbe ne rakd!«
2 וָאֶקְנֶה אֶת־הָאֵזֹור כִּדְבַר יְהוָה וָאָשִׂם עַל־מָתְנָי׃ ס	2 Megvásároltam az övet az Úr igéje szerint, és a derekamra tettem.
3 וַיְהִי דְבַר־יְהוָה אֵלַי שֵׁנִית לֵאמֹר	3 Akkor másodszor is hangzott az Úr igéje hozzám:
4 קַח אֶת־הָאֵזֹור אֲשֶׁר קָנִיתָ אֲשֶׁר עַל־מָתְנֶיךָ וְקוּם לֵךְ פְּרָתָה וְטָמְנֵהוּ שָׁם בִּנְקִיק הַסָּלַע	4 »Vedd az övet, melyet vásároltál, és a derekadon van! Kelj fel, menj az Eufráteszhez, és rejtsd el ott a sziklahasadékban!«
5 וָאֵלֵךְ וָאֶטְמְנֵהוּ בִּפְרָת כַּאֲשֶׁר צִוָּה יְהוָה אֹותִי	5 Erre elmentem, és elrejtettem az Eufrátesznél, amint az Úr megparancsolta nekem.
6 וַיְהִי מִקֵּץ יָמִים רַבִּים וַיֹּאמֶר יְהוָה אֵלַי קוּם לֵךְ פְּרָתָה וְקַח מִשָּׁם אֶת־הָאֵזֹור אֲשֶׁר צִוִּיתִיךָ לְטָמְנֹו־שָׁם	6 Történt pedig sok nap múltán, hogy az Úr ezt mondta nekem: »Kelj fel, menj az Eufráteszhez, és vedd el onnan az övet, melyről megparancsoltam neked, hogy rejtsd el ott!«
7 וָאֵלֵךְ פְּרָתָה וָאֶחְפֹּר וָאֶקַּח אֶת־הָאֵזֹור מִן־הַמָּקֹום אֲשֶׁר־טְמַנְתִּיו שָׁמָּה וְהִנֵּה נִשְׁחַת הָאֵזֹור לֹא יִצְלַח לַכֹּל׃ פ	7 Erre elmentem az Eufráteszhez, kiástam és elvettem az övet arról a helyről, ahova elrejtettem; de íme, az öv tönkrement, és semmire sem volt használható.
8 וַיְהִי דְבַר־יְהוָה אֵלַי לֵאמֹר	8 Akkor hangzott az Úr igéje hozzám:
9 כֹּה אָמַר יְהוָה כָּכָה אַשְׁחִית אֶת־גְּאֹון יְהוּדָה וְאֶת־גְּאֹון יְרוּשָׁלִַם הָרָב	9 »Így szól az Úr: Így fogom tönkretenni Júda büszkeségét és Jeruzsálem nagy büszkeségét.
10 הָעָם הַזֶּה הָרָע הַמֵּאֲנִים ׀ לִשְׁמֹועַ אֶת־דְּבָרַי הַהֹלְכִים בִּשְׁרִרוּת לִבָּם וַיֵּלְכוּ אַחֲרֵי אֱלֹהִים אֲחֵרִים לְעָבְדָם וּלְהִשְׁתַּחֲוֹת לָהֶם וִיהִי כָּאֵזֹור הַזֶּה אֲשֶׁר לֹא־יִצְלַח לַכֹּל	10 Ez a gonosz nép, amely vonakodik meghallgatni igéimet, szíve megátalkodottsága szerint jár, és más istenek után megy, hogy azoknak szolgáljon, és előttük boruljon le, olyan lesz, mint ez az öv, mely semmire sem használható.
11 כִּי כַּאֲשֶׁר יִדְבַּק הָאֵזֹור אֶל־מָתְנֵי־אִישׁ כֵּן הִדְבַּקְתִּי אֵלַי אֶת־כָּל־בֵּית יִשְׂרָאֵל וְאֶת־כָּל־בֵּית יְהוּדָה נְאֻם־יְהוָה לִהְיֹות לִי לְעָם וּלְשֵׁם וְלִתְהִלָּה וּלְתִפְאָרֶת וְלֹא שָׁמֵעוּ	11 Mert ahogy az öv az ember derekához tapad, úgy tapasztottam magamhoz Izrael egész házát és Júda egész házát – mondja az Úr –, hogy az én népem legyenek, hírnevem, dicsőségem és ékességem; – de nem hallgattak rám.
