| 1 Isten az embert földből teremtette, a maga képére alkotta, |
| 2 és úgy rendelte, hogy ismét azzá változzék. Felruházta őt a magáéhoz hasonló erővel, |
| 3 meghatározta napjai számát és idejét, s uralmat adott neki minden fölött a földön. |
| 4 Félelmetessé tette őt minden élő előtt, hogy uralkodjék az állatokon és a madarakon. |
| 5 Hozzá hasonló segítőt teremtett belőle, és adott nekik megfontolást és nyelvet, szemet és fület, szívet adott nekik a gondolkodásra, és betöltötte őket bölcs okossággal. |
| 6 A szellem tudásával látta el őket, értelemmel töltötte be szívüket, és megmutatta nekik, mi a rossz és mi a jó. |
| 7 Szemét a szívükbe helyezte, hogy megmutassa nekik művei nagyságát, |
| 8 ők pedig magasztalják a szent nevet, dicsekedjenek csodáival, és beszéljék el művei nagyságát. |
| 9 Ezenfelül tudást adott nekik, s az élet törvényét adta nekik örökrészül. |
| 10 Örök szövetségre lépett velük, kijelentette nekik a jogot és az ő törvényeit. |
| 11 Látta szemük az ő dicső fenségét, és hallgatta fülük az ő fölséges hangját. Azt mondta nekik: »Óvjátok magatokat minden gonosztól!« |
| 12 És parancsokat adott nekik, mindenkinek a társára nézve. |
| 13 Útjaik előtte vannak mindenkor, és nincsenek elrejtve szeme elől. |
| 14 Fejedelmet rendelt minden nép fölé, |
| 15 de Izrael az Úrnak lett nyilvánvaló örökrésze. |
| 16 Minden tettük úgy áll Isten színe előtt, mint a nap, és szeme folyton útjaikat nézi. |
| 17 Nincsenek elrejtve bűnös szövetségeik, és minden bűnük az Úr előtt van. |
| 18 Olyan előtte a férfi alamizsnája, mint a pecsétgyűrű, s úgy őrzi az ember jótettét, mint a szeme fényét. |
| 19 Később pedig felkel és jutalmat oszt mindegyiküknek a fejére, és van, akit elvisz a föld mélyébe. |
| 20 A bűnbánóknak azonban utat ad az igazsághoz; bátorítja a csüggedőket, s az igazság sorsát rendeli nekik. |
| 21 Térj az Úrhoz, és hagyd el bűneidet, |
| 22 könyörögj az Úr színe előtt, és kisebbítsd a botlást! |
| 23 Térj az Úrhoz, hagyj fel törvénysértéseddel, és gyűlöld mindenek fölött az utálatosságot! |
| 24 Ismerd meg Isten törvényét és parancsait, légy állandó megszabott hivatásodban: a fölséges Isten imádásában; |
| 25 tarts a szent nemzetséggel, azokkal, akik élnek és magasztalják Istent! |
| 26 Ne légy megrögzött az istentelenek tévedésében! Halálod előtt mondj dicséretet, mert a halott számára a dicséret semmivé foszlik. |
| 27 Még életedben zengj dicséretet, amíg élsz és virulsz, dicsőítsd és magasztald Istent, és dicsekedj az ő irgalmasságával! |
| 28 Mily nagy az Úrnak irgalmassága, és irgalma azokhoz, akik hozzá térnek! |
| 29 Mert nem lehet meg minden az emberekben, hisz az ember fia nem halhatatlan, és hiú gonoszságban tetszeleg. |
| 30 Mi fényesebb a napnál? S az mégis elsötétül! Van-e haszontalanabb, mint amit hús és vér kigondol? De el is veszi büntetését! |
| 31 Ügyel ő még a magas mennynek seregére is, az emberek pedig mindannyian csak por és hamu! |