Cantico 2

LA SACRA BIBBIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Io sono un narciso di Saron, un giglio delle valli.	1 Virág vagyok a mezőn, és liliom a völgyben. –
2 Come un giglio fra i cardi, così la mia amica fra le giovani.	2 Amilyen a liliom a tövisek között, olyan a kedvesem a leányok között! –
3 Come un cedro fra le piante selvatiche, così il mio Diletto fra i giovani. Alla sua ombra con gioia mi siedo, e il suo frutto è dolce al mio palato.	3 Mint az almafa az erdő fái között, olyan a kedvesem az ifjak között: árnyékában kívánok én megtelepedni, és gyümölcse édes az ínyemnek.
4 Mi ha condotto nella casa del vino e la sua armata contro di me è amore.	4 Bevitt engem a bor házába, s a felirata fölöttem: szerelem.
5 Ravvivatemi con focacce d'uva, rianimatemi con cedri: sono malata d'amore, io!	5 Üdítsetek szőlőskaláccsal, frissítsetek almával, mert beteg vagyok a szerelemtől!
6 La sua mano sinistra è sotto il mio capo, e la sua destra mi abbraccia.	6 Balkeze a fejem alatt, és jobbjával átölel engem.
7 Vi scongiuro, figlie di Gerusalemme, per le gazzelle o per le cerve del campo: non svegliate, non risvegliate l'amore, finché a lei piaccia!	7 Kérlek titeket, Jeruzsálem leányai, a gazellákra, a szarvasünőkre a mezőn: fel ne költsétek, fel ne riasszátok kedvesemet, amíg maga nem akarja!
8 Voce del mio Diletto: ecco egli viene saltando sui monti, balzando sui colli.	8 Csitt! A kedvesem íme, itt jön! Szökken a hegyeken át, szökell halmokon keresztül!
9 Il mio Diletto è simile a una gazzella, o a un cucciolo di cervi. Eccolo! E' già dietro al nostro muro, guarda per le finestre, spia fra i cancelli.	9 Olyan a kedvesem, mint a gazella, mint a szarvasborjú, már itt is áll a házunk mögött, benéz az ablakon, nézdel a rácson át.
10 Parla il mio Diletto e mi dice: "A'lzati, amica mia, mia bella, e vieni!	10 Íme, a kedvesem szól nekem: »Kelj fel szaporán, szerelmem! Jöjj, galambom, szépségem!
11 Ecco, l'inverno è passato, cessata è la pioggia, se n'è andata.	11 Mert a tél már elmúlt, az eső elállt, elvonult,
12 Riappaiono i fiori sulla terra, è giunto il tempo della canzone, e la voce della tortora si ode nella nostra terra.	12 földünkön előbújnak a virágok, eljött a szőlőmetszés ideje, s a gerle szava hallatszik a határban.
13 Il fico emette le sue gemme, e le viti in fiore esalano profumo. A'lzati, amica mia, mia bella, e vieni!	13 A füge már kihajtja első gyümölcsét, s a virágzó szőlő illatot áraszt. Kelj fel, kedvesem! Jöjj, te szépségem!
14 Mia colomba, negli intagli della roccia, negli anfratti dei dirupi fammi vedere il tuo viso, fammi udire la tua voce: la tua voce è dolce, incantevole il tuo viso".	14 Te, galambom a sziklaüregben, a kőszál rejtekében, hadd lássam arcodat, hadd halljam hangodat! Mert a te szavad édes, és oly bájos az orcád!«
15 Prendeteci le volpi, le piccole volpi che devastano le vigne: le nostre vigne sono in fiore!	15 Fogjátok el nekünk a rókakölyköket, mert feldúlják a szőlőt, pedig a szőlőnk már virágzik!
16 Il mio Diletto è per me e io sono per lui: pascola il gregge fra i gigli.	16 Enyém a kedvesem, és én az övé! Élvezi a liliomokat,
17 Prima che soffi la brezza del giorno e le ombre fuggano, ritorna, mio Diletto, simile a gazzella o al cucciolo dei cervi, sulle montagne di Béter!	17 amíg a nappal szellője meg nem rezdül, s az árnyak el nem szállnak. Rajta! Tégy úgy, kedvesem, mint a gazella, úgy, mint a szarvasborjú Béter hegyein.