12 וְאָמַרְתָּ אֲלֵיהֶם אֶת־הַדָּבָר הַזֶּה ס כֹּה־אָמַר יְהוָה אֱלֹהֵי יִשְׂרָאֵל כָּל־נֵבֶל יִמָּלֵא יָיִן וְאָמְרוּ אֵלֶיךָ הֲיָדֹעַ לֹא נֵדַע כִּי כָל־נֵבֶל יִמָּלֵא יָיִן	12 Mondd azért nekik ezt az igét: Így szól az Úr, Izrael Istene: Minden korsó megtelik borral. Erre majd azt mondják neked: ‘Vajon nem tudjuk-e jól, hogy minden korsó megtelik borral?’
13 וְאָמַרְתָּ אֲלֵיהֶם כֹּה־אָמַר יְהוָה הִנְנִי מְמַלֵּא אֶת־כָּל־יֹשְׁבֵי הָאָרֶץ הַזֹּאת וְאֶת־הַמְּלָכִים הַיֹּשְׁבִים לְדָוִד עַל־כִּסְאֹו וְאֶת־הַכֹּהֲנִים וְאֶת־הַנְּבִיאִים וְאֵת כָּל־יֹשְׁבֵי יְרוּשָׁלִָם שִׁכָּרֹון	13 Akkor mondd nekik: Így szól az Úr: Íme, én megtöltöm ennek az országnak minden lakóját, a Dávid trónján ülő királyokat, a papokat, a prófétákat és Jeruzsálem minden lakóját részegséggel.
14 וְנִפַּצְתִּים אִישׁ אֶל־אָחִיו וְהָאָבֹות וְהַבָּנִים יַחְדָּו נְאֻם־יְהוָה לֹא־אֶחְמֹול וְלֹא־אָחוּס וְלֹא אֲרַחֵם מֵהַשְׁחִיתָם׃ ס	14 És odacsapom őket, egyiket a másikhoz, apákat és fiakat együtt – mondja az Úr. – Nem szánakozom, nem könyörülök és nem irgalmazok: elpusztítom őket.«
15 שִׁמְעוּ וְהַאֲזִינוּ אַל־תִּגְבָּהוּ כִּי יְהוָה דִּבֵּר	15 Halljátok és fogjátok fel fületekkel: ne legyetek kevélyek, mert az Úr szólt!
16 תְּנוּ לַיהוָה אֱלֹהֵיכֶם כָּבֹוד בְּטֶרֶם יַחְשִׁךְ וּבְטֶרֶם יִתְנַגְּפוּ רַגְלֵיכֶם עַל־הָרֵי נָשֶׁף וְקִוִּיתֶם לְאֹור וְשָׂמָהּ לְצַלְמָוֶת [יָשִׁית כ] (וְשִׁית ק) לַעֲרָפֶל	16 Adjatok az Úrnak, a ti Istenetek dicsőséget, mielőtt besötétedne, és mielőtt megbotlana lábatok a homályos hegyeken! Világosságra vártok, de ő halál árnyékává teszi azt, sötét felhővé változtatja.
17 וְאִם לֹא תִשְׁמָעוּהָ בְּמִסְתָּרִים תִּבְכֶּה־נַפְשִׁי מִפְּנֵי גֵוָה וְדָמֹעַ תִּדְמַע וְתֵרַד עֵינִי דִּמְעָה כִּי נִשְׁבָּה עֵדֶר יְהוָה׃ ס	17 Ha nem hallgatjátok meg ezt, titokban sírni fog a lelkem a gőg miatt; könnyezve könnyezik és könnyet hullat a szemem, mert fogságba került az Úr nyája.
