| 1 Nagy vesződség jutott minden embernek, és súlyos iga Ádám fiainak! Attól a naptól fogva, hogy elhagyják anyjuk méhét, addig a napig, amíg el nem temetik őket mindenek anyjába, |
| 2 gondolatuk és szívük aggodalma, reményük és várakozásuk a bevégzés napjáig |
| 3 – az olyané, aki trónján ül dicsőségben, és az olyané is, aki porban, hamuban gubbaszt, |
| 4 azé, aki bíbort és koronát visel, és az olyané is, aki durva darócba öltözik –, nem egyéb, mint harag, féltékenység, gond és habozás, a halál félelme, folytonos viszály és civakodás. |
| 5 Amikor pedig ágyán megpihen, éjjeli álom zavarja gondolatait, |
| 6 alighogy egy múló pillanatra nyugalmat talál, máris rémképekkel küszködik, |
| 7 megzavarodik lelke látomásától, mintha háború napján menekülnie kellene, s amikor megmenekül, felébred, és csodálkozik, hogy nincs mitől félnie. |
| 8 Minden élő mellett, az embertől az állatig, s a bűnösök mellett hétszeresen is, |
| 9 ott terem még: a halál és a vérontás, a viszály és a pallos, az elnyomás, éhínség, szorongatás és a csapások. |
| 10 Mindezek az igaztalanok miatt vannak, és miattuk lett a vízözön is. |
| 11 Mind, ami földből van, visszatér a földbe, mint ahogy minden víz visszajut a tengerbe. |
| 12 Minden vesztegető ajándék és igaztalan dolog elenyészik, de a becsületesség örökké megáll. |
| 13 Az igaztalanok vagyona kiapad, mint a vízforrás, elmúlik, mint a hatalmas égzengés a záporban. |
| 14 Amikor megnyitja kezét, örvend ugyan, a bűnösök azonban végképp elenyésznek. |
| 15 A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert a tisztátalanok gyökerei szirt fokán zörögnek. |
| 16 Minden víz mellett növényzet zöldell, de a folyó partján lévő előbb sodródik el, mint a többi fű. |
| 17 A szeretet azonban olyan, mint az áldott paradicsom, s a jótékonyság örökre megmarad. |
| 18 Édes a béres élete, ha beéri a magáéval, és kincset találsz benne. |
| 19 A fiak és a városalapítás fenntartják a nevet, de mindezeknél többet ér a kifogástalan asszony. |
| 20 A bor és a zene felvidítja a szívet, de mind a kettőn túltesz a bölcsesség szeretete. |
| 21 A fuvola és a lant kellemessé teszik a dalt, de mindkettőn túltesz a nyájas nyelv. |
| 22 A szépség és a báj kívánatos a szemednek, de túltesz rajtuk a zöld vetés. |
| 23 Jó, ha van barát és társ a maga idejében, de mindkettőnél többet ér az asszony a férje mellett. |
| 24 A testvérek segítségül vannak a szükség idején, de ezeknél is inkább megment az irgalmasság. |
| 25 Az arany és az ezüst támasza a lábnak, de mindkettőnél többet ér a jó tanács. |
| 26 A gazdagság és a hatalom felemelik a szívet, de mindkettőn túltesz az Úr félelme. |
| 27 Ahol az Úr félelme van, ott nincs hiány, és nem kell mellé támaszt keresni. |
| 28 Az Úr félelme olyan, mint az áldott paradicsom, és leple felülmúl minden dicsőséget. |
| 29 Fiam! Sohase légy életedben másokon élősködő, mert jobb meghalni, mint másra szorulni! |
| 30 Nem megy életszámba annak a férfinak az élete, aki másnak asztalát lesi, mert más kenyerén élősködik. A fegyelmezett és jólnevelt férfi óvakodik az ilyentől! Jólesik a koldulás a balga szájának, de a belsejét tűz emészti! |