18 אֱמֹר לַמֶּלֶךְ וְלַגְּבִירָה הַשְׁפִּילוּ שֵׁבוּ כִּי יָרַד מַרְאֲשֹׁותֵיכֶם עֲטֶרֶת תִּפְאַרְתְּכֶם	18 »Mondd a királynak és az anyakirálynénak: Alacsonyra üljetek, mert leesett fejetekről ékes koronátok!
19 עָרֵי הַנֶּגֶב סֻגְּרוּ וְאֵין פֹּתֵחַ הָגְלָת יְהוּדָה כֻּלָּהּ הָגְלָת שְׁלֹומִים׃ ס	19 A délvidék városai el vannak zárva, és nincs, aki megnyissa őket. Fogságba került egész Júda, fogságba került teljesen.
20 [שְׂאִי כ] (שְׂאוּ ק) עֵינֵיכֶם [וּרְאִי כ] (וּרְאוּ ק) הַבָּאִים מִצָּפֹון אַיֵּה הָעֵדֶר נִתַּן־לָךְ צֹאן תִּפְאַרְתֵּךְ	20 Emeld fel szemedet, és nézd az észak felől érkezőket! Hol van a neked adott nyáj, pompás juhaid?
21 מַה־תֹּאמְרִי כִּי־יִפְקֹד עָלַיִךְ וְאַתְּ לִמַּדְתְּ אֹתָם עָלַיִךְ אַלֻּפִים לְרֹאשׁ הֲלֹוא חֲבָלִים יֹאחֱזוּךְ כְּמֹו אֵשֶׁת לֵדָה	21 Mit mondasz majd, amikor föléd rendeli, akiket te szoktattál oda magadhoz: bizalmas barátaidat, a fejed fölé? Vajon nem fognak el fájdalmak téged, mint a szülő asszonyt?
22 וְכִי תֹאמְרִי בִּלְבָבֵךְ מַדּוּעַ קְרָאֻנִי אֵלֶּה בְּרֹב עֲוֹנֵךְ נִגְלוּ שׁוּלַיִךְ נֶחְמְסוּ עֲקֵבָיִךְ	22 Talán azt mondod szívedben: ‘Miért értek engem ezek?’ Sok bűnöd miatt hajtották fel ruhádat, és követtek el erőszakot rajtad.
23 הֲיַהֲפֹךְ כּוּשִׁי עֹורֹו וְנָמֵר חֲבַרְבֻּרֹתָיו גַּם־אַתֶּם תּוּכְלוּ לְהֵיטִיב לִמֻּדֵי הָרֵעַ	23 Vajon megváltoztathatja-e bőrét az etióp, vagy tarka csíkjait a párduc? Akkor tudtok majd ti is jót tenni, akik hozzászoktatok a gonosztevéshez.
24 וַאֲפִיצֵם כְּקַשׁ־עֹובֵר לְרוּחַ מִדְבָּר	24 Szétszórom őket mint a pelyvát, amely tovaszáll a pusztai szélben.
25 זֶה גֹורָלֵךְ מְנָת־מִדַּיִךְ מֵאִתִּי נְאֻם־יְהוָה אֲשֶׁר שָׁכַחַתְּ אֹותִי וַתִּבְטְחִי בַּשָּׁקֶר	25 Ez a te sorsod és kimért részed tőlem – mondja az Úr –, mert megfeledkeztél rólam, és a hazugságban bíztál.
26 וְגַם־אֲנִי חָשַׂפְתִּי שׁוּלַיִךְ עַל־פָּנָיִךְ וְנִרְאָה קְלֹונֵךְ	26 Ezért én is felhúzom ruhádat az arcodig, hogy láthatóvá legyen szégyened:
27 נִאֻפַיִךְ וּמִצְהֲלֹותַיִךְ זִמַּת זְנוּתֵךְ עַל־גְּבָעֹות בַּשָּׂדֶה רָאִיתִי שִׁקּוּצָיִךְ אֹוי לָךְ יְרוּשָׁלִַם לֹא תִטְהֲרִי אַחֲרֵי מָתַי עֹד׃ פ	27 házasságtöréseid és nyihogásaid, paráznaságod gaztette. A magaslatokon, a mezőn láttam undokságaidat. Jaj neked, Jeruzsálem, nem tudsz megtisztulni! Meddig tart ez még